Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-139
Az országgyűlés képviselőházának 139. cialista gazdasági hitvallásunk és tanításunk szerint nem lett volna szükség erre a kölcsönre, mert a magyar állam, a magyar nép ennél a 250 millió koronás kölcsönnél sokkal nagyobb összeget tudott előteremteni már egy év leforgása alatt is — Smith Jeremiás, a népszövetségi kölcsön magyarországi főbiztosa volt az, aki egy kékceruzavonással el akarta törölni a szegedi egyetemet és a szegedi vezetőréteg, a szegedi akkori liberális és szabadkőműves vezetőréteg küldöttséggel és memorandummal fordult a népszövetségi főbiztoshoz, kifejtve, hogy ez tulajdonképpen, nem a kolozsvári egyetem, hanem egy önálló alföldi magyar egyetem, amely az alföldi közegészségügyet szolgálja, az alföldi oktatást célozza. Ezen a címen, de mindenesetre azért, mert szabadkőműves emberek mentek a szabadkőműves emberhez, meg tudták menteni az egyetem integritását. A másik dolog, t. Ház, a következő. A kultuszminiszter úr tegnapi beszédében megjelölte a különböző egyetemeknek jellegét, ha jól emlékszem: a debreceni egyetemet mint a tanítóképzés és a tanárképzés helyét, a pécsi egyetemet a jogi képzés, a szegedi egyetemet pedig a természettudományi továbbképzés helyeként. Ismét megdöbbenéssel kell felismernem azt a tényt, hogy itt egy olyan körülményre történik hivatkozás, amely'nem felel meg a mai megújhodott és nemzeti szellemben átalakulni készülő viláeban. Egy olyan személynek, mint a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert r professzornak természettudományos működése az indoka annak, hogy nemcsak csonkítatlan állapotban ottmarad az egyetem bölcsészeti kara, hanem hogy egyáltalában Szeged egyetemet kaphat, mert úgy látom, hogy ezért kívánja a kultuszminiszter úr a szeeredi egyetemet a természettudomány továbbvivőiének tekinteni. ÍHóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ügylátszik, sohasem volt Szegeden a kénviselő úr! — Ellenmondások és tiltakozások a szélsőbaloldalon. — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Akkor nem kérdezne ilyet, ha ismerné az intézetet!) Ezt vélem felismerni a dologban; eneem soha seramiféle tanácskozásba nem vontak be, tehát nem ismerhetem a miniszter # úrnak egyébként mindenesetre véka alá reitett szándékait. Kétségtelen, hogy ezeknek figyelembevételével nem tudom elfogadni azt és semmiféle indokot nem tudok helyeselni arranézve, hof?"v Szesreden a jogi és államtudománvi kar további törvényes intézkedésig szüneteltessék, fihosryan ezt a törvényjavaslat mondja. Ugyanis itt nemcsak eery esryszerű szünetelésről, egyévi ya^y kétévi szünetelésről, hanem ennek a iogri és államtudományi karnak feláldozásáról és véerleges megszüntetéséről van szó. Ismerjük ezeket az intézkedéseket, ismerjük ezeket az átmeneti intézkedéseket és tudjuk, hoo-v milieu nehéz lesz törvénvhozásí útnn ennek a ÍOÍH és áll" m tudományi karnak műk^ését valamikor újból meHndítani. Nézzük mes-, hogy mit ves7Ít Szes^d azáltal, ha ezt a kart megszüntetik Sz^ereden és mit river azáltal, hocy a természethidománvnk művel^« terén " J qbb tanszékeket kap — mégpedig Debrecenből. T^lán négv természettudományi tanszéknek Szeeredrp helyezéséről van^ szó és ezzel a nép"v tím^é^Vel. inonda, ír^l és olvasd: 18 egvefpimi hallgató fog Sz.p.aip/'ire énVezni. Ezzel szemben a "vwri és államtndomárvi k^Ttak megszüntetésével 600 egyetemi hallgatónak ülése 19 W október ll-én } pénteken. 107 kell Szegedről eltávoznia. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: 150 lakik ott!) Nem az ottlakás szempontjából értem, hogy eltávozik, hanem abból a szempontból, hogy ennyien nem fognak Szegedre jönni és a meglévő állapotokhoz viszonyítva ennyien fognak Szegedről eltávozni. Miért? A jog- és államtudományi karnak fenntartása talán olyan óriási anyagi áldozatokat igényel 1 ? Ha a személyzeti kiadásokat vesszük, legfeljebb százezer pengőről lehet szó, ha a dologi kiadásokat vesszük, a jogi és államtudományi kar fenntartásával kapcsolatban legreljebb ötvenezer pengőről lehet szó. Százezer pengő viszont a tandíjakból és az egyéb díjakból, vizsgadíjakból teljes egészében megtérül, tehát mindössze hitvány ötvenezer pengős anyagi áldozat az oka annak, hogy Szegeden a jogi és államtudományi kart megszüntetik. (Mokcsay Dezső: Milliókat dobálunk ki egyebekre!) De nemcsak Szegeden akarják megszüntetni a jogi kart, hanem a jogakadémiákon is meg- akarják szüntetni a harmadik és negyedik évfolyam további fenntartását. Az egri érseki jogakadémia éppen úgy, mint a miskolci evangélikus és a kecskeméti református jogakadémia egyformán sérelmezi ezt. Ezért mondotta a miniszter úr, hogy semmiféle lokálpatrióta nézetnek nem szabad érvényesülnie ennek a kérdésnek eldöntésénél. De én isméi Incze Antalnak tudok igazat adni, aki azt mondotta, hogy egészséges lokálpatriotizmus is van és tiltakoznia kell ez ellen a tendencia ellen. Ha a miniszter úr nem tudja meglátni a. központosított Budapestről ennek a kérdésnek nagy jelentőségét, akkor kötelességünk itt a Házban felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a harmadik és negyedik évfolyamnak a jogakadémián való megszüntetése igenis, a jogakadémiák végleges elsorvadását jelentheti és azt a következményt fogja maga után vonni, — amit a miniszter úr maga sem tarthat kívánatosnak —- hogy a mezei jogászok intézménye fog elburjánozni, amely mezei jogászok intézménye csak száraz paragrafusembereket tud nevelni, azonban nem tudja a hallgatót közelebb vinni a jog igazi szelleméhez, a jog erkölcsi tartalmához, tehát a jog helyes megismeréséhez, ami nem a budapesti jogi szanatóriumokban — ahogyan a diákok nevezik — silány és rövidtartalmú kompendiumokból, hanem csak az egyetemen nagynevű tanárok müveiből és személyes meghallgatása útján sajátítható el. Ezeknek a mezei jogászoknak nagy száma az oka annak, hogy a jogi művelést a többi tudománykaron annyira lekicsinylik, hogy a jogásztudomány elsajátítását lehetségesnek tartják az egyetemtől többszáz kilométer távolságban is. Es ez az oka a mai társadalmi berendezkedésünk sok helytelenségének is, nagyon sok vonatkozásban közigazgatásunk bürokratikus jellegének és az abból folyó nehézségeknek, mert ilyen száraz paragrafusemberek kerülnek ki és nem olyanok, akik a jogot iisrazán ismerik, akik az egyet ennen _ a tanárokkal való közvetlen érintkezés útján ismerték meg a jogot, és azt megfelelően alkalmazzák is. T. Ház! Szeged város közönsége hajlandó ezt a csekélynek mondható anyagi áldozatot, legalább is az eddigi áldozatokkal arányosítva, csekély áldozatot most is magára vállalni, hogy. a jogi kar minden további sérelem nélkül működtethető legyen Szegeden. Ez nemcsak Szeged város közönségének, hanem a környező váI rosok és falvak közönségének is egyformán ki20*
