Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

406 Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 194-0 június 26-án, szerdán. nálását kérte, (Matolcsy Mátyás: Hallatlan!) akik Matolcsy Mátyás közvetlen környezetéhez, tehát pártunk vezetőségéhez tartoznak. (Bodor Márton: Ez volt Békéscsabán is!) Ezek között az úriemberek között van Bundi János, egy ősrégi nagykátai iparoscsalád sarja, akinek elődei már a múlt század elején a nagykátai iparosság vezetői voltak, 1838-ban közülük került ki az egyik céhmester. Körülbelül 300.000 pengő vagyona van, virilis, malomtulajdonos, megyei bízottsági tag, volt ipartestületi és iskolaszéki elnök, a nagykátai római katolikus egyházközség elnöke. Az ellenforradalmak alatt a nagykátai ellenforradalom vezetője volt. Fegyveresen szállt szembe a kommunistákkal, a bolsevikiek halálra ítélték. Fegyveres tűzharcot vívott Nagykátán a kommunista forradalmárokkal. És ezt az embert az — azt sem tudjuk honnan jött — Kolbert titkár úr... (Matolcsy Mátyás: Három hete van ott és százados családokat akar internáltatni! Micsoda eljárás! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem Matolcsy Mátyás képviselő urat, méltóztassék higgadtságát megőrizni és a pad csapkodását abbahagyni, mert kénytelen leszek ismételten rendreutasítani! Paczolay György: ... és ugyanúgy Horváth Bálintot, Lukács Gábort és pártunk többi vezető tagjait is internáltatni kívánja. De most az urak lovagias, magyar, úri lelkiismeretéhez szólok. Matolcsy Mátyásné két gyermekével este nyugodtan lefekszik otthon, 9 óra után valaki felcsöngeti telefonon és rémhíreket mond be a telefonba. Amikor megkérdezik, ki volt, kitűnik, hogy Kolbert volt! (Nagy zaj' a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Gazember! Elégtételt kérünk! Hallatlan! Ez eljárás? Es még nevetnek rajta? Máriássy képviselő úr, ne nevessen! — Elnök csenget. — Turchányi Imre: Nincs jelentősége! —Matolcsy Mátyás: Ennek nincs jelentősége!! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Matolcsy Mátyás képviselő urat kérem, hogy bár izgatottsága sok szempontból érthető, (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) méltóztassék a képviselőház méltóságához illő módon viselkedni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen az elnök! — Taps és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Paczolay György: T. Ház! Mivel meggyőződésem szerint törvényhozó és törvényhozó között különbség nincs, az egész parlament becsületének megvédése érdekében a legsürgősebb intézkedést kérem. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) .... Elnök: Az interpelláció kiadatik a oelugyminiszter úrnak. . , . Következik Vajna Gábor képviselő ur interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jesy^o (olvassa): »Interpelláció a ni. kir. miniszterelnök úrhoz a tengelyellenes rádió és más propaganda tárgyában. , , Tudja-e a miniszterelnök ur, hogy a londoni angol rádió magyar nyelven oly veszedelmes, tengely ellenes propagandát folytat, mely alkalmas arra, hogy az angol-francia szabadkőműves zsidó irányzattal egyutterzo zsidó és zsidó mentalitású elemek, valamint a külpolitikai viszonyokkal kevéssé ismerős laikusok körében riadalmat, megvetést keltve, tengelyellenes rémhírterjesztésre adjon # tápot í Hajlandó-e a miniszterelnök úr sùrgo&eti intézkedni a londoni magyarnyelvű rádióadás hatályos zavarására? Vajna Gábor s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Állandó mozgás.) Csendet kérek. Vajna Gábor: T. Ház! 1918-ban angol és francia földrajzprofesszorok anélkül, hogy térképeinket tanulmányozták volna, felosztották Magyarországot, mondván például, hogy a Ronyva-patak hajózható folyó. Nos, 1939-ben, a lengyel hadüzenet óta a nagy angol és francia birodalmak egyszerre kezdettek magyarul tanulni, magyarnyelvű angol rádióadásokat kaptunk naponta nem is egyszer, hanem többször. (Paczolay György: Ötször!) Budapesti zsidó újságok hirdették, hogy mikor és mit fog majd a nagy Karpfenstein izraelita Londonból a Király-utcába és a Rombach-utcába üzenni. (Zeöld Imre Péter: Zsidó az!) Folyó hó 19-én, 20 óra 15 perekor a londoni rádió a magyarnyelvű adáskor a következőket mondta be (olvassa): »A németek ki akarják irtani a lengyel intelligenciát. Ezért a német hadvezetőség úgy intézkedett, hogy fiatal lengyel fiúkat és leányokat százas csoportokban összefogdossanak s átszállítsák őket Németországba kórházakba, hogy ott sterilizálják őket. Az erről szóló jelentések részben kicsempészett levelekből, részben pedig amerikai újságokból származnak. A parasztokat a német birodalom nem akarja sterilizálni, mert — úgymond — a Harmadik Birodalomnak gályarabokra és rabszolgákra szüksége van.« A második súlyos támadás ugyanezen este a német birodalmat meggyanúsítja azzal, hogy az amerikai és angol szeretetadományokat, amelyeket a szegény lengyeleknek Lengyelországba küldöttek, a németek ellopják, saját céljaikra használják, saját embereiket, katonáikat etetik velük. Az olasz hadüzenet napján Benito Mussolinit, Magyarország nagy jótevőjét a legkérlelhetetlenebb, a legbecstelenebb szavakkal támadta meg, amelyeik a Ház nyilvánosságát nem bírják meg. A bemondás lényege az volt. hogy Mussolini is kiszagoita azt az időt, amikor a németek már lehengerelték Franciaországot és akkor ő is hátbatámadta Franciaországot. Ugyanez az angol rádió hónapokkal ezelőtt — méltóztassanak csak visszaemlékezni — bemondotta magyar nyelven azt, hogy 200 zöldkofferos német Gestapo-tiszt^ érkezett Budapestre, égy dunaparti szállodába s másnap az egész Rombach-utcában, de a dunaparti akváriumokban, az ottani kávéházakban is mindenütt azt a mesét hallottuk, hogy 3000 Gestapoember van itt és meg fogják szállani Magyarországot. (Zaj.) Ezek a rémhírek és ezek a bemondások azok, amelyek a rémhírterjesztésre adatokat szolgáltatnak, amelyek holnap-holnaputáii már elferdített, megnagyobbított méretekben kerülnek a nagy nyilvánosság e,lé. Ezek a bemondások nem alkalmasak arra. hogy a magyarnémet és a magyar-olasz baráti viszonyt ápolják. Igenis, előkészíti tehát az Intelligence Service még mindig itt élő propagandája azt az akcióját (Nagy zaj.), hogy a jó Összhangot az olaszok és magyarok, a németek és magyarok között megzavarja. (Nßgy zaj a szélsőbaloldalon.) , Elnök: Kérem, méltóztassanak a közbeszolásokat abbahagyni. (Gr. Festetics Domonkos: Ki hallgatja meg őket? — Felkiáltások a szélsobaloldalon: Sokan!) Vajna Gábor: Nagyon sokan: az összes zsidók, a zsidóbarátok és szabadkőművesek, akik ezeket a híreket mindenesetre továbbviszik. (Király József: Ki velük!) Én lennék a leg-