Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-110

44 Az országgyűlés képviselőházának . zástól, a kamaszkodástól, a rendetlenkedéstől kezdve mindent végigcsinálnak és ez alatt az egy esztendő alatt úgy lezüllenek, hogy öt esztendő alatt sem lehet ezt a hajt helyrehozni. Ezért tiszteletel kérném, mélóztassanak odahatni, — egyébként majd a részletes tárgyalásnál javaslatomban szót teszek erről, — hogy a bányavidékeikre applikálva egy »illetőleg« s^o felvétele mellett méltóztassanak a tizedik évfolyamot is beállítani és ezt a végrehajtási utasításban úgy explikálni, hogy ez értelemszerüleg ott, ahol az országban erre szükség van. felállítható legyen. A 6. § arról beszél, hogy a gyermek addig, amíg iskolába jár, az iskola joghatósága alá tartozik. Ez a törvényjavaslatnak egy rendkívül bölcs rendelkezése, csak tisztelettel vagyok bátor felhívni a figyelmet arra, hogy itt a leventével kapcsolatban meg kell tartani a viszonosságot. Tudomásom van arról, hogy a legjobb úton halad ennek a kérdésnek elintézése, de felhívom valamire a figyelmet, ez pedig az, hogy a leventekötelességen nem változtat az a tény, hogy az illető gyermek a nyolcadik elemibe jár és rá nézve az iskolai fegyelmi szabályokat alkalmazzák. Az elemi iskolában, meg a középiskolában és a későbbi iskolákban is, de legalább a középiskolában vezessük be azt a rendszert, hogy ne csak a magaviseleti osztályzatba ikerüljön bele a viszonosság alapján a leventében való magatartás, hanem vezessük be már egyszer nyíltan az úgynevezett honvédelmi osztályzatokat is, tehát ott, ahol az elemi iskolás gyermekek leventeképzésre is járnak, a bizonyítvány szerves része legyen az, hogy.a gyakorlati képzésből, — ha céllövészetre járnak, akkor a céllövészetből — magatartásból, sportból milyen előmenetelt tanúsítottak és ezt az osztályzattal kifejezésre juttassák. (Élénk helyeslés a jobb oldalon és a középen.) Át kell térni egy erkölcsi értékű okiratban annak tökéletes elismerésére, hogy nemcsak megveregetik a vállát a gyereknek és szavakat mondanak neki, hogy nagyszerű gyermek vagy, hanem azt a bizonyítványban, erkölcsi értékű okiratban is kifejezésre juttatjuk. (Helyeslés.) Ennek honvédelmi szempontból beláthatatlan jelentősege van és ezzel az iskola is csak nyer. Méltóztassanak elhinni, kevesebb lesz az elválasztó az iskola és a leventeképzés között, ha ezt a viszonosságot megteremtik. Ez főleg a középiskolásokra vonatkozik, de természetesen már az elemiben kell megkezdeni. A végrehajtás kezdetére kell rámutatnom és itt komoly aggodalmamnak kell kifejezést adnom. Az indokolásban azt olvassuk, hogy az iskoláknak, ha jól emlékszem, 54-6 vagy 56-4 százalékában, szóval az iskoláknak körülbelül . a felében, már a következő esztendőben megindulhat elvileg a tanítás. Én rendkívüli, aggodalommal nézem ezt a nagy sietséget. Új dolgot akarunk csinálni és nincsenek hozzá új tanerőink, nincsenek új termeink, nincsenek iij eszközeink. Én megelégedném azzal, ha a következő esztendőben megindulna az átképzés. Az eddigi nyolcosztályú elemi iskola _ összes tapasztalatai, azonkívül a vonatkozó minisztériumok, a földmívelésügyi, az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumok oktatási tanszemélyzeténeik, — és erre hívom fel különösen a kultuszminiszter úr képviselőjének figyelmét — nem a fogalmazási és műszaki karának, hanem a társminisztériumok oktatási tanszeméiyzetének tapasztalatait együtt feldolgozva terjesszék ki lépésről-lépésre