Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-121

Az országgyűlés képviselőházának J katolikusoknál. Nem én mondom ezt, mint katolikus, hanem az 1927. évben ebben a Házban Bethlen István gróf mutatott rá arra, hogy minden eszközzel fel kell venni a harcot ez ellen a nyavalya ellen. Kijelentette,hoigy a protestáns papságnak igenis kötelessége, hogy szemébe nézzen ezeknek a bajoknak, meri az volt idáig mindig a baj, hogy a magyar reformátusság egyszerűen szemet hunyt a baj előtt és azt egyszerűen letagadta.. (Paczolay György: Nem igaz! Ök kezdeményezték, nem a katolikusok! Jól nézünk ki, ha Bethlen íesz a legfőbb argumentum, ha Bethlenre hivatkoznak! Nem igaz, egy szó sem igaz!) Doros Gábor tanár szerint <az Ormánságban az egykerendszer súlyos szociális és gazdasági kríziseket okoz. (Paczolay György: Törvényjavaslattal jött ide az egyház!) Egy fertály, egy gyermek, ez a jelszó az, Ormánságban. Ez roppant könnyelmű életbeosztás, mert egy gyermek, iha meglehetősen szerényen is, de valahogyan megél abból a földből. Generációk óta tehát az Ormánságban nincs semmi gond, minden egyensúlyban van, az adó ki van fizetve, nincs harc, nincs küzdelem, nincs, ami a családot ambícióra serkentse; céltalanná válik az egész élet, feleslegessé válik minden törekvés, üressé válik a lét. Ebben az állapotban vegetál az egész Ormánság. A lelkek lassan egy kihalt kráterhez lesznek hasonlóak, amelyben a motor mindig gyengébben és gyengébben ver, míg a végén teljesen megáll. Ezek hallatára tehát mindent meg kell tenni a nagy nemzeti veszedelem elhárítására. A hatóságoknak fel kell készülniök az egykeragály elfojtására és az Ormánság megmentésére. Kishitüségnek, megtorpanásnak ebben a kérdésben nincs helye és még a lehetetlennek látszót is meg kell kísérelni.^ Elsősorban meg kell változtatni az örökösödési törvényt, mert az egykézést csak így fogjuk tudni megakadályozni. En 15 pontban foglaltam össze a legsürgősebb és a legszükségesebb teendőket. Mindegyik pontot meg fogom indokolni. 1. pont: Többgyermekes családnak számít a három- vagy ennél többgyermekes család. Kétgyermekes család nem járul hozzá a magyar nemzet életének emeléséhez. Ez egészen természetes, mert két gyermek — mint már mondottam — csak a szülőket pótolja és egyik elhalálozásával még őket sem. 2. pont: Gyermektelen család után az egész vagyon, egygyermekes család után a vagyon kétharmad része, kétgyermekes család után a vagyon egyharmad része örökség útján a magyar államra száll vissza. Ez lesz a leghathatósabb ellenszer az egyke ellen. Ha a szülők tudják, hogy féltett vagyonukat csak a harmadik gyermek születése után kaiplják meg teljes egészében, el fog maradni az egykezes, mert ennek többé célja nem lesz. 3. pont: A magyar állam az 1. pont útján szerzett vagyont lehetőleg ugyanabban a községben vagy városban a legközelebbi rokonság többgyermekes családjainak, ha ilyen nincs, bármilyen más többgyermekes családnak adományozza és ebben meghallgatja a képviselőtestületet ós a gazdasági felügyelőt is. Ez a módszer komoly támogatása lesz a többgyermekes családoknak és buzdítani fogja az

1 egész községet a családalapításra. 4. pont: Az arra rászoruló házasulok 1000— 1000 pengő házassági kölcsönt kapnak öt évre, ötszázalékos kamat mellett. A második gyerKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VI. 21. ülése 19kO június 2k-én, hétfőn. 315 mek születése után a 'kamatfizetés megszűnik, a harmadik és a többi gyermek születése után 200—200 pengő engedtetik el a tőkéből gyermekenkint. Gyermektelen és egygyermekes családok a kölcsönt kötelesek öt év múlva kamatostól visszafizetni, kétgyermekesek kamat nélkül fizetik vissza a kapott összeget. Ilyen és hasonló módszerekkel a Harmadik Birodalom óriási sikert ért el; a házasságok és születések száma rövid esztendők alatt óriási mértékben szaporodott. 5. pont: A 10.000 pengőn aluli évi jövedelmű családok a harmadik gyermektől kezdve gyermekenként 10—10%-os adóengedményben részesülnek. Családi adópolitika nélkül nincs hatékony családvédelem. Itt rámutatok szintén a Harmadik Birodalom családvédelmi törvényére, amelyet 1934 október 16-án hoztak és amely a többgyermekes családoknak adókedvezményt biztosít és kimondja, hogy minden háromgyermekes család 40.000, a négygyermekes család 60.000 márka vagyonértékig vagyonadómentes. 6. pont: Az 5. pontból eredő költségvetési hiány az agglegényeknél és a tízéves házasság után legfeljebb két gyermekkel rendelkező családoknál adóban vetendő ki. Ez az adónem hathatósan fogja támogatni az egyke elleni küzdelmet. Tudniillik a mostani agglegényadó korántsem elegendő arra, hogy a fiatalságot házasságra serkentse, az roppant alacsony és egyáltalában nem látunk még ebből kifolyólag komoly eredményeiket a házasságok szaporodása terén. 7. pont: A harmadik és negyedik gyermek után az iskoláztatási költségnek csak 50—50%-át köteles a szülő fizetni; az ötödik és a többi gyermekek iskoláztatása díjtalan. Az ebből mutatkozó költségvetési hiány az egyés kétgyermekes szülőkön hajtandó be. Az iskoláztatás a többgyermekes családoknál rendesen óriási gondot okoz és többször előfordult az, hogy éppen a harmadik, a negyedik vagy a hatodik gyermek a legtehetségesebb és ennek iskoláztatására már nem jut elég pénz. 8. pont: A többgyermekes családoknak lakást adó háztulajdonosok 1%< adózási kedvezményben részesülnek. Számtalan panasz van arra, hogy különösen zsidó háztulajdonosok egyáltalában nem akarnak többgyermekes családokat befogadni a házukba és kikötik a szerződésben, hogy kizárólag gyermektelen házastársakat vesznek fel. Ez ellen intézkedne ez a 8. pont. 9. pont: Az állam állások betöltésénél elsősorban többgyermekes családapát vagy pedig többgyermekes családból származó utódokat vehetne figyelembe. Sajnos, a mai ifjúság talán kényelemből, talán azért mert nyugdíj után vágyik, inkább törekszik a biztos, de kevesebb fizetést jelentő állami állások után. Néha 80 pengőért is képesek elkinlódni évekig, csakhogy a jövőt biztosító nyugdíjuk meglegyen. Pedig itt vannak a szabad pályák, különösen a kereskedelem. Igaz, hogy ez egy kicsit nagyobb kockázattal jár, de viszont a kereseti lehetőségek itt korlátlanok és há az állam a nagyobb családokból származó gyermekeiket fogja inkább alkalmazásba venni, akkor a többiek kényszerítve lesznek a szabad pályákat választani. 10. pont: A mezőgazdaságban a többgyermekes családoknál bevezetendő a családipótlék. Erről a kérdésről Matolcsy képviselő/ társam már rengeteget beszélt, én csak röviden rámutatok arra, hogy e nélkül hathatós családvédelem el sem képzelhető. 11. pont: A családoknak vidékről városokba 48