Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-122
Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1940 június 25,én, kedden. 357 háborodni; méltóztassanak csak végignézni, vájjon a mi ciklusunk alatt — tehát nem azon kívül — ez a rendszer az igazi szociálpolitika megvalósítása érdekében mit hajtott végre? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Semmit!) Méltóztassék ideállani és megmondani nekem, hogy milyen, a gyökeréig leható komoly szociális reform volt itt? (Folytonos zaj.) Elnök: Méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni. Mi mérleget csináltunk és bár előttem szólott képviselőtársam lebecsülte ezt a mérleget, mi nyugodt lelkiismerettel állunk ide; ha pedig az a mérleg a kormány szempontjából nem megfelelő, akkor mi nagy nyugalommal és lelki megnyugvással vesszük tudomásul, íhogy jó munkát végeztünk, mert állítom és vallom, hogy ha nem lett volna meg az az erő, amely a kormányzatot serkentette, akkor még ezeket a gyenge javaslatokat sem hozta volna ide és csak a mi kényszerítő hatásunk alatt (Derültség^ és felkiáltások a joÖBoiaaíon és a középen; Aj, aj!) hozta ide ezeket a javaslatokat részben taktikai szempontból. (Csorba Sándor: Ez a javaslat régen elkészült!) Elnök: Kérem Csorba képviselő urat, méltóztassék a folytonos közbeszólásokat abbahagyni! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Bapcsányi László: Annál szomorúbb. Csorba igen t. képviselőtársam kitűnően fejezte ki a saját és a vele egyforma gondolkozásúak véleményét, amikor azt mondotta, hogy régen készen van. Ez jellemzi a kormányzatot is, amely szintén régen készen vara (Derültség.) és amelyet csak ideig-óráig! tartó injekciókkal tudnak ott tartani, ahol ezidőszerint van. (Kóródy Tibor: Ez konkrétum!) Ez jellemzi a mi közéletünket: készen van, de nem valósítjuk meg, gondolunk rá, de nem teszünk semmit vagy legfeljebb az első, kezdő lépést tesszük meg s azután maradunk ott, ahol vagyunk. Ha azonban van egy csepp lelkiismeret és szeretet 'bennünk saját fajtánk irányában, akkor nem hiszem, hogy akadjon egyetlenegy tagja ennek a parlamentnek, aki nyugodt lelkiismerettel ki merné jelenteni azt, hogy ez a parlament a rendelkezésére álló időt úgy használta ki, ahogy azt a nemzet érdeke megkívánta volna. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem kutatom az okokat, hanem mindenkinek a lelkiismeretére appellálok, mert amikor kimegyek kerületembe vagy bárhová, akkor mindig azt érzem, hogy többet kellett volna tenni és mindenki megállapíthatja, aki tárgyilagosan gondolkozik, hogy igenis nem végeztük el ezt a munkát, amelyet a nemzet joggal elvárhat tőlünk. (Stitz János: Sokban megakadályoznak!) Ha akadály volt, az sohasem erről az oldalról jött. (Wirth Károly: Hiszen ott van a többség!) Ha akadályokat kellett legyőzni, akkor mindig mi voltunk az elsők, akik egészen tárgyilagosan a kormányzat rendelkezésére álltunk, csakhogy az volt a hiba, hogy az akadályok elhárításában éppen azok nem fáradoznak kellő szorgalommal, akiknek éppen ez lenne az elsőrangú feladatuk. Miért van ez így? Azért, mert egy olyan rendszernek a részesei, amely a magyar népet sohasem tudta és sohasem fogja megérteni. (Felkiáltások a jobboldalon: Ugyan! Ugyan!) Állítom és vallom, hogy ez a kormányzati rendszer és mindazok, akik helyeselnek ennek <a rendszernek, távol állnak^ a magyar nép lelkiségétől (vitéz Lipcsey Márton: Ez már (humoros!) és távol állnak attól a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VI, felfogástól, amely a túlsó oldalon hangoztatott árpádi tradíciókban gyökerezik, mert ha ez a rendszer a nemzet érdekét szolgálta volna, ha a magyar nép felemelkedését szolgálta volna, akkor már végrehajtotta volna azokat az intézkedéseket, amelyek legalább ezt a népet megtisztították volna azoktól a pióeáktól... Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat arra, hogy igénybevette a házszabályoknak azt a kedvező rendelkezését, amely a beszédidő meghosszabbítását teszi lehetővé. A házszabályok intenciója az volt, hogy a napirendéi] levő javaslat beható tárgyalása biztosíttassék. Ezért kérem, méltóztassék a javaslatra áttérni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Rapcsányi László: T. Ház! Amikor én ezeket a magyarságot érintő igen súlyos kérdéseket idehozom és pedig idehozom egy szociálisnak mondott törvényjavaslat tárgyalási keretei közé, méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezekkel kapcsolatban ezeket a kijelentéseket megtegyem, mert legjobb meggyőződésem szerint úgy érzem, hogy amikor egy ilyen szociális javaslat tárgyalásánál a magunk, de a tömegeink panaszát is idehozzuk, akkor bizony szükséges kiteregetnünk olyan dolgokat is, amelyek ha talán szó szerint nem is, de érezhető összefüggésben állanak az előttünk levő javaslattal. T. Ház! A javaslattal kapcsolatban még egy dologra óhajtok kitérni, ez pedig a progresszív illetékadóztatás. Említés tétetett erről már itt a Házban, de úgy futólagosan elmulasztjuk a lényeget; ezért megállapítom, hogy ahhoz, hogy a törvényjavaslat kívánta fedezetet előteremtsük, kiválóan alkalmas az, hogy mindazokat, akik e tekintetben megadóztathatok és pedig fokozottan adóztathatók meg, tehát velük szemben egy fokozott progresszió alkalmazható, igenis könyörtelen kézzel adóztassuk meg. Itt nem szabad érzelgőseknek lennünk semmi körülmények között sem, mert ahogyan a nemzet érdeke nem mozdítható elő sem gúnyos közbeszólásokkal, sem kétes értékű nevetésekkel, ugyanúgy nem mozdítható elő érzelgősség kísérte megoldásokkal sem. Kérem a miniszter urat a javaslattal kapcsolatban, hogy itt fokozottabb mértékben lépjen közbe és a végrehajtási utasítás elkészítésénél fokozott mértékben érvényesítse az általa már ismert erélyes kezet, hogy ilyenformán hasznos és építő erélyesség is megnyilvánuljon^ részéről, hogy legalább ezzel hasznos munkát tudhasson a köz számára végezni. T. Ház! A javaslatot általánosságban e néhány kis megjegyzéssel óhajtottam megbírálni. Célom az volt, hogy azokat az aggodalmakat, amelyek bennem felmerültek, a Ház elé hozzam azért, hátha ezek közül valamivel építő munkát tudok végezni. Minthogy azonban nem látom a biztosítékát annak, hogy ez a javaslat, mint olyan, a kérdést gyökeresen meg tudja oldani, de a végrehajtó közegekben sem látom azt a készséget, amely egy őszinte nemzetépítő munkát tud ezen a kérdésen keresztül is végrehajtani, a kormányzat iránti legteljesebb bizalmatlanságom alapján ,a javaslatot nem fogadhatom el. Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, Ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt ^ törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javasla54