Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-139
Az országgyűlés képviselőházának 139 végzett és 73-9% legalább négy évig járt elemibe. T. Ház! Hogy ez így van, annak csak az az oka, hogy Magyarországon bizonyos mértékben tervszerűen folyt a tanulni vágyó ifjúság visszaszorítása (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Különösen az ország népességének fő foglalkozási ágát űző 57-5%-os agrártársadalom gyermekei szinte teljesen kívül vannak a magasabb iskolákból. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Voltak! Voltak!) Az 1959-es statisztikai adatok ezt mondják, azóta pedig nem hajtottak még végre nagyobb horderejű intézkedéseket. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Voltak!) Társadalmi és szociális gátak mesterségesen kisebbítették a kiválasztás helyes kiindulási alapját. A földből élő lakosság gyermkeinek arányszáma Magyarországon a polgári iskolákban csakl3'4%, a képzőintézetekben csak 13-2%, & középiskolákban csak 10 4%, a felsőkereskedelmi iskolákban csak 6-5%, a felső mezőgazdasági iskolákban csak 485%, az egyetemeken csak 12-1%. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Mikori adatok?) 1 1939. évi adatok. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tehát az 1938 39. évi adatok!) A hittudományi főiskoláknál csak 38*3%, a jogakadémiáknál csak 12*9%, a gazdasági akadémiáknál csak 40-4%. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1939. évfolyamának adatai. (Hóman Bá* lint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Igen! A régi adatok!) Tehát az őstermelők gyermekeinek százalékaránya sehol, még a mezőgazdasági szakiskolákban és gazdiasági akadémiákon sem éri el a népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlásának arány^á^át^ Az egyetemi és főiskolai hallgatók számának csökkenése és a felvétel sokféle korlátozása folytán a«z értelmiségi pályákon, különösen a Felvidék egy részének és Kárpátaljának, továbbá Erdély visszacsatolt részének visszatérése után, pótolhatatlan hiány mutatkozik. Ezt a hiányt — hiába gondolja másként a miniszter úr — ez a törvényjavaslat sem pótolja. Ha a 9 milliós Magyarország elbírt négy egyetemet, — teljes egyetemet — akkor kérdezem: egy 13 és félmilliós Magyarország miért ne bírna el minden korlátozás nélkül öt teljes egyetemet*? Sőt tovább megyek. Ez a törvényjavaslat igen alkalmas lett volna arra, hogy végre megoldjuk a régi égető kérdést, a népfőiskolák problémáját és az állami tehetségkutató intézet felállítását, valamint a diplomás emberek továbbképző intézményét. A három megröyiditett egyetem megérdemelne egy-egy népfőiskolát és a népfőiskolai előadóképzőt. (Szöllősi Jenő: Nagyon helyes!) Nekünk a gyakorlati élet számára kell nevelnünk és vezetőket adnunk. Ezeknek nevelése legyen a népfőiskolának és annak a magasabb intézménynek a célja, amely a diplomásokat veszi karjai ala és a gyakorlati élet sokminden problémájára vezeti rá, hogy tényleg alkalmas vezetője legyen a magyar társadalomnak. Tudom, hogy a miniszter úr nem értékeli a mi aggodalmainkat, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Sohasem mondottam!) de én azt tartom, amit Széchenyi mondott: hallgatni, amikor beszélni kell, éppen olyan nagy hiba, mmt beszélni, amikor inkább hallgatni kelL (Hóülése 19W0 október 11-én, pénteken. TOI man Bálint vallás- és közoktatásügyi minis» ter: Ez feltétlenül igaz! — Derültség jobbfelől.) Ugyancsak felölelhetné ez a törvényjavaslat az egészséges kiválasztódás érdekében az_ állami tehetségkutató intézet felállítását. Hírre Szeged és Debrecen is alkalmas, mint az alföldi parasztság két városa. Ez az intézmény a tanítóság és a tanárság bevonásával biztosíthatná, hogy a tehetségek szociális okok következtében ne kallódjanak el, amennyiben az állami segélyezés az intézet meghallgatásával menne végbe. De az egészséges kiválasztódás követeli az egyetemeken és a főiskolákon való felvétel társadalmi osztályok szerint történő korlátozásának törlését is a Klebelsberg-i ele 1928 : XIV. törvénycikk azonnali hataJyonkívüli helyeL'ésével. A Klebelsberg-féle törvény az egyenlő élőmén etelű érettségizettek egyetemi felvételénél sorrendet állapít meg. E sorrendben legutolsó helyen kerülhet az egyetemre Magyarország lakossága 57%-ának gyermeke, azoké, akik a legtisztább magyar fajiságnak fenntartói. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Éppen ellenkezőleg!) Az egyetemi és főiskolai beiratkozás korlátozását csak egyetlenegy csoportra kell megtartani, a zsidóságra. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ügy van!) Még pedig a numerus nullus erejéig. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ügy van!) De ez áll nemcsak a tanulóifjúságra, hanem a tanárságra is. (Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter: Ügy van!) mert nem adhatjuk az ifjúságot zsidó tanárok kezébe, akik nem tudnak beleilleszkedni az ezeréves magyar fajiság, a magyar szellem gondolat- és lelkivilágába, (Űfiy van! Ügy van! balfelől. — Meskó Zoltán: Ezért az »úgy van«-ért négy hetet kaptam a törvényszéken vallásellenes izgatás miatt. Tessék faji alapra helyezkedni!'» A magyarság érdeke azt követeli, hogy a tanulás anyagi feltételeit biztosítsuk. Példaképpen érdekes volna összeállítani, hogy mekkora Összeget emészt fel egy diploma megszerzése. Ha csak a tanulmán vokkal közvetlenül kapcsolatos kiadásokat, a tandíjat, a beiratási díjat, mellékdíjat, vizsgadíjat, szigorlati díjat nézzük és az ellátás költségeit nem is vesszük figyelembe, a Turul Szövetség összeállítása szerint egy orvosi diploma Magyarországon a következőkbe kerül: a négy elemi, iskola 21 pengő, a nyolc évi gimnázium 1250 pengő, az egyetem 2798 pengő, összesen tehát a diploma 4069 pengőbe kerül. A vegyészmérnöki diploma — a négy elemi 21 pengő, a nyolc középiskola 1250 pengő, a mííegynfem 3475?5rt pengő -összesen 4746"50 pengőbe kerül. Ezek az összegek már önmagukban is nae-yot mondanak, de ha összehasonlítjuk egy külföldi egyetem megfelelő költségeivel, még érdekesebb képet kapunk. Az orvosoknál Magyarországon maga az egyetemi oktatás 2798 pengőbe kerül, a jogászoknál 2105 pengőbe, a tanároknál 1820 pensrőbe. Prágában viszont az orvoskénzés egvetemi költsége 773 pengőt tesz ki, (Hóman Fáiint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Románia és Csehország naivon jó példa ebben a tekintetben!) a tanároknál 445 nengő. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Német és olasz példát kérek!) . A nemzet jövője követeli tehát az oktatási illeték, a tandíjak, mellékdíjak, beiratási díj, tanszerpótlék, vizsgadíjak, s$x nagymértékű
