Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

174'- " Az országgyűlés képviselőházának magát-: jobboldalinak, iiitranzigensiiek és mondjuk így: zsidóellenesnek nevező belügyi kormányzat nem találta meg a módot arra, hogy a szabadkőművesség ellen hatályos intézkedéseket tegyen. (Úgy van! a szélsőbaloldalon. —Í Rapcsányi László: Más az elmélet és más a. gyakorlat!) T. Ház! A törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése elzárja a zsidó bizottsági tagokat attól, hogy az ő mandátumuk is meghosszabbítíasséki Mi lenne akkor, ha folytatnék ezt a ^gondolatmenetet és azt mondaná a törvényjavaslat, hogy ugyanígy elzáróim a további törvényhatósági bizottsági tagságtól azokat a szabadkőműveseket is, akik a szabadkőművesek-közkézen, forgó névsorában szerepelnek. Semmi néven nevezendő akadálya, sem technikai, sem más akadálya nem volna, csak bátorság, keménység és. őszinte kiállás volna szükséges ahhoz, hogy a belügyi kormányzat ezt is belevegye a javaslatba. Mindenesetre sokkal megnyugtatóbb lenne a Háznak errei az oldalára és a többségi pártra is. ha ezt vaslatba bevették wolna. T\ Ház! Ezeknek a rendelkezéseknek figyelembevételével állítottuk és állítjuk, hogy ez a törvénviiavaslat nem felel meg annak az általános^ erkölcsi felfogásnak, amely a választóközönséget, a magyar nép felvilágosodott és jobboldali rétegeit jellemzi. Ezzel én be is fejezem felszólalásomat. Még csak arra kívánok rámutatni, hogy Szálasi Ferenc a börtönből való kiszabadulása alkalmából azt mondotta, hogy ha őt a sors különös játéka az elé a íviszszás helyzet elé állítaná, hogy választania kellene alkotmány és nép, törvény és élet. jog és igazság között, ő habozás nélkül a népet, az életet, az igazságot választaná. (Elénk éljenzés és taps a szélsőhaloldalon.) Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék a javaslattal foglalkozni, ahogyan már az előbb is felhívtam erre figyelmét a házszabályok értelmében. (Egy hang a jobboldalon: Azt is mondta, hogy Kárvát-Duna-Nagyhaza! — Egy hang a, szélsőbaloldalon: Persze, hogy m ondtaJ) Szögi Géza: Azt mondotta, hogy a teremtő nem lehet alávetve a teremtménynek, a teremtő pedig a nép, amely az alkotmányt teremti, az élet, amely a törvényt hozza létre, és az igazság, amely a jogot létesíti. A többségi párt, amelynek akaratát törvénynek tekinthetjük, mert csak az ő akaratától, az ő szándékától függ, hogy a törvényhozás mostani beállítottsága mellett ezt törvényerőre emelje, nem tud erre a magas színvonalra emelkedni, nem tudja a népet, az életet,és az igazságot választani, de úgy látom, még az alkotmánynak, a törvénynek és a jognak igazi és erkölcsös szellemét sem, mert a törvényjavaslat is ezt látszik bizonyítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások a jobboldalon.) Ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Rapcsányi László! Elnök: Rapcsányi képviselő urat illeti a szó. Rapcsányi László: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam a javaslatot jogászi szemoontból, azt hiszem, teljes alapossággal megbírálta, de ha a javaslat kapcsán elhangzott vitára gondolok, méltóztassanak nekem megengedni, hogy előbb egynémely kijelentésre i -146. ülése 194-0 október 29-én, kedden. válaszoljak és azután szóljak érdemileg a ja vaslathoz. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! Rapcsányi László: Általánosságban megállapítható az a tény, amelyet már számtalanszor tapasztaltam, hiszen sokszor elhangzik az a kijelentés és talán nem alaptalanul, hogy nehéz ellenzéki képviselőnek lenni. De ha most a javaslattal kapcsolatban gondolok a képviselők szereplésére, akkor bizony azt is kije

1 lenthetem, hogy ezzel a törvényjavaslattál kapcsolatban nehéz kormánypárti képviselőnek lenni. Ezt bizonyították az előttem szólott igen t. képviselőtársaim a túlsó oldalról, mert én azt hiszem, hogy még soha olyan nehéz feladat elé nem állítottak szónokot, mint akkor, amikor ennek a javaslatnak a kormánypárti oldalról való támogatására kellett vállalkozniuk. (Mosonyi Kálmán: Azért nincs több kormánypárti szónok!) Ne vegye rossz né ven a t. Ház, hogy amikor ezzel a javaslattal foglalkozunk, azt a kijelentést teszem, hogy ez a javaslat valamikép egy Voronoff-javaslathoz hasonló. Tudniillik injekcióznak, a helyett, hogy ott, ahol lehetséges, a soronlévő ügyeket egy alkotmányos megoldással elintéznék, a választásokat lebonyolítanák; e helyett egy újabb injekcióval, amely már nem egyedülálló a kormányzat cselekedetei között, olyan dolgot próbál a kormány meghosszabbítani, amelynek meghosszabbítására már semmi szükség sincs. Ezzel a javaslattal ugyanis végeredményben, ha nem is közvetlenül, de közvetve a kormányzat a saját életét akarja meghosszabbítani. Ez talán lényegében a javaslatból az első pillanatban nem tűnik ki, de ha a javaslat szellemével foglalkozunk és azzal a célzat^ tal, vájj on miért került ez a javaslat ide a Ház elé. (Egy hang jobbfelőU) Szükség van rá!) akkor valamennyien tisztába jöhetünk azzal, hogy nem a szükségszerűség hozta ide a javaslatot," (Egy hang a szélsőbaloldahm: Részükre szükségszerűség!) hanem az életfenntartás ösztöne, a kormánynak hatalmon maradási érdeke. De nézzük, boncoljuk, vizsgáljuk tovább a javaslatot abból a szempontból, vájjon mutat-e és eredményez-e fejlődést és hol látható ez a fejlődés, mi lehet ennek az eredményé? Igaz, el kell ismernünk, hogy ez a javaslat határozott fejlődést mutat, mert a kormányzat eddig, ha ilyen természetű javaslatokat hozott a Ház elé, még bizonyos lelkiismeretfurdalást érzett, most azonban minden szem* rebbenés nélkül ideteszi ezt a javaslatot a Ház asztalára és a maga részéről egészen természetesnek tartja ezt az eljárást. Szomorú fejlődés ez és ha ezen az úton járunk, —- és különösen ezen az úton járnak az alkotmányvédők —- akkor nem tudom, hol fog alkotmányvédelmi szempontból kikötni ez a rendszer. Ami pedig az eredményességet illeti, tegnap Szöllősi igen t, képviselőtársam ijt«n találó hasonlattal fejtegette a javaslat érdemi részét, amikor a földbirtokjavaslat kérdését a Ház elé hozta. Teljes mértékben azonosítom magamat ezzel a véleménnyel, és nem látom semmi szükségét annak, miért kellett ezt a javaslatot idehozni, hiszen a rendelkezésre álló tényezők mind biztosíthatják azt. hogy a választást megtarthassák azokon a területeken, amelyek már előzőleg birtokállományukban voltak. Ez tehát egy negatívum, mert megfosztja a meglévőket attól a jogtól,