Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-150

226 Az országgyűlés képviselőházának 150. ütése 1940 november 12-én, kedden. Az igazságügyi hatóságok személyzetének létszáma a költségvetési év alatt 76 főnyi szaporodást mutat, amely szaporodás a joggyakorlatra bocsátott jogtudorok állásának joggyakornoki állássá való átszervezésével kap-j csolatos. Nem lesz érdektelen, igen t. Ház, ha ismerj tetem; hogy a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével 270 bíró és ügyész, a fogalmazási személyzetben pedig 140 személy neveztetett ki a segédszemélyzeten kívül, míg Erdélyben a há-i rom királyi ítélőtáblához és a három királyi' főügyészséghez, továbbá a 11 királyi törvényszékhez és 11 királyi ügyészséghez, nemkülönben a 47 királyi járásbírósághoz körülbelül 450 "bíró és ügyész és körülbelül 200 fogalmazói személyzet neveztetik ki az ennek megfelelő segédszemélyzettel együtt. Ezen bekövetkezendő intézkedésekkel a jogi pályán működő honfitársaink tekintélyes számban helyezkednek el és találják meg biztos életlehetőségeiket. Az igazságszolgáltatás másik főfaktora a magyar ügyvéd. Nem mulaszthatom el, igen j t. Ház, hogy Erdély visszatérésével kapcsolat- j ban ne üdvözöljem erdélyi ügyvédkartársaimat. (Éljenzés a jcbboldalon és a közéfen.) Szeretettel vártuk és Szeretettel látjuk őket, tudjuk és meggyőződtünk róla, hogy a magyar ügyvédben a nemzet Erdélyben sem csalatkozott. A magyarságáért sokat szenvedett ügy; védi kar érezze magát itthon a magyar ügyvédek között, mert Szeretettel vártuk és szere-, tettel látjuk őket. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) A magyar ügyvédekre a nehéz gazdasági helyzet még jobban ránehezedett a katonai bevonulások miatt. A bíróságok forgalmának csökkenése és a jogkeresőközönség többször megismétlődő katonai szolgálata természetesen a munkaalkalmak lényeges csökkenését jelentette. Voltak és vannak egészen kezdő ügyvédek, akik három év alatt alig tudtak irodájukban maradni. Az a fiatal ügyvéd, akinek irodája megnyitása után két-három hónap múlva megismétlődően kellett katonai szolgálatot teljesítenie, úgy az irodáját, mint irodájának forgalmát elveszítette. Míg a keresztény, hazafias ügyvédek hazafias kötele-! zettségüknek tettek eleget, addig azt a szomorú állapotot láttuk mindaddig, amíg a honvédelmi kormányzat nem intézkedett, hogy a jmásvallású ügyvédek itthon vannak, a másvallású ügyvédek folyton itthon voltak, (Budinszky László: Másfajú!) — úgy van, a másfajú ügyvédek, ebben egyetértünk — jobban kifejezve: a zsidó ügyvédek itthon maradtak :és a keresztény ügyvédek helyett is- dolgozítak. Örömmel üdvözöltük a kormányzat intézkedését, hogy azokat is behívták katonának, és így az a következő gazdasági konjunktúra, amely őket a keresztény vallású ügyvédek elfoglaltságával és katonai szolgálatával érte, megszűnt. Meg kell emlékeznem, még pedig hálával, a kormányzat, és különösen az igazságügy; miniszter úr felé, hogy az Országos Ügyvédi Nyugdíjintézet részére a 260.000 pengő államsegélyt a folyó költségvetésbe is beállítottaEnnek a 260.000 pengőnek a felhasználása elsősorban azon ügyvédözvegyek segélyezésére 1 íordíttátik, akiknek díjtartaléka a háború •előtt elveszett. A rokkant ügyvédek évi 720 pengőt, az ügyvédözvegyek évi 600 pengőt ^kapnak, és ezen ellátások egészíttetnek ki a * meghatälmäzasi jóléti hozzájárulás • terhére