Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
3?6 Az' országgyűlés képviselőházának ellen eredményeket ért el. Ez a javaslat sem fog hozzájárulni ahhoz, hogy ez megtörténjék. Beszédemben világosan megmondottam, hogy azt, amit a reformátusokról mondok, nem én, hanem Bethlen István gróf mondotta. Éppen ezért felolvasóim azt a néhány sort, amelyet ő errevonatkozólag mondott 1927-ben. (Olvassa): »T. Ház! Huszár Károly t. képviselőtársam nem tért ki a felekezeti szempontokra. Nagyon helyesen tette, hogy nem tért ki, de éppen ,mint protestáns ember, igenis, kötelességemnek tartom ezt a részét a kérdésnek érinteni és pedig abban az értelemben, h'ogy úgy, ahogy Ravasz László püspök úr fényes példával járt elől, a protestáns papságnak igenis kötelessége, hogy felvegye a harcot ezzel a nyavalyával, amely, sajnos, nagyrészben a falu lakossága körében pusztít. (Úgy van! Ügy van!) Nem tartom helyesnek, ha a magyar reformátusság szsmethúny ezelőtt a baj előtt vagy egyszerűen eltagadja. A bajokkal szembe kell néznünk, a bajokkal meg kell küzdenünk, a bajokat le kell vernünk és ebben kötelességet kell teljesítenie elsősorban a protestáns papságnak, nem pedig szemethúnyni a való tények előtt. :< Ezeket kívántam elmondani, (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Az interpellációkat megelőzőleg az írásban adott miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjéK a miniszterelnök úrnak Vajna Gábor képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Vajna Gábor országgyűlési képviselő a képviselőháznak folyó évi április hó 12-én tartott ülésében a nemzetgazdasági, védelmi intézkedések megtétele tárgyában interpellációt intézett hozzám, amelyre válaszomat a következőkben adom meg. A mai súlybs külpolitikai viszonyok közepette meg kell követelnem az ország valamennyi lakosától, hogy a fegyelmet minden vonatkozásban, tehát a közszükségleti cikkek bevásárlása terén is megőrizze. Tudatában vagyok annak a kötelességemnek, hogy ezt a fegyelmet okvetlenül biztosítanom kell minden rendelkezésre álló eszköznek a szükséghez mért alkalmazásával, az értelmetlen idegességnek káros megnyilvánulásait pedig meg kell akadályoznom, mielőtt azok az ország közellátásában zavarokat »okozhatnának, vagy lazíthatnák a nemzeti szolidaritás tudatát, amelyre éppen a mai súlyos helyzetben van fokozott szükség. A kormány a cél érdekében eddig is tett rendelkezéseket s a felmerülő szükséghez képest esetleg ezután is fog teuni. Ilyen intézkedés volt a közelmúltban a cukor- és zsírjegy-rendszer bevezetése abból a célból, hogy a közönség ellátása a normális fogyasztás keretei között e cikkekben feltétlenül biztosítva legyen. A lakosság egyéb közszükségleti cikkek tekintetében fennálló szükségletei egyenletes kielégítésének biztosítása érdekében a kbrmány kiadta a 3000/1940. M. E. számú rendeletet. E rendelet lehetővé teszi a kereskedelmi kézen lévő, a közfogyasztás közvet] en kielégítésére szolgáló árukészleteknek megállapítását azzal, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ezekre^ az árukészletekre bejelentési kötelezettséget állapíthat meg. Ezen intézkedések révén remélhető, hogy 123. ülése 1940 június 26-án, szerdán. fontos közszükségleti cikkek elosztásában esetleges zavaroknak elejét lehet venni. Ami végül kiviteli tilalom elrendelésének kérdését illeti, e tekintetben intézkedésre szükség nincsen, minthogy a 'kivitel évek óta szigorú ellenőrzés alatt áll. Kérem a képviselőházat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi május hó 25. Teleki s. k.« " Elnök: Kérem, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr írásban adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akük a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíves!kedjék a választ felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Válasz Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő úrnak a honvédség felszerelésével kapcsolatban elért nyereségek megadóztatása tárgyában. A képviselő úr interpellációjában a következő kérdéseket intézte hozzám: Van-e tudomásom arról, hogy az 1938. tavaszán megindított 1000 milliós, főleg hadiberuházás nyomán az ipar legnagyobb részében teljes foglalkoztatással az Arkormánybiztosság minden működése ellenére is jelentős különleges nyereségre, úgynevezett hadinyereségre tett szert? Hajlandó vagyok-e legsürgősebben intézkedni és a hadinyereség komoly megadóztatására vonatkozó törvényjavaslatot haladéktalanul a Ház elé terjeszteni? A felvetett kérdésekkel kapcsolatban válaszomat a következőkben adom meg: Az általános kereseti adónak és a társulati adónak az alapját az adóévet megelőző évben elért adóköteles tiszta nyereség képezi. Ennélfogva a honvédelem és a mezőgazdaság fejlesztéséről, egyes népjóléti beruházásokról és az azok költségeinek fedezéséről szóló 1938. évi XX. te. végrehajtásával kapcsolatban egyes vállalatok által valamely évben elért nyereség következő évben adóztatás alá kerül. Ami pedig a honvédség felszerelésével kapcsolatban elért rendkívüli nyereségeknek külön való megadóztatását illeti, amint annak szükségét látom, gondoskodni fogok arról, hogy ezek a nyereségek külön adóztatás alá vonassanak. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1940. évi június hó 19. Reményi-Schnell er Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a külügyminiszter úr írásbeli válasza Jandl Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Dr. Jandl Lajos országgyűlési képviselő xír a képviselőház 1940. évi június hó 12-én tartott ülésében a franciaországi Abbeville-ben kivégzett magyar állampolgárok ügyében interpellációt terjesztett elő. Erre az interpellációra válaszomat a követkebőkfoen adom meg:
