Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
Az országgyűlés képviselőházának cenzúra keresztülengedett s amelyre a, belügyminiszter megadta a terjesztési engedélyt. Mélyen t. Ház! A másik bűne az volt ennek a szegény, világtalan embernek. iho,gy teljesen tájékozatlan volt, hogy amikor hirlapárusítási engedélyt kért, akkor nem ia Függetlenségre kérte, hanem a Magyarságra és a Pesti Újságra- (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Aha! Ez volt a hiba! — Maróthy Károly: Ezért megbízhatatlan!) Kérdem, hogy ha a belügyminiszter úr engedélyezte ezeket a la; pokat, akkor miért nem lehet engedélyt adni neki és miért lehetett ugyanakkor két zsidónak Ihirlapárusítási engedélyt adni a zsidó nyoleóreszre, a Kurírra és a többi zsidó szennylapra, miért lelhet engedélyt adni annak, akinek úgyis megvan a megélhetése és miért nem lehet adni annak a világtalan embernek, akinek nines betevő falatja. (Maróthy Károly: Nyilatkozzék a kormánypárt jelenlévő képviseíőtagja!) Ennek a világtalan embernek négy gyermeke van. Tessék elgondolni, milyen érzés az, amikor négy gyermek kér kenyeret és az apának azt kell mondani, hogy nincs. T. Ház! Nagyon kényes kérdés ez. Az alispáni végzés azt mondja továbbá, hogy a lapárusítás különhen sem biztosítaná ennek az embernek a megélhetését. (Maróthy Károly: Aj, aj! — Egy hang a szélsőbáloldalon: Haljon meg!) Az alispán tehát úgy gondolkozik, hegy annak a két zsidónak, akinek úgyis van már miből megélni, hadd legyen az ujságárusításból még több jövedelme, az a szegény világtalan nincstelen ember azonban, aki nem tud kenyeret adni gyermekeinek és nem keres napi öt pengőt, ne keressen egy fillért sem és pusziulj on éhen gyermekeivel együtt. (Maróthy Károly: Szép kis dolog! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Családvédelem!) Mélyen t. Ház! Az alispáni végzés ezután így hangzik (olvassa) : »A fent körülírt elsőfokú véghatározat helyes megokolását helybenhagyom azzal a hozzáadással, hogy a becsatolt orvosi bizonyítvány tanúsága szerint a fellebbező látóképessége olyan mértékben fogyatékos, amire tekintettel testi épségének védelme és anyagi érdekeinek megóvása sem teszi lehetővé, hogy sajtóterméket közforgalomban utcákon árulhasson.« (Maróthy Károly: Hány van Budapesten! Ilyen komédiák! Botrány!) T. Ház! Budapest utcáin árusítanak világtalan magyar testvérek lapot, olyan helyeken, ahol tényleg olyan forgalom van, hogy még az épszemű embernek is vigyázva kell járnia az utcán és mégis tudnak lapot árusítani. Meg lehet látni ebből a Veszprém vármegye alispánjának lelkületét és azt, hogy mennyire ismeri a falut, amikor Bakonytamásin egy kis községben olyan borzasztó forgalmat képzel el, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hogy ott egy világtalan ember nem mehet az utcára. Meg kell jegyeznem, hogy nem^ is annyira világtalan ez az ember, hogy ne látna menni, mert hiszen az alakokat meglátja és falnak vagy fának nem t megy neki. csak a rendes hétköznapi munkát^ nem tudja elvégezni. Egy ilyen szegény embert elutasítanak és így családjával együtt lehetetlen helyzet elé állítják. Ez az ember négy gyermeket nevelt fel, ez a négy gyermek^ felnő, közöttük lesz katona is, aki meg fogja ezt a hazát védelmezni, az a két zsidó azonban, akinek adnak hirlapáruítási engedélyt és akinek anélkül is megvan a jövedelme, nem fog katonát adni. .123. ülése 19W június 26-án, szerdán. «95 (Maróthy Károly: Nem is engedjük katonáskodni !) i A T-;4Há ? ! Nem leiiet ' l sy elintézni a dolgokat. Meg lehet látni közigazgatásunknak bizonyos terén tanúsított lelketlenségét, mert így •bánnak el egy szegény nincstelen emberrel. Képzeljük csak el azt a borzasztó érzést, amikor a gyermek kenyeret kér és nem lehet adni neki! Ha csak napi 50 fillért tudna is keresni az ujsagarusitáson, már az is elég volna. De micsoda fájdalmas érzés az, amikor két héten keresztül nincs az asztalfiában kenyér, de a gyerek ezt nem tudja, a gyerek kenyeret kér, követel. (Maróthy Károly: Ez a modern családvédelem!) Helyezkedjünk abba a lelkiállapotba, micsoda borzasztó érzés ez és arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy ezt a dolgot ne politikai szempontból, ne pártkérdes szempontjából bírálja el, hanem olyan szempontból indítsa meg a vizsgálatot, hogy itt négy gyermeket nevel az az apa, négy gyereket a magyar hazának és a magyar haza azt hadba szólíthatja bármely pillanatban. Mçlyen t. Ház! Ilyen dolgok vannak, és ez adja meg az okot arra, hogy mi igenis ellenzékieskeidjünk és itt üljünk az ellenzék oldalán, mert ezek borzasztó és égető kérdések. Akik ismerik a falut, akük ismerik annak a szegény embernek az életét, azok tudják, hogy milyen borzasztó állapot ez. Én, aki közvetlenül isinerem, mert magam is szegény munkásember vagyok, 'tudom, mit jelent az, hogy nincs és tudom, hogy milyen keserűséget jelent egy szegény élniakaró embernek a közigazgatás tehetetlensége. A belügyminiszter úr van hivatva arra, hogy a közigazgatást ezen a téren megrendszabályozza és az ilyen túlkapó közigazgatási embereknek a fejére koppintson, hogy több lélekkel, több szívvel bánjanak azzal a négy gyereket nevelő világtalan emberrel a jövőben. Száz és száz ilyen eset van az országban, mert nem ez az egyetlen eset, hogy ha csak egy kis jóindulattal fordulunk ahhoz a szegény ember felé, már tudunk segíteni rajita. Mélyen t. Ház, nem kell mindig annak a szegény embernek napi 5 és 10 pengőt kapnia. Az, a szegény ember beéri azzal, ha megvan a mindennapi kenyere, amikor tehát egy ilyen engedély kiadása útján hozzá tudjuk segíteni azt a nyomorgó embert, hogy meglegyen neki a mindennapi kenyere, még ha más nem is lesz hozzá, csak hideg víz, már akkor is betölti a gyomrát és tud adni a gyermekeinek egészen addig, amikor az a gyerek majd^ munkabíró lesz. ^Mélyen t. Ház, ez nagyon kényes kérdés és én arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, aki most nincs itt, hogy ebhen az ügyben sürgősen indítson vizsgálatot és mint magyar embertől elvárom, hogy magyar szívvel intézze el annak a szegény embernek a sorsát, hogy az engedélyt megkaphassa. (Taps a szélsőbal oldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Papp József képviselő úr második interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskednék felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a GTrünfeld-féle Bodajk községbeli uradalomban Tóth P. Józsefet és fiát évközben elbocsátották. A cselédbért a móri járái
