Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-145

164 Az országgyűlés képviselőházának Ujfalussy Sándor alispán aláírásával volt el­látva és többek között a következő, a mai vi­szonyokra is nagyon aktuális megállapításokat tartalmazta. (Olvassa): »Mélyen t Képviselő­ház! A magyar hazánknak...« Ein ük: Ismételten és utoljára kérem a kép­viselő urat, hogy a házszabályok értelmében ne méltóztassék a tárgytól eltérni, méltóztassék az erre vonatkozó elnöki figyelmeztetéshez al­kalmazkodni, mert ellenkező esetben kénytelen leszek a képviselő úrtól a szót megvonni. (Raj­niss Ferenc: Halljuk tovább!) Gr. Serényi Miklós: Állandóan a várme­gyék működéséről 'beszélek. Elnök: De nem azt tárgyaljuk. Méltóztas- • sék figyelembe venni figyelmeztetésemet és te­kintettel lenni arra, hogy melyik törvényja­vaslat szerepel a tárgysorozaton. (Hajniss Fe­renc: Ha ez így ment volna húsz évig, már rég nem lenne parlamentarizmus! — Wirth Károly: Népképviselet?! — Rajniss Ferenc: Ha nem lett volna mellébeszélés, hova lettünk volnál!) "Gr. Serényi Miklós: Nagyon szükséges volna az, hogy a vármegyék ma közérdekű kérdésekkel foglalkozzanak. Ezekről a problé­mákról — sajnos — nem mondhatom el, amit akartam, mindenesetre meg kell azonban álla­pítanom, hogy a törvényhatósági bizottsági ta­goknak ott nincs módúkban közérdekű kérdé­sekről beszélni, mert a főispán urak rögtön megvonjak a szót, illetve az előterjesztéseket, indítványokat nem terjesztik fel. Ez a helyzet ef y új választás kiírása, a törvényhatóságok újjáalakítása esetén tökéletesen megváltoznék és a megyei élet valóban a nép érdekét szol­gálná. Feltétlenül szükséges volna, hogy a me­gyeházak komolyabban foglalkozzanak a zsidó­kérdéssel, mert ma a zsidóság hatalma még sokkal nagyabb, mint a 80-as években volt, (Egy Ivang a szélsőbaloldalon: A kormányzat jóvoltából!) aminek bizonyítékait a jegyző­könyvből is fel akartam olvasni. Elnök: A házszabályok 137. Vának & De_ kezdése azt mondja ki, hogy a szónoknak a tárgytól eltérnie nem szabad. Aki e rendel­kezés ellen vét, azt az elnök figyelmeztetni köteles. En tehát nem kedvtelésből teszem azt,, hogy a képviselő úrnak a figyelmét a tárgyhoz való ragaszkodásra felhívom, ( ha­nem a házszabályok értelmében kötelességem így eljárni. Méltóztassék ezt számbavenni, mert különben kénytelen leszek ugyanezen szakasz alapján a képviselő úrtól a szót meg­vonni, ha figyelmeztetésemhez nem alkalmaz­kodik. Gr. Serényi Miklós: Befejezem beszéde­met. (Wirth Károly:; Vau-e zsidó szellem, vagy nincs?) Csak arra kérem a belügymi­niszter urat, hogy a választásokat sürgősen írassa ki, mert a Magyar Elet Pártjának nincs joga és felhatalmazása arra, hogy eb­ben az országban alkotmányreformot végez­zen. (Szöllősy Jenő: Nem kérdezték meg a népet! — Taps a szélsőbaloldalon.) • Elnök: Szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Szakáts Pál! Elnök; Szakáts Pál képviselő urat illeti a szó. Szakáts Pál: T. Képviselőház! Amikor valamely kérdés itt a Háziban tárgyalás alá kerül, előttem mindig egy elv'lebeg, még pe­dig az, amelyet a latin így fejez ki: salus rei publicae suprema lex esto. Ez azt jelenii, hogy minden egyes kérdésnél az állam, az összesség, a nép jóléte a fontos és : aszerint Éell elbírálnom minden egyes kérdést. (Me­1.Í5. illése l$U0 október* 28-án, hétfőn, lyeslés.) Amikor ez a kérdés, a törvényható­sági bizottsági tagok választásának elhalasz­tása került a szőnyegre, azt vizsgáltam, mennyiben hasznosabb az országnak, ha a vá­lasztásokat most tartjuk meg, mennyiben le­hetséges azok megtartása és így a következő kérdések ötlöttek a szemembe. Először is az 1929:XXX. törvénycikk úgy rendelkezik, hogy a választásokat egyöntetűen, egyszerre kell megtartani. Ez az első forduló Í934-ben meg is történt, (Maróthy Károly: Nem nagy múltja van a joggyakorlatnak!) Tavaly, 1939­ben történt volna a második forduló, amely azonban elmaradt az 1939:XIX. törvénycikk rendelkezése alapján, (Zaj a saélsőbaloldaíon. — Maróthy Károly: Miért nem lépett ki? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Szakáts Pál: ,.. amelynek indokolása, amint nagyon jól tudjuk, az, hogy abban-az időben még nem történt meg az országhoz visszatért területek közigazgatási bekapcso­lódása. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ebből ne csináljanak belpolitikai tőkét! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Szakáts Pál: Voltak olyan törvényható­ságok, amelyekben nem lehetett volna meg tartani a választást, mert azok egyrésze vagy a fele tért vissza akkor. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez nem komoly ok!) Ez egy egészen komoly ok, igen t. képviselőtársaim. (Baky László: Meggyőződésed ellen beszélsz! — Maróthy Károly: Ez igaz! Nehéz kenyér az a kormánypártiság!) A másik ok pedig az, hogy nehéz időket élünk, amire t. képviselőtársaim is rámutat­tak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Ez nem ok arra, hogy kizárják a munkásságot! — Elnök csenget. •— Maróthy Károly: A munkás­mozgalmakról nem lehet sem írni, sem be­szélni!) A mostani idők nem tennék indokolttá; azt, hogy az országot egy választási küzdelem izgalmainak tegyük ki. (Zaj a szélsőbalolda Ion. — Maróthy Károly: Ugyan! Ugyan! Hagy­ják ezt!) Ezekre sorba vissza fogok térni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ennek semmi köze a dologhoz! — Maróthy Károíy: Ne jöjjünk ide vicékkel!) A harmadik ok, ami az indokolásban is benne van, az, hogy készül egy alkotmány­reform, amire már előttem szólott igen t, kép­viselőtársam is rámutatott. (Maróthy Károly: ötven éve készül már! — Egy hang a szélső­baloldalon: Ügy készül el, mini a többi reform. — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben meghallgatni a szónokot és a közbeszólásokat abbahagyni. Szakáts Pál: ...s amely a törvényhatósá­gok megreformálását is magában fogja fog­lalni. Egy másik ok pedig — szerintem ez sem kicsi — az, hogy a mostani nehéz időkben, amikor az országot az árvíz, (Derültség és fel­kiáltások a szélsőbaloldalon ; Ajjaj!) és egy ne­héz gazdasági év látogatta meg, (Folytonos zaj a. szélsőbaloldalon, — Elnök csenget.) amikor a honvédség fejlesztése súlyos költségekbe ke­rült, akkor azokat a költségeket, amelyeket a választásokra kellene fordítanunk, ehelyett a népi erők emelésére, a szociális problémák megoldására kell fordítanunk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Folytonos zaj a szélsőbalol­dálon. — Lili János: Hangulatkeltés!— Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Záj a szélsőb#lol4alon. — Szöllősi Jenő: A honvéd-

Next

/
Thumbnails
Contents