családtagonként évi 120 pengővel, míg a 35 évi gyakorlattal bíró, de rokkant ügyvéd segélye, illetve nyugdíja évi 1200 pengőre egészíttetik ki. Kis darab és nagyon szomorú kenyér az, havi 50, esetleg 100 pengőig, amelyben évenként 797-en részesülnek; A segélyezettek külön csoportja a visszatért Felvidék és Kárpátalja területén levő ügyvédek és özvegyek, akik ugyanannyi segélyt kapnak, mint az anyaországban levő ügyvédek, kapják pedig azon állami segély terhére, amelyet a muH esztendőben állított be a kormányzat a költség-vetésbe, azon 40.000 pengős segély terhére, amellyel a múlt költségvetési 220.000 pengővel szemben 260.0Û0 pengőre emelte fel a kormányzat ezeket a segélyeket. ' A visszatért keleti országrészeken és Erdélyben lakó segélyre szorult ügyvédek, özvegyek és árvák segélyezésének fedezetére a nyugdíjintézet az eddig folyósított államsegélyhez 60.000 pengő hozzájárulást kért a kormánytól. Ennek á kérésnek teljesítését innen az előadói székből figyelmébe ajánlom az igazságügyminiszter úrnak és kérem, hogy úgy az igazságügyminiszter úr, mint a : pénzügyminiszter úr ezt a kérést szíveskedjék teljesíteni. Dacára a kormány jóindulatú támogatásának és annak, hogy minden ügyvéd több mint 100 pengő nyugdíjjárulékot fizet é

veuillent, mégis a nyugdíjintézet évi 600—1200 pengőnél több nyugdíjat nem tud fizetni. 1416 ilyen ellátatlan segélyezettje, illetőleg nyugdíjjogosultja van az intézetnek. Éj)pen ezért az ügyvédi kar további önadóztatással akar ezen a kérdésen segíteni, meg akarja magát adóztatni a törvénykezési illeték után öt százalókkal. Ezt a pótlékot az az ügyvéd fizetné az ügyfelekre való áthárítás lehetősége nélkül, aki törvénykezési bélyeget ragasztani, vagy pénzben kirótt illetéket megfizetni tartozik. Ennek a lehetőségnek az engedélyezését kérte az ügyvédi kamara és hiszem, hogy a kormány ehhez az önadóztatáshoz éppúgy hozzájárul/mint a megihatalmazási bélyeg pótlékolásához. Keméljük, hogy az igázságügyminisztër úr jóindulatú támogatásával ez sikerre is fog vezetni. Az ügyvédi kar köszönetét kell tolmácsolnom az igazságügyminiszter úr felé, hogy 1940-ben körülbelül 50 ügyvédet nevezett ki bírónak, illetőleg helyeztetett el a bírói fogalmazási karon és remélhetőleg ez a szám most Erdély visszatérésével kapcsolatban csak növekedni fog. A közjegyzői intézmény 1874-ben alkottatott. Akkor a királyi közjegyzők hatásköre aránylag nagyon szűk körre korlátoztatott: A 66 éves közjegyzői törvény elavult, a haladó kor követelményeinek nem felel meg, természetesen reformra szorul. A miniszter úr már régebben elrendelte a közjegyzői rendtartás novelláris úton való reformjának előkészítését. Az idevonatkozó törvényjavaslat mielőbbi beterjesztése kívánatos .volna. A királyi közjegyzőket — a testület tagjainak kiválósága folytán — alkalmasaknak tartom arra, hogy a perenkívüli jogszolgáltatás jelentékeny részét lebonyolítsák. Éppen ezért kérem a miniszter urat, lîogy a királyi közjegyzők hatásköre esetleg szélesebb terjedelemben állapíttassák meg^ Fel kell hívnom az igazságügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a közjegyzői kinevezéseknél, mint ahogy a miniszter úr eddig is tette, a jövőben is mellőzze a rátermettségen, az alkalmasságon, a jogi szaktudáson kívüli befolyások érvényesülését ; - A királyi közjegyzők és ügyvédek gazdasági kérdéseinek tárgyalásánál meg kell ^em-