Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-144
Az országgyűlés képviselőházának ÍM, kezdjünk, amelyeknek célja a külföldi adósságszolgálat revíziója. (Helyeslés.) Mindabból, amit elmondottam, méltóztatnak látni, hogy legfontosabb a termelés fenntartása és fokozása. Ennek folytán ugyanilyen fontos az, hogy a termelés részére megfelelő beruházási és termelési hitelek álljanak rendelkezésre. Ezek közül a legnagyobb probléma volt ezideig a mezőgazdasági beruházási hitelek kérdése. Mint méltóztatik tudni, ennek nagy akadálya a védettség moratoriális jellegű intézménye. Ennek fokozatos lebontása érdekében jelentős lépések történtek már a múltban is és ennek folytán a védettség viszonylag szűk körre korlátozódott, de ezt az intézményt, amely a maga idejében igen nagy hivatást töltött be, ma már likvidálni kell. (Helyeslés.) Szerettem volna a védettséget máioktóber 31-ével megszüntetni, hiszen azok az előfeltételek, amelyek mellett létrejött, régen nem állanak fenn: a nyolcpengős • búza a múlté, tehát az intézményt is likvidálni kell. ügy éreztem azonban, a rossz termés nem engedi meg, hogy a védettséget már a folyó év október 31-én megszüntessük, hanem arra fogok javaslatot tenni, hogy fokozatos átmenettel, 1941 végével szűnjék meg ez az intézmény. (Helyeslés.) Azzal azonban, hogy már ma kimondjuk azt, hogy 1941 végével a védettség intézménye megszűnik, a hitelképesség tulajdonképpen helyre van állítva, az az akadály, amely eddig fennállott, megszűnt. Ezért bejelenthetem a t. Háznak, gondoskodás történt arról, hogy már mostantól kezdve megtelelő keretben beruházási és termelési hitel álljon a mezőgazdaság rendelkezésére. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezeket a hiteleket csak komoly termelési célokra lehet igénybevenni, ehhez igazodik a kamatláb és az időtartam is. Ellenőrizni is fogjuk, hogy arra a célra fordítják-e, amely célra felvették, (Helyeslés.) hogy tényleg a termelés emelését mozdítsa elő, mert ennek a hitelnek egyedül és kizárólag a termelés emelése a célja. (Élénk helyeslés.) De nemcsak a mezőgazdaság hitelszükségletéről, hanem az ipar és kereskedelem hitelszükségletéről is gondoskodni kell. Gondolok itt elsősorban a keresztény iparosokra és keresztény kereskedőkre, (Helyeslés.) gondolok a különböző hitelakciókra, amelyekt már eddig is csináltunk ezen a téren és amelyekről nyugodtan elmondhatjuk, hogy beváltak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezeken túlmenő további terveink jelenleg a megvalósulás stádiumában vannak. Nem kívánom most az egyes akciókat részletezni, csak egyre f szeretnék rámutatni és ez a nemzeti önállósítani alap kérdése. Ez hivatva van az önálló keresztény exisztenciák vállalkozásaihoz az anyagi feltételeket megteremteni. Az t intézmény minden tekintetben bevált, sőt azt mondhatnám, várakozáson felül bevált, és éppen a legutóbbi napokban találtam megoldást néhány budapesti hitelintézet^ bekapcsolásával arra, hogy annak kereteit lényegesen kibővítsük, (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) és az akció működését a visszacsatolt területekre is hathatósan kiterjesszük. (Élénk helyeslés és taps.) A termelés finanszírozása, mélyen t. Ház, természetesen a hitelszervezet feladata kell hogy legyen, hiszen mégsem lehet mindent állami pénzeszközökkel megcsinálni. De ezen a téren is irányítani kell, hogy a hitellehetőségek megfelelően használtassanak fel, hogy ülése 19UO október 22-én, kedden. 141 azokra a célokra menjenek, amelyek az ország ^ szempontjából szükségesek. Ebbe a gondolatkörbe, a termelés gondolatkörébe tartozik kamatpolitikánk is. Méltóztatnak tudni, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnap délután a bankkamatlábat 4%-ról 3%-ra mérsékelte. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Ennek az intézkedésnek jelentőségéről nem kívánok bővebben szólni, csak röviden rámutatok, hogy ez is a termelés céljait kívánja szolgálni. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell emlékeznem egy kérdésről és ez az, hogy ez az intézkedés a kis takarékbetéteseket is lényegesen érintené, mert hiszen a bankkamatláb 1%-os leszállítása mellett tulajdonképpen a takarékbetétek kamatlábát is mérsékelni kellene 1%-kal. Intézkedés történt tehát abban az irányban, hogy az Országos Hitelügyi Tanács olyan határozatot hozzon, hogy a takarékbetétek kamatlába tekintetében a ráta leszállítása ellenére se legyen érezhető csökkenés. (Helyeslés jobbfelől. — t Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Most rátérek pénzügyi politikánk negyedik es utolsó pillérére. Ez a fogyasztás irányítása. Nem elegendő a termelést irányítani, j a fogyasztásra is szabályozólag és irányítólag kell hatni, különösen ma, amikor rendkívüli nehézségekkel kell megküzdenünk a termelési oldalon. A fogyasztás szabályozásának egyik eszköze az árpolitika. A termelés rentabilitásának biztosítása mellett az árpolitikának gondoskodnia kell arról, hogy indokolatlan áremeléseket megakadályozzon és hogy ne váljék j lehetetlenné a széles néprétegek ellátása első| rangú életszükségleti cikkekkel. De lehet más iránya is az árpolitikának, éspedig az. hogy ott. ahol a fogyasztás visszaszorítása indokolt és ahol nem elsőrangú életszükségleti cikkekről van szó, ott esetleg áremeléseket is engedélyezzen, sőt előmozdítson, esetleg olyan formában, hogy a nem elsőrangú életszükségleti cikkeknél elért haszontöbblet az elsőrangú életszükségleti cikkek javára szolgáljon, vagy esetleg kincstári bevétellé váljék és így szolgáljon a köz javára. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Legyen szabad most rámutatnom arra, hogy az 1939 augusztus 26-i árnívóyal szemben történt áremelkedéseknek tulaJdonképDen mik voltak az okai. Első oka volt a külföldi nyersanyagok áremelkedése és különösen a szállítási költségek áremelkedése. Mindanynyian tudjuk, hogy a szállítás megnehezült, hogy a tengeri biztosítási díjak lényegesen emelkedtek. Az áremelkedések másik oka szociális intézkedésekre vezethető vissza, mert 1938. és 1939. év folyamán a kormány egész csomó szociális intézkedést tett, amelyeknek anyagi kihatása még nem minden vonalon érvényesült 1939 augusztusában, hanem csak később hatott az árakra. (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Az áremelkedés harmadik eleme természetesen az adóemelésekre vezethető vissza. Ezeket az adóemeléseket azonban — megmondottam minden alkalommal — mint a köz, a nemzet érdekében hozott áldozatot kell felfogni, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) mert e nélkül nem tudunk továbbmenni és nem tudjuk megvalósítani mindazt, amit meg akarunk valósítani. (Ügy van! Űgjj van! jobbfelől.) Végül a negyedik ok a mezőgazda; ság rentabilitásának helyreállítására irányuló törekvés. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobbfelől és a középen.) Az ország lakosságának kö/ zel kétharmada a mezőgazdaságból él, lehetet27*