Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-122
Az országgyűlés képviselőházának 122. ülése 1940. évi június hó 25-én, kedden, Tasnádi Nagy András és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Kéthly Anna, Közi Horváth József, Bencs Zsoltán, Donath György, Kapcsányi László. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : vitéz KeresztesFisc her Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 7 perckor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az • ülés jegyzökönyvének vezetésére Mocsáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Megay Károly, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolezy Hugó jegyző urat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, (hogy Csia Sándor képviselő úr Írásban összeférhetlenségi bejelentést tett gróf Teleki Pál miniszterelnök, országgyűlési képviselő úr ellen. Összeférhetlenségi bejelentést tett továbbá Oláh János budapesti lakos Abonyi Ferenc, gróf Serényi Miklós, ifj. Tatár Imre, Zeöld Imre Péter, Kóródy Tibor, Wirth Károly, Eapesányi László, Tóth János, Lili János, Vajna Gábor, Gál Csaba, Krancz Raymund, Budinszky László, Kovarcz Emil, Gruber Lajos, Csia Sándor, Mokcsay Dezső, gróf Széchenyi Lajos és Jandl Lajos képviselő urak ellen. Az írásbeli bejelentéseket az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz tettem át. Bemutatom a t. Háznak Vas vármegye közönségének ^ feliratát Szent László király érdemeinek méltó megörökítése tárgyában. A feliratot előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. A t. Ház tudomására hozom, (hogy a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap vezetősége a képviselőház adományáért hazafias köszönetét nyilvánította. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Jelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkben a napirend megállapítása után írásbeli választ fog adni a miniszterelnök úr Vajna Gábor képviselő úrnak nemzetgazdasági védelmi intézkedések megtétele tárgyában előterjesztett interpellációjára, a pénzügyminiszter úr Matolcsy Mátyás képviselő úrnak a hadinyereség sürgős megadóztatása tárgyában, továbbá a külügyminiszter úr Jandl Lajos képviselő úrnak a franciaországi AbbevilleKlSPVISELÖHÁZI NAPLÓ VI. ben magyar állampolgárok kivégzése tárgyában és végül az igazságügyminiszter úr Maróthy Károly képviselő úrnak a zsidótörvény végrehajtása tárgyában előterjesztett többrendbeli interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 317. sz.) Szólásra következik Kéthly Anna képviselőtársunk, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kapott, öt illeti a szó. I .:!:•' Kéthly Anna: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő javaslat indokolása és azután maga az előadó úr is ennek a kérdésnek tárgyalásánál először, nagyon helyesen, elméleti, elvi síkokon való indokolást, elvi síkokon való fejtegetést próbált adni és éppen erre az indokolásra és az előadó úr beszédére támaszkodva kell nekem is a kérdés elméleti alapvetését adnom, mielőtt a gyakorlati részletekre rátérnék. Mi nem hirdetjük és nem is hirdethetjük azt, hogy minden elmélet szürke, és joggal félünk minden olyan alkotástól vagy pszeüdolalkotástól, amely pusztán gyakorlati követelésekre támaszkodva, vetélkedő politikai csoportok harcából születik meg, az egyik oldalon egy olcsó agitáció eszköze, gyanánt, a másik oldalon pedig kényszerűség okozta engedékenységből fakadó félszív és /éllélek kifejezőjeképpen. Szerintünk semmiféle komoly alkotás, semmiféle komoly célkitűzés, amelynek megvalósítása az indokolás szerint is évekre, sőt évtizedekre szóló kormányzati programmot és tevékenységet jelent, nem állhat meg elméleti alapvetés nélkül és ha van a korszellemnek, a rossz értelemben vett korszellemnek egyetemes fertőzete, akkor ez az, hogy ötletek és chimérák után lovagolnak és miután megvalósították őket, akkor egyes parvenük módjára, akik nemesi ősöket keresnek akkor, amikor családfájuk nem nemes, sőt- nemtelen, keresnek a meglévő gyakorlathoz elméleti alapvetést és a meglévő kaptafára utólag szabnak ,51