Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-149
Az országgyűlés képviselőházának 1^9. tettének tényállása a kir. törvényszék megkeresése szerint a következő: Bock Ádám fenti mozgalmat a nyilaskeresztes párt Budapest, XIII. kerületében Kovarcz Emil megbízása és szóbéli utasítása szerinti szervezte meg. Bock Ádám idevonatkozó tervezete szerint a katonaviselt és nem idős testvér, levente vagy lövész és kivételes esetben zártrendü katonai kiképzésben nem részesült, de fegyelmezett és fanatikus nemzeti szocialista az A) csoportba szervezendő és kiképzés terén a csoporthoz- beosztott osztagosnak vagv lobogósnak van alárendelve. Bock vallomása szerint ő a szervezésről Kovarcz Emilnek jelentést tett. Cserba Ferenc vallomása szerint az illegális sajtótermékek forgalombahozói részére Ágh László útján Kovarcz Emil juttatta el Cserba közbejöttével az úgynevezett gyűrűsök, azaz Szálasi Ferencnek hűségfogadalmat tett tagok lakcímét tartalmazó névsorát. Jeczni József vádlott vallomása szerint vele vitéz Véghső Károly a Bock-féle mozgalomba való beszervezéskor azt közölte, hogy annak végső fokon központi irányítója Kovarcz Emil. II. Gál Csabát illetően az állam és társadalom törvényes rendje erőszakos felforgatására irányuló bűntettének tényállása a kir. törvényszék megkeresése szerint a következő: Edvi Illés Attilának az ellene indított bűnvádi eljárási vallomása szerint Gál Csaba a feloszlatott Rzálasi-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párt—Hungarista-mozgalom továbbvitele céljából Budapesten a Székesfővárosi Közlekedési Vállalatnál »XVIII. ker.« nemzetségek »Magor«, végül »Schelley« fedőnév alatt titj kos szervezetet létesített és saját választási költségeire fedezetül olyan Szálasi-emlékérmet árusított, amelyiknek egyik oldalán egy börtönrácsba kapaszkodó két kart ábrázoló kép és »Kitartás 9323. Éljen Szálasi« szöveg, másik oldalán »1939. Győzünk« felirat volt. Gál Csaba 1939. év nyarán, miután előzőleg a Hungarista mozgalomban a törvényes jogrendet veszélyeztetői rendvédelmi (Ev) alakulat előiskoláját képező ifjúsági csoport széktartója volt, utasította Szálai Pált, hogy a nyilaskeresztes párt »ifjúsági szervezetét« szervezze meg, amely szervezet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt—Hungarista-mozgalom előkészítő iskoláját képező (ifjúsági csoport) folytatása volt és a Csillebércen zártrendű katonai gyakorlatokat tartott. Gál Csaba képviselő Budapesten 1939 ; november 28-án »Az Interpelláció« „című, Szálasi Ferenc mozgalmával összefüggően és annak céljára terjesztett, tartalmilag az 1921:111. te. 5. §. 1., 7. § első és az 1937 :X. te. 2. §-ába ütköző, vétséget megvalósítani látszó, bíróilag lefoglalt röpiratnak terjesztésével és lakására szállításával Edvi Illés Attilát megbízta. III. Csia Sándort illetően az államfelforgató mozgalom feljelentése elmulasztása vétségének törvényes tényálladékát illetően a megkeresés szerint a következő adatok merültek fel. Keznyák Márton vádlottnak nyomozati vallomásából és Bock Ádám vádlottnak dr. Csia Sándorhoz intézett leveléből megállapíthatónak látszik, hogy Bock Ádám államfel; forgató mozgalmáról Csia Sándor képviselő hiteltérdemlően^ tudomást szerzett és azt a hatóságnak nem jelentette be. IV. Lili Jánost illetően az államfelforgató mozgalom feljelentése elmulasztásának vétsége tárgyában a kir. törvényszék megkeresése szerint az az adat merült fel, hogy Lili János a Garam Mátyás, Bock Ádám, Szabó Géza, Doiilése 19W november 11-én, hétfőn. 213 rogi János nyomozati vallomása szerint a Bock Ádám mozgalmába beszervezett száz; százalékig- megbízható tagok értekezletén jelen volt, itt Bock Ádám és Szováth György a szervezkedés célját kifejtette, Somod Béla pedig Lili János képviselővel közölte a Hungaristák felelőtlen bomlasztó szervezkedését. Ez adatokból bizonyíthatónak látszik, hogy Lili János hiteltérdemlően értesült arról, hogy Bock Ádám és társai államfelforgató szervezkedést folytatnak és ezen értesülésének dacára azt a hatóságnak nem jelentette. A megkeresés és a nyomozási iratok szerint Kovarcz Emil országgyűlési képviselő cselekvőségében az 1921 : III. te. 1. §-ában meghatározott államfelforgatás bűntettének, Gál Csaba országgyűlési kénviselő cselekvőségében az 1921 : III. te. 1. §-ába ütköző és a 2. § 2. bekezdésének 1. tétele alá eső bűntettnek, Csia Sándor és Lili János által cselekvőségében az 1921 : III. te. 3. Vában meghatározott államfelforgató mozgalom feljelentése elmulasztása vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A mentelmi bizottság megállapítása, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmények és a nevezett képviselők személve között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn. javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kovarcz Emil, Gál Csaba, Csia Sándor és Lili János országgyűlési képviselők mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gál Csaba, Kovarcz Emil, Csia Sándor és Lili János képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a 385. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Uzonyi György előadó urat illeti a szó. Uzonyi György előadó: T. Kénviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9905/1940. f. ü. szám alatt Gál Csaba országgyűlési kénviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. X. 3999/1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel »Kedves Magyar Nemzettestvér« című, »Igazán elszomorító és jellemző« kezdetű és »... hogy a felvidéki harcot is becsülettel végigverekediük« befejezésíí és »Gál Csaba« aláírással ellátott sajtóterméket a sajtórendészeti szabályok be nem tartásával, valamint a köteles néldány be nem mutatásával, jtótermék immresz«zum nélküli előállításával sokszorosíttatta és terjesztette. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a 10.800/1939. M. E. számú rendelet 5. §-ába ütköző és az 1939:11. te. 198. §-a szerint minősülő vSaitórendészeti vétség, valamint az, 1938:XVITT. te. 5. §-ába ütköző vétségnek és az 1914:XIV. te. 2fi. §-ába : ütköző kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság mearállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, 39*
