Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-139

Az országgyűlés képviselőházának 1S9. tak szabadkőművesek. (Vajna Gábor: 178 egyetemi tanár volt szabadkőműves! — Elnök csenget.) Tessék elképzelni, mit jelent az, ha szabadkőműves egyetemi tanár tanít. Tudok olyan középiskolai tanárról, aki a »Világ« című szabadkőműves lapot olvasta a padokban. Tudok olyan tanárról, aki amikor szekundiát adott a diáknak, azt mondotta: »Menj most a Józuskához, az majd kiradírozza«. Ezek jegyzőkönyvben vannak lefektetve, ezeket nem én találtam ki. Tehát igenis, lelkületileg olyan tanárokra van szükség, akik nemcsak tanítanak, nemcsak a magyar érzést képviselik és hirdetik és nemcsak nemzeti szempontból és magyar szempontból nevelnek, hanem valláserkölcsi alapon is állnak, (Elénk helyeslés.) mert csak ilyen tanároknak van ma helyük a tanításban. A többiek lehetnek a világ legtudósabbjai, menjenek -Einsteinhoz, emigráljanak; ebben az országban csak a valláserkölcsi nevelésnek van létjogosultsága. (Elénk helyeslés és taps.) Ne jöjjenek nekem azzal a frázissal, hogy »europerek vagyunk«. Annak az átkát isszuk, hogy mindig majmoltuk az europerséget és a művelt nyugatot. (Ügy van! Ügy van!) Most látjuk a művelt nyugatot: a szabadkőműves világ államférfiai, hadvezérei, köztársasági elnökei úgy eltűntek, mintha ott sem lettek volna. Az Öreg Pétain marsall meakulpázik és egy új világ kezdetét említi, a mi liberális bajnokaink pedig most egyszerre némák lettek; most egyszerre nem vagyunk maradiak, most egyszerre csendben vannak, mert ott látják azokat, akik saját bőrükön tapasztalták, hogy egy vallásellenes, egy erkölcsi alapon nem álló nevelési rendszer, amelyből az új intelligencia fakad, hová vezeti a nemzeteket és államokat. A pusztulásba vezeti! Igenis tehát, felszólalásomnak az a főoka, hogy erre rámutassak. A kultuszminiszter úr Isten és ember előtt felel azért, hogy ezek az új professzorok minden oldalról megvizsgáltatnak; lelkibetegekre szükségünk nincsen, (Úgy van! a középen.) lelkiszegényekre szükségünk nincsen. Az összes professzorokat ebből a szempontból is kell tekintenünk, a tudományfokon egyenlő, az egyenlő tudásúak között elsősorban azt kell venni, aki nemcsak magyar, de valláserkölcsi szempontból is megbízható. (Éljenzés és taps középen.) Vannak itt programmok, hirdetnek itt új és új hangzatos jelszavakat Egy Programm van, mélyen t. Képviselőház: Krisztus evangéliuma! (Taps a középen.) És ha ez fog érvényesülni a közigazgatásban, a közoktatásban és az egész vonalon, akkor ezt az országot nem kell félteni, ha hazafiasán gondolkozó, százszázalékos, Öntudatos magyar emberek intézik az ország sorsát. Attól pedig, hogy a népies politika érvényesül, hogy a kisemberek fölfelé törtetnek, ne féljen senki, ennek csak örüljön, mert ezekből a sorokból egészséges szellemet hoznak, amint nem szégyenlem bevallani, mennyire örülök, hogy ez az egészséges, nem mondvacsinált évezredes erdélyi szellem ide bevonult. Mélyen t. Képviselőház! Reibel t. képviselőtársam és igen t. barátom, amikor a szegedi főiskola bekapcsolását kérte az egyetembe, hasonló gondolatot pengetett meg, hasonló gondolatoknak adott kifejezést. A magam részéről is kérem az igen t. kultuszminiszter urat, hogy ennek a kérelemnek eleget téve, Reib el igen t. képviselőtársam indítványát