Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-122

354= Az országgyűlés képviselőházának ezzel a javaslattal is. Ez a javaslat is meg­kérdezte az embereket, megkérdezte az orvo­sokat, lényegileg azonban még nem oldotta meg a kérdést. Ugyanúgy megkérdezte az em­bereket, mint ahogyan az a viccben említett illető is megkérdezte a maga 296 ismerősét vagy ismeretlenjét és tanácsot mindenkitől kapott, (Meskó Zoltán.- A fogát egyik sem húzta ki!) de ezek a tanácsok kuruzslók taná­csai voltak, volt bennük jó szándék, azonban olyan, ami a gyakorlati életben is bevált volna, igen kevés akadt bennük. Ez a javaslat is ezt bizonyítja ebben a vonatkozásban. (Bencs Zol­tán: Ezért intézkedik a javaslat, hogy legyen szakember!) Ehelyett, amikor a javaslat tár­gyalásánál egyes megjegyzéseket hallunk, Donáth igen t. képviselőtársam azzal vigasz­tal, legalább is azzal próbál vigasztalni ben­nünket, hogy összehasonlítja a jelent a há­borúelőtti múlttal. En tökéletesen egyetértek vele aíbiban, hogy a jelen a háborúelőtti állapo­tokkal összehasonlítva kétségtelenül eredmé­nyeket mutat fel a nemzet javára. Méltóztas­sék azonban nekem megengedni, hogy minden személyi gyanúsítástól mentesen felvessem itt azt a kérdést, hogy vájjon a jelen, amely már visszamenőleg jónéhány éven keresztül a maga exponenseivel intéző faktor volt, nem felelős-e azokért a mulasztásokért, amelyek ebben a spáciumban jelentkeztek, nem felelŐs-e azokért az intézkedésekért, amelyeket ebben az időben elfelejtettek megvalósítani, nem felelős-e egy­részt a tempó, másrészt a lelkiismeret kérdé­sében? Vájjon nem hallgattatta-e el sokszor a saját lelkiismeretét azzal, hogy hiszen van még ido és nem fogta-e meg a cselekvő vagy cselekedni akaró kezet akkor, amikor az való­ban helyes irányú cselekvésre lendült és he­lyes intézkedéseket akart megvalósítani 1 ? En nem akarom vádolni azokat, akik ezért nem felelősek. Távol áll tőlem az a szándék, hogy én személy szerinti hibákért egy kalap alá vonjak mindenkit, de a tárgyilagos vélemény megköveteli tőlünk azt, hogy nézzünk szét, hogy vájjon nem vagyunk-e hibásak és ha hi­básak vagyunk, akkor ne szegy éljük bevallani, hogy talán kényelmesek voltunk, hogy talán más helyen és más intézkedésekben fejtettünk ki nagyobb intenzitást, nem ott, ahol a nemzet elsőrendű érdekei megkívánták volna. Ezért én mindig nagyon óvatos vagyok abban a te­kintetben, hogy ezeket az összehasonlításokat megtegyem, mert ahogyan — ha jól emlék­szem, valamelyik miniszter úr említette itt -— a statisztikával lehet dobálódzni, a statisztikát úgy állíthatóim be, ahogyan az én célom érdeke megkívánja, ugyanúgy ezek az Összehasonlítá­sok is sokszor nem a kívánt eredményt mu­tatják fel és a háttérben egészen más húzódik meg. Azt is mondották előttem szólott igen t. képviselőtársaim, (különösképpen Donáth kép­viselő úr. hogy a javaslat organizációt, ren­det hoz. En az organizációnak igen nagy híve vagyok. Egy tökéletes szervezet tökéletes^ el­gondolású céljának megvalósítása érdekében tökéletes munkát kell. hogy végezzen és a célt pontosan és jól kell, hogy megoldja. En azon­ban nem vagyok megnyugodva afelől, t. Ház, hogy ez az organizáció tökéletes lesz és éppen ezért itt a javaslat 5. ^-ával kapcsolatban is, amely szerintem tényleg sarkpont, — szerin­tem ugyanis ezen fordul meg a javaslatnak jó vagy rossz eredménye — különösen fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét arra, méltóz­tassék odaihatni, hogy amikor e kerettörvény 122. ülése 19W júnitts 25-én, kedden. határain belül felállítandó alap vezetősége megteremtődik, oda tényleg olyanok kerülje­nek, akik e tekintetben minden próbát ki­bírnak. T. Ház! Aki sajátmaga is látta a saját életén keresztül azt, hogy mit jelent szociális problémákat megoldani, aki a saját életében is látta és tapasztalta azt, hogy mit jelent segíteni csak megpróbálni is, az százszorosan féltő aggodalommal és igazán őszinte kívánal­makkal jön ide akkor, amikor az alap fel­állítandó • vezetőségének fontos és lelkiismere­tes összeállítását kívánja. En merem állítani, hogy a szociális kérdésekkel foglalkozóknak, ha lehet azt mondani, talán az apostolnál is apostolabbnak kell lenniök. Egy szociális se­gítő kéznek, amely a legelesettebbekhez kell hogy odanyúljon, amely a legelesettebbeket kell, hogy a maga lelkiismeretes, a maga tény­leg testvéri segítségével felemelje, mentnek kell lennie a bürokratizmus legkisebb árnya­latától is és mentnek kell lennie mindentől, ami az őszinte segítésben megakadályozná. Ne felejtsük el, t. Ház., hogy egy gazdaságilag megalapozott, jó módban élő emberrel szem­ben néha talán bürokrata keménység is joggal érvényesülhet, de amikor és egy elesett magyar testvéremen akarok segíteni, amikor az száz panasszal tele odaönti a lelkét elém és azt mondja: uram, segíts, akkor nekem nem szabad észrevennem azt sem,' hogy ezek a ki­öntött panaszok talán nem is éppen idetartoz­nak, mert jólesik az embernek és már az is nagy segítség, ha kipanaszkodhatja magát és ha én jó szóval tényleg odaállok, akkor meg­látja az én segítő szándékomat. T. Ház! Itt kötelességemnek tartom egé­szen tárgyilagosan megjegyezni és felhívni a miniszter úr figyelmét arra, anélkül, hogy egy pillanatig is gyanúsítani akarnék, de ki­kívánkozik belőlem, tehát megmondom: eddicr tapasztaltuk, — és ezt tárgyilagosan meg kell állapítani — hogy akadtak lelkiismeretlenek, — tehát nem általánosítok — akik hasonló célzatú megbízatással politikai érdekeket akar­tak szolgálni, (Kóródy Tibor: A választások alatt!) nem felső utasításra, hanem egyéni iniciatívából, (Gosztonyi Sándor: Erdemszer­zésre!) azért, hogy ezzel maguknak érdemeket szerezzenek. (Kóródy Tibor: Pretoriánus szel­lemet termeltek!) Ezt tárgyilagosan meg kell állapítani azért, hogy már eleve elejét vegyük annak, hogy ilyen esetek előfordulhassanak. (Kóródy Tibor: Ez módot ad újból erre! — r Ellenmondások a Jobboldalon.) mert ha szociálpolitikáról^ beszé­lünk, akkor állíthatunk be akárhányszáz mil­liót, ez többet fog rombolni éppen ott, ahol építeni akarunk és többet fog ártani, mint amennvire most a jelen nillanatokban elhihet­nénk. (Kóródy Tibor: Sebeket üt és nem sebe­ket gyógyít!) T. Ház! Nem tudok egészen igazat^ adni annak a felfogásnak, amely egy helyes javas­lat keresztülvitelében, hosry úarv mondjam, egy közvetítő megoldás elfogadása esetén azt mondja: fosradjuk el ezt, talán félig-meddig való megoldás, de számolnunk kell azzal, hogy esetleg eery generális megoldás iaren hosszú időbe telik. Nekem az a szerénv véleményem, hogy esryszer el kell kezdenünk a generális megoldásokat, egyszer ezen a téren is le kell fektetnünk az alapvető dogmákat.^ Nagyon jól J mondta Donáth igen t. képviselőtársam, hogy ez a javaslat részletmegoldás és azt is mondta,

Next

/
Thumbnails
Contents