Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

Az országgyűlés képviselőházának és önnek az egyedülmaradottságnak a nemzet itta meg a keserű levét, mert a nemzetnek ]& ellett gondoskodnia az atomokra szakított nemzettagokról. Ebben az atomokra szaggatattságában maga az egyén dö'bbent rá a szociális jónak a kívánására, ő maga döbbent rá arra, hogy az együttesben, az összefogásban van a nemzet jövendője és . ime megszületett az új korszellem, amely hivatva van felszabadítani az embert, akit guzsbakötött, rabszíjra fűzött és bilincsbe vert a zsidóság, a tőke es egyéb kapitalista sajátság. A nemzeti szocializmus elzavarja ezt a régi eszmét. Megszülettek az eszmének a fanatikusai, jöttek az apostolok, akiknek csak egyetlenegy bűnük van, az, hogy nagyon tudtak érezni és aggódni a nemzetért és igen erősen élt bennük a szeretet a nemzet jövője iránt. Akármit csináltak is, igazolja őket a mostani korszak. Előre látták, tudták azt, hogy a nemzetiszocialista eszme győzni fog és nem 40O évig küzd, mint a kereszténység. Előrelátásukért megbűnhődtek. Először büntette őket a demokrata felelőtlenség és büntették őket a tintazsidók, ezek a galíciai söpredékek, akik a magyar közvéleményt irányították (Keek Antal: lka íi> ezt csinálják!) és az idegenlelkű sajtó lármájával, mérgezett betűkkel, állandóan mindent ő ellenük uszítottak. Nagyon sok támadás érte özeket a fanatikusan kiállló magyarokat, akik tahin kissé őszintébben megmondták véleményüket a főszolgabíróról, az alispánról, a miniszterről vagy a közigazgatás egyik-másik nem tudom kicsodájáról és mert ezek a vélemények felzaklatott idegállapotukban egy kissé bizony erősebbek voltak, az új eszmének ezek a fanatikusai, a Csemegi-kodex paragrafusai következtében ma börtönben nyögnek, mert elítélték őket. (Rapesányi László: A Csillagbörtönbe zárva!) Pedig jót akartak. Az egyik börtönben ül, a másik fegyházban ül, a harmadik internálótáborban van, a negyedik rendőri felügyelet alatt áll és nem élheti szabad állampolgári életét. Ez mind csak azért történt, mert fanatikusok voltak. Nekünk meg kell hecsülnünk a fanatikus magyarokat, ímert ha nem lettek volna 1848-ban fanatikusok, akkor nem. született volna meg 1848 március 15-e, nem lett volna Rákóczi szabadságharca és sok minden. A magyarság történelmében óriási szerepet játszik a fanatizmus és ezért nem szabad politikailag üldözni, nem szabad büntetni őket. Különösen nem szabad akkor, amikor a civilizáció városának, Európa egyik legnagyobb városának legmagasabb pontjára kitűzték az új ^ eszme szimbólumát: a horogkeresztes lobogót. (Keek Antal: És Szálasi Ferenc még- mindig ül! Azért, mert előre látta ezt!) Hitler, aki ennek a hatalmas eszmének az apostola, felszabadította az embert a modern rabszolgaságból, megsemmisítette a zsidóság világuralmát, megtörte a szabadkőművességet. Ezt hirdeti ez a sziníbolum, a nemzetiszocialista zászló. Vegyék tudomásul, hogy ez az eszme európai totalitásra tör (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) és aki ezt nem látja, az vak, és nem méltó arra, hogy a történelem nemzetes országformáló színpadán résztvegyen. (Űg?i van! a szélsőbaloldalon.) És azok ellen, akik nem látják a történelmi pillanatot, vádat emelek itt a történelem ítélőszéke előtt és azt mondom, hogy ha nem értik meg a koreszmét, és nem látják meg^a koreszme feltartóztathatatlan előretörését és győzelmét, akkor álljanak félre, távozzanak sürgőid, ülése 19%0 június 26-án, szerdán. 4Ô3 1 sen a politikai hatalomból és adják át helyüket azoknak, akik ennek az eszmének megvalósítására becsületes magyar törekvéseikkel predesztinálva vannak, (Elénk éljenzés és taps a szélsöbaloldulon. — Kapcsányi László: És engedjék ki a Csillagbörtönből Szálasi Ferencet!} Elnök: Kapcsányi képviselő urat kérem, hogy ne szóljon közbe. Palló Imre: Ez az új 'koreszme, ez a nemzetiszocialista eszm

e tagadhatatlanul világeszme és ha a (kereszténységből sajátosan meg tudott születni a spanyol kereszténység, ha sajátosan tudták alkalmazni a franciák, tudtuk alkalmazni mi magyarok, tudták alkalmazni a németek és megszülettek a magyar, német, francia és más egyházak, akkor ma ebben a nemzetiszocialista világban igenis meg kéli érteni, hogy eszmének határfalakat^ állítani nem lehet. De viszont nem is az eszme puszta átvételéről van szó, mert ha Kossuth magyarrá tudta tenni a liberális eszmét, akkor ne vonják kétségbe, hogy a mi lelkünkben is él az a hazaszeretet, (Zaj a jobboldalon.) amely a Kossuthéban élt és higyjék el, hogy igenis, meg tudjuk ezt a világeszmét sajátságosan magyar ízzel ízesíteni, hogy ebből a munkából megszülessék végre az a rendszerváltozás, amely áldozatkészséggel, fegyelemmel, becsülettel, a nemzeti közösség gondolatával, megértéssel és szociális gondolkodással újabb ezer esztendőre biztosítja ennek a sokat szenvedett magyar nemzetnek a történelmi életét. (Keek Antal: Mindenki megelőz bennünket!) T. Ház! Meg kell nekünk ezt a sajátos magyar ízt adnunk. Ha Kossuth meg tudta ezt adni a maga korában uralkodó eszmének, akkor ne vonják kétségbe, hogy Magyarországon vannak olyan egyének, akik meg tudják adni ezt a magyar ízt a mai koreszmének is. De hogyan adhassuk meg, amikor még'ma is üldözik a nemzetiszocialistákat, amikor még ma - is^ ott nyögnek a Csemegi-codex ítéleteinek stílya alatt azok, akik fanatikusok mertek lenni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A 3400-as rendelet!) Én azt kérem ebben a pillanatban az egész kormányzattól, amely ezért felelős, tessék revízió alá venni az ítéleteket (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azonnal!) és tessék kiengedni azokat, akik már megszenvedtek az eszméért, mert olyarj kevesen vagyunk magyarok, hogy minden magyarra szükség van. Fogjunk^ össze, bocsássunk meg mindenkinek csak azért, hogy fiatal erővel építhessük a magyar jövendőt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igazságot!) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) A magyar kormányzat nem látja a módot és nem érzi a lehetőséget arra, hogy hogyan kellene ma ezt az európai eszmét értékessé tenni a magyar jövendő számára. Én nem beszélek az olahok pálfordulásáról, akik tisztán csak a maguk érdekét nézik, , beszélnem kell ellenben arról, ami ugyanakkor itt történik. A zsidók a részvény vagyonokat átírják a rokonokra és egyéb díszkeresztényekre. (Vajna (Tábor: Codreanunak díszsírhely jutott!) Már előre megosztják a vagyont. Itt van a magyar kibontakozás nehéz problémája. Nemcsak a földkérdés nehéz, hanem a bankkérdés is súlyos problémája a magyar életnek és ugyanakkor, amikor mondom, Európában diadalmasan tör előre ez az őszinte, becsületes eszme,