Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

424 Az országgyűlés képviselőházának 12 alapjává az egyetemek mellett szervezett tanfolyamot tette meg. Örülök ennek elsősorban azért, mert ezáltal lehetővé válik az, hogy maga a társadalom, amelynek közreműködését a szociális munkánál nem nélkülözhetjük, ezeknek a tanfolyamoknak révén, szert tehet az elsősorban szükséges szociális alapismeretekre, örülök annak azért is, hogy az egyetemek mellett szervezték meg ezeket a szociális tanfolyamokat és nem az egyetemi tanterv keretében, mert ezzel azt a lehetőséget látom biztosítva, hogy ilyenformán az Alap valóban gyakorlati módon ad alapos kiképzést a szociális munkásoknak és nem kéli attól félnünk, hogy a szociális tanfolyam elvész a magas elméletben és elvész abban az elefántcsonttoronyban, amelyet a fejünk fölé emelnek az egyetemi tanszabadságnak egyes helytelen értelmezői. T. Ház! A szociális képzettségről szólva, méltóztassék megengedni, hogy mint olyasvalaki, aki ilyen szociális tanfolyamok hallgatója, előkészítője, később előadója is voltam, az oktalan bírálgatás helyett inkább néhány gondolattal és néhány tapasztalattal hozzájáruljak egy szerves és hierarchikus szociális képzés felvázolásához. . T. Ház Ha a szociális képzéssel, mint témával, rendszeresen akarunk foglalkozni, akkor azt kell mondanunk, hogy a szociális képzésnek három részre kell tagozódnia. Elsősorban szociális képzést kell kapniok mindazoknak, akik szorosan érintkezésibe kerülve a néppel, nem mint úgynevezett szociálpolitikusok, hanem mint a nép vezetői, akarva nem akarva, szembekerülnek népünk szociális problémáival. Ezek elsősorban a falu népének vezetői, a jegyző, a tanító, a pap. Ha a szociális' gondozás helyzetét vizsgáljuk Magyarországon, a való képet akkor kapjuk aneg igazán, ha a jegyzői tanfolyamok anyagát nézzük át. A legkülönbözőbb ágak mellett egy egészen vékony kis erecske az, ahol a szociális alapismeretek némi helyet kapnak. A magánjog, a büntetőjog és egyéb jogi ágak mellett nem találjuk meg azt a jogágat, nevezetesen a szociális törvények tételes jogágát, amely elsősorban képesíti arra a jegyzőt, hogy a falu elesettségén, bajain^ segíteni tudjon és népét ne csak adminisztrálja, hanem valóban felsegítse egy erkölcsi és anyagi felemelkedésre. A jegyzői tanfolyamok tananyagát kell elsősorban megreformálni, helyet kell adni szociális törvények tételes r ágazatainak, helyet adni a szociális gondozás és a szociálpolitika szerveinek és működésének, helyet adni a nép gazdasági felemelkedésére vezető módozatok ismertetésének. Epp így kell helyet adni a jegyzői tanfolyamokon túl a tanítóképzőkben is ezeknek az ismereteknek 'legalább olyan mértékben, mint ahogy ma tanítják a tanítóképzőkben az organikus kémiát. Ezek a szociális ismeretek teszik a falu tanítóját alkalmassá arra, hogy a tanításon kívül, mint szakképzett ember tudjon hozzányúlni a gyermek és ifjúságvédelem szociális feladataihoz, amelyek ismétlem, akarva, nem akarva, a tanítóra ist hárulnak. Meg kell kapniok a szociális 'alapismereteket azoknak a papoknak iis, akik kikerülve a szemináriumi életből, úgyszólván minden képzettség nélkül, kénytelenek átvenni a szociális gondozásnak kényes és nehéz ágazatait, mint amilyenek iaz egyházi szegénygondozásba (gyermekek, az ifjúság és a család gondozása. ,' T. Ház! Van egy másik kategóriája is a középosztálynak, amely nem nélkülözheti a 4. ülése 1940 június 27-én, csütörtökön. szociális alapismereteket egy szociálisan felépítendő új Magyarországon. Ezek azok az orvosok, tanárok, mérnökök és más középosztálybeli emberek, akik talán nem kifejezetten és közvetlenül, de közvetve érintkezésbe kerülnek a szociális problémákkal. Ennek a javaslatnak egyik értéke az, hogy lehetőséget nyújt majd a középosztálybeli ifjúságnak szociális alapismeretek szerzésére, annak az egyetemi ifjúságnak, amelyből a tanárok, az orvosok, a mérnökök, a magán- és közéleti gazdaság különböző vezetői ki fognak kerülni. E szociális tanfolyamoknak ilyen átható és átképző erejére azonban csak akkor lehet számítani, 'ha ennek a javaslatnak alapján a belügyminiszter úr, mint az valószínűleg történni is fog, már a közigazgatásba való felvétel egyik feltételéül köti ki azt, hogy az új közigazgatási tisztviselők, az egyetemek szo-' ciálís tanfolyamát elvégezze. A konkrét szociális gondozás munkáján túl ép azt várom a javaslattól, hogy a szociális képzésnél való találkozás ad majd lehetőséget arra, hogy a közigazgatás és a társadalom ebben a szociális munkában megtalálja egymást êi újra összeforrjon, amely összeforrásnak eddig egy olyan bürokrata szellem állt ellene, amelynek valóban alig volt érintkezési lehetősége a társadalommal. T. Ház! A szociális képzésre szorulók második és legfontosabb kategóriáját azok alkotják, akik hivatásszerűen foglalkoznak szociális gondozással. Elsősorban azokra kell gondolni, akik a szociális gondozás végrehajtását személyszerint és közvetlenül végzik, a szociális gondozókra. Az az elképzelésem, hogy egy ilyen gárdát, amelynek egységes szelleme eiső biztosítéka annak, hogy valóban egységes szociális gondozás történjék Magyarországon, már nem lehet kizárólag az egyetemek mellett szervezett szociális tanfolyamokon képezni. Ezt a gárdát, ilyen egységes szellemet, ilyen nivellált tudást szerintem csak központiasan és olyan bentlakásos rendszer formájában lehet átadni, mint amilyen egyöntetű, erős átadó szellemű kiképzésben és tudásbeli előkészítésben részesülnek ma például a zöldkeresztes gondozó-nővérek. T. Ház! Alkalmam volt a zöldkereszt munkáját figyelemmel kísérni a való életben és engem épp az kapott meg, hogy ezzel az egységes, lendületes szellemmel és tudással eltöltött szociális gondozónő, az ország bármely falujába is kerül, akármilyen messze esett a központtól, — mondhatni, — a központnak minden intézkedését egyformán r magyarázta és azonos szellemben hajtotta végre. Ahhoz tehát, hogy átfogó szociális gondozásunk legyen, ilyen fanatikus munkásgárdát kell kiképeznünk, de nem hiszem, hogy ezt a gárdát az országban négy-öt szétszórt helyen lehetne kiképezni. Szerintem ez csak egy központiasan beállított és bevezetett kiképzőin tczetben lehetséges. Én úgy képzelem, hogy egy ilyen központias kiképző-intézet hároméves tananyaga másra is felhasználható lenne, nem csupán a kizárólagos szociális szakképzettség nyújtására! és az erre való kiképzésre. Azt gondolom, hogy egy ilyen hároméves kiképzés első évi anyagát feltétlenül azoknak az általános ismereteknek kell alkotniok, amelyek körülbelül azonosak az egyetemen nyert alapvető (kiképzéssel, a második évfolyam anyagába én kevésbbé az elméleti, mint inkább a gyakorlati