Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-127
470 Az országgyűlés képviselőházának hó 14. napján Szöregen a Krausz-féle kocsmában 30 főnyi egybegyűlt egyén előtt engedély nélkül politikai gyűlést tartott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel a. tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Szögi Géza országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Rajniss Ferenc: Sok idejük van a főügyészeknek! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Rajniss Ferenc: Sok idejük van!) Rajniss képviselő urat kérem, ne szóljon közbe, ha az elnök kijelentéseket tesz. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ä mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni 1 ? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Szögi Géza országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 329. számú jelentése Peyer Károly országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé beosztott ügyészi megbízottak vezetője 84/1940. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő » mentelmi jogának felfüggesztését kerté, mert a m. kir. államrendőrség 'budapesti VI. kerületi kapitánysága 8648/1—1939. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel Budapesten 1939. évi május hó 11. napján a Szállító Munkások Otthonának a VI. ker. Kerekes-u. 6. számú helyiségében megtartott országgyűlési képviselőválasztói szociáldemokrata gyűlésen a hatósági biztossal szemben durva hangot használt és a gyűlésnek a hatósági biztos által történt feloszlatását jogtalannak állította. A feljelentés tárgyát képező bűncselekmény a Kbt. 46. §-ában ütköző hatóságsértés kihágásának tényálladéki elemeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel nevezett képviselőnek a hatósági biztossal szemben tanúsított magatartása tekintetében a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 330. számú jelentése Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Jánas Áron előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7214/1940. f. ü. szám 127. ülése 19 UO július 5-én, pénteken. alatt Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. III. 19.805/1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Mező Dániel nyűg. elemi iskolai igazgató, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított, mivel Bátaszéken 1940. évi január hó 4. napján keltezett levelében főmagánvádló személyére vonatkoztatva a következő sértő kitételeket használta: »Pár héttel ezelőtt hozzám intézett memorandumában, bár egészen értelmetlen volt, egypár megszívlelésre alkalmas gondolatot találtam s így mint sorsáért aggódó idős ősmagyar úrnak, elküldtem udvarias hangú válaszomat. Ezt most őszintén sajnálom! A ma kézhez vett írásából ugyanis azt látom, hogy abból nem egy ősmagyar aggódó lelke, hanem egy epés, kötekedő, minden lében kanál vén ember sületlen zagyvaságai tárulnak elém. Aki a^ szekták betiltását helyteleníti, aki a házassági törvény szigorítására irányuló szándékot kifogásolja, aki Mária tiszteletét a zsidókérdéssel egy síkra helyezi s a katholikus vallást ily durva módon sérti, annak az elmeállapotát szakértőkkel kellene megvizsgáltatni.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. % §-ába ütköző és a szerint minősülő becsületsértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Pongrácz Lajo3 képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 331. számú jelentése Bodor Márton országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 2387/1940. f. ü. szám alatt Bodor Márton országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a győri kir. járásbíróság B. 11.936/4—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kurja Jenő kántortanító, markotabödögei lakos, főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított, mivel 1940. évi április hó 25. napján Markotabödöge községben a Húsz István-féle vendéglőben többek jelenlétében főmagánvádló személyére vonatkozólag Bodor Márton képviselő a következő kijelentéseket tette: »...kidobatja az állásából, mi ő egy törvényhozóval szemben, úgy elbánik^ vele, hoo-y megfeketedik, ő egy hegyes rozsdás tőrrel hátbatámadta és feljelentette«. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. 1. <§>-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelme-