fogadja el. Csak röviden még egy pár mondatot. Szóvátette az én mélyen t. képviselőtársam azt is, KÉPVISELŐHÁZI yAiPLO VU. ülése 1940 október 11-én, pénteken. •. iß hogy ^helyesli, hogy idegen nyelveket tanítanak. Természetes ez, különösen a számban kis nemzeteknél. Megjegyzem, a »kisnemzet« szót nem fogadom el, csak számszerű értelemben, mert egy nemzetnek az értékét a belső lélek adja meg és az élniakarás foka. (Ügy van! a középen.) Számszerűleg kisnemzetnek érdeke, hogy a külföldi nyelveket megtanulja. Az angol könnyen túltette magát ezen, hiszen világnyelvvel birt és talán bír ma még — nem tudom meddig. Nem tanult meg idegen nyelveket. Nekünk magyaroknak igenis tudnunk kell idegen nyelveket, de ez ne menjen a magyar nyelv rovására. Ne csináljunk a kisgyermekekből pojáeákat, hogy hároméves korában a gyermek franciául, németül beszéljen. En öt fiút és öt katonát neveltem a nemzetnek, (Taps!) nyugodtan mondhatom, hogy az első nyelv, amelyet a gyermeknek tökéletesen meg kell tanulnia, a magyar nyelv legyen. Ugyanezt mondják a szakemberek, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. A további iskolákban is vigyázni kell. Tudós professzorokra, történészekre és irodalmárokra hivatkozhatom. Azután küszöböljük ki az f idegen szót a ma. gyár nyelvből. Induljon meg újból a nyelvtisztítás korszaka, azoké a nyelvtisztítóké, akiknek nevét a nemzet hálája kíséri. Tisztítsuk meg nyelvünket az idegen szóktól, az idegen kifejezésektől. A múltkor egy magyar lap került a kezembe és a vezércikkben valami harminc idegen szót találtam. Nemrégiben egy ráérő ember — nem olyan értelemben ráérő, hogy a hivatását vagy foglalkozását hagyta volna abba, vagy hanyagolta volna el az ilI lető, hanem, mert olyan nagyfontosságúnak ! tartotta a kérdést, ráfeküdt és rászánta az éjszakáját — egyetlenegy lapban 685 olyan idegen szót talált, amelyet jól lehetett volna magyarral helyettesíteni. Arra is felhívom tehát az igen t. kultuszminiszter úr figyelmét, hogy itt valamit tenni kell. Felhasználtam az alkalmat erre, bár talán nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a nemzet életéhez szorosan hozzátartozik. Ezt a kérdést is vegye figyelemba Egyébként pártállásomnál fogva a javaslatot nem fogadom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Alföldi Béla! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Szeder János jegyző: Petro Kálmán! Petro Kálmán: T. Képviselőház! Ezzel a törvényjavaslattal nekem, Eger város képviselőjének nagyon nehéz foglalkoznom. Sokkal nagyobb örömmel tudtam volna elfogadni a törvényjavaslatot akkor, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nem húzza meg a lélekharaûgot ebben a törvényjavaslatban a római katolikus főiskolai oktatás felett ; és nem húzza meg a lélekharangot az egri jogakadémia létezése felett. Amennyire örül a város és Örül a katolikus társadalom annak, hogy a kolozsvári egyetemet újra felállítják, éppen olyan gondterhes felhők vonulnak el az arcán, amikor úgy látja, hogy a vallás- es közoktatásügyi miniszter úr a javaslatával, amely a jogakadémiák két felső osztályát meg kívánja szüntetni, tulajdonképpen nem csinál mást, mint előidézi a jogakadémiák megszüntetését. A miniszter úr ezt nem is titkolja. Tegnapi beszédében világosan megmondotta, hogy a jogakadémiákra, mint ilyenekre, az egye21