az iskolákat, illeÔ. ülése Î94-Ô májúé 31-én, pénteken. tőleg elsősorban ott állítsák be a nyolcosztályú elemi iskolákat, ahol eddig a legelhanyagoltabb volt az oktatás, ahol a legtöbb volt a gyerek és a legkevesebb volt a tanító Hogy új objektumot pénz nélkül építeni nem lehet, azt mindnyájan jól tudjuk, de hallottunk arról, hogy lesz rá lehetőség és ha nincs lehetőség, meg kell teremteni, ha más eszközzel nem, azzal az eszközzel, amiről tegnap megemlékeztek, a kultúradóval teremtessék meg a lehetőség, hogy szűnjék meg már végre a túlzsúfoltság. De a szociális közkötelesség törvény© az, hogy elsősorban ott valósuljon még a nyoloosztályú elemi iskola, ahol eddig 70-—80^-90 gyermek zsúfolódott össze, mert ismét csak ott bevezetni a nyolcosztályú elemi iskolát, ahol egyébként is kényelmes adottságok vannak, igen nagy luxus volna a mai szociális szempontból rendkívül hátramaradt időkben. Én nem ijednék meg egy nagy nemzeti belső kölcsön felvételétől sem és ha nekünk honvédelmi katonai természetű, vagy honvédedmi földmívelésügyi természetű dologra jut pénzünk és kell,.hogy jusson, akkor kell, hogy jusson honvédelmi természetű pénz a honvédelmi nevelés részére is. Egymillióval, kétmillióval, hárommillióval dotálni ezekét a kérdéseket, ez csak toldozgatást-foltozgatást jelentene. Talán tízmillió pengővel dotálva évenként, szintén csak ezt jelentené. Komolyan kell a kérdésnek utánanézni és elhatározni, hogy hisszük-e és akarjuk-e azt, hogy gyökerében a régi magyar ősi gyökérhez lenyúlva változtassuk meg az életet úgy, hogy az egészen jó legyen és biztos alap legyén a harmadik ezer esztendőre vagy pedig csak ezekkel a toldozgatás-foldozgatásokkal elégedjünk mog. Én bevallom őszintén, ezzel nem értek egyet. Emlékeztetek a leventetörvény végrehajtására. A leventeintézmény az 1921 : LII1. te. alapján mint testnevelési törvény élt egészen addig, amíg az új honvédelmi törvény napvilágot nem látott. Katonai egyenjogúságunk visszaszerzése után egymillió embert kellett azonnal az, új szellemben nevelni. Erre mi történik? Meg sem jelent a végrehajtási utasítás, máris hozzáfogtunk a végrehajtáshoz, bevezettük a középiskolákba a leventeintézményt s amikor mar folyt a leventeoktatás, akkor kezdték kiképezni és összeszedni az úgynevezett katonai körzetparancsnokokat, a leventeoktatókat, akiket nem is volt idejük átképezni. Az történt, hogy a honvédelmi törvénynek legklasszikusabb és legkorszerűbb rendelkezése, amely szerint a honvédelmi kötelezettség teljesítése szempontjából közös nevezőre hozott minden magyar fiúgyermeket, akár iskolánkívüli, akár népiskolás, meghiúsult a túlhamar elkezdett végrehajtás és az előkészítetlen végrehajtás következtében. A középiskola kénytelen volt kivonulni, elválasztották tőlük a nem középiskolás fiatalságot és ezzel esztendőkre vetették vissza annak az új közszellemnek a fejlődését, amely csak abban a korban érhető el, amikor a gyermek még nem viseli magán foglalkozásának vagy kasztjának bélyegét. (Ügy van! Ügy van!) Azzal tisztában kell lenni, hogy ha valaki az érettségit leteszi, mégha faluról is kerül oda, kap egy bizonyos érettségis szagot, vagy ízt. Azzal is tisztában kell lenni, hogy annak az iparosgyereknek van egy bizonyos iparos öntudata vagy beképzeltsége és így tovább. Ha nem levente korban, a 12 éves kortól kezdve hozzuk össze őket, állapotuk, családi helyzetük, vagyoni helyzetük, szellemi képzettségük és iskolázottságuk tekintetbevétele nélkül, akkor