Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-120

304 Az országgyűlés képviselőházának lasztásokat június hó 30-ig nem tudjuk megtartani, A helyzet azonban az, 'hogy ősszel, illetőleg még a télen is azzal lehetett, sőt kellett számolnunk, — mert hiszen a kormánynak mindenféle lehetőséggel számolnia kell — hogy esetleg hosszú háború lesz. A tavaszi események és különösen most a nyári események már azt bizonyították, — és én ezt egypár héttel ezelőtt már megmondottam — hogy most már gyors háborúval, illetőleg a hájborús események gyors lebonyolódásával kell számolnunk. (Egy hang a jobboldalon: Be is következett! — Keek Antal: A kormány nem akarta ezt elhinni soha!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Teleki Pál miniszterelnök: Ennek következtében az az időpont, — amelyet természetesen precízen nem tudok meghatározni, mert a különböző külpolitikai eseményektől függ — nézetem szerint nem lehet nagyon távol, amikor újra abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy a választások mindenféle zavaró körülmények nélkül megtarthatók lesznek. Ha hosszúnak látnám ezt az időpontot, akkor is próbálnék módot keresni, hogy ezek a választások minél előbb megtarthatók legyenek. En azt hiszem, hogy a jelen körülmények között jogosult a remény arra, hogy ez az időpont nem fog nagyon soká késni és azt megmondhatom, hogy amint lehetővé válik, azonnal foganatosítani fogjuk a kellő intézkedéseket, mert semmi más nem akadályoz ebben, mint ez a vis major, amelyet most bejelentek. Ennek következtében ez a kormányra azt a kötelezettséget is hárítja, — és a kötelezettséget teljes mértékben vállalom is — hogy amint ez &,

f vis major megszűnik, a kormány azonnal állapítsa meg a választások megtartásának időpontját. Addig természetesen a behívott képviselők megbízatása érvényben marad. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! — Nem!) A Ház a választ... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a válszt tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Kovarcz Emil képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrihoz. A képviselő úr azonban ennek az interpellációnak elmondására halasztást kért., Azt hiszem, kimondhatom, ihogy a Ház a kért halasztást megadja. (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult, így áttérünk ifj. Tatár Imre képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a Kárpátalján és Felvidéken a zsidóság által elkövetett, a magyarságra káros ténykedések megszüntetése tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Kárpátalján és a visszacsatolt Felvidéken a zsidóság a második zsidótörvény dacára, még mindig a magyarság tönkretételén dolgozik? 2. Módjában van-e a miniszter úrinak olyan rendelkezést kiadni, amely által a zsidóságnak nem lesz tovább módja garázdálkodni?« ' 120. ülése 1940 június 19-én, szerdán. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Kép viselőiház! Az a nemzeti mozgalom, amely Magyarországon 192u-;ban indult el . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! ifj. Tatár Imre... külföldön is feltámadt, megerősödött és .Németországban es Olaszországban hatalmas dinamikájával hatalmas eredményekre, nagyjelentőségű eseményekre vezetett. Ennek következtében 1938-ban és liliJü-ben bennünket, magyarokat is, Örvendetes események értek, még pedig a Felvidéknek és a Kárpátaljának vitéz honvédőink munkája által való visszaszerzése. Amennyire örömmel töltöttek el bennnüket ezek az események, ugyanannyira kétségbeeséssel látjuk azt, nogy még a mai napon is, amikor pedig már a visszavétel második évében vagyunk, a zsidóság gazdaságilag és kulturális szempontból olyan túlsúlyban lévő begyökeresedett pozíciókat képvisel, hogyha ez a helyzet rövid időn belül meg nem változik, ez a magyar nép, a magyar nemzet romlását fogja előidézni. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az Llj Magyarság kezemben lévő 1938. ufecember ití-iki száma, amelyben száz beregszászi zsidó nevét közli azzal, hogy ez a száz beregszászi zsidó különböző nagyságú 'összegeket adott a cseh nemzeti állam további fenntartása érdekében. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Száz? — Rapcsányi László: Ez csak mintakollekció!) Egészen érdekes, hogy ugyanazok a nevek, amelyek az Uj Magyarságnak ebiben az 1938. december 16-iki számában megjelent névsorban szerepelnek, még a mai napig is mint üzlettulajdonosok és háztulajdonosok szerepelnek beregszászi viszonylatban. Mólyen t. Ház! Az elmúlt napokban, pont szombati napon fenn jártam Nagyszőllősön. Szomjbat, amint nagyon jól tudjuk, a zsidók ünnepnapja. Amikor végigmentem a nagyszőllősi Fő-utcán, két üzletet láttam nyitva. Ez azt jelenti, hogy az Összes üzletek közül, amelyek a nagyszőllősi Fő-utcán végig, teljes terjedelmében elfoglalják, csak kettő keresztény, a többi mind zsidó. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Ugyanez a helyzet Huszton! — Rapcsányi László: Másfelé is! — Rajniss Ferenc: Beregszászon külön zsidótörvény van! — Zaj.) Elnök: Gsendet kérek! Tessék csendben maradni, Rajniss képviselő úr! ifj. Tatár Imre: A Horthy Miklós-úton 54 zsidó ház mellett csak négy kereszténynek van háztulajdona. (Rapcsányi László: Sok a keresztény!) Ugyanakkor a Horthy Miklós-úton az összes üzletekből 59 zsidó, 19 keresztény. (Rapcsányi László: Maradjunk Budapesten és nézzünk itt szét! — Rajniss Ferenc: A zsidótörvényt nem hajtották végre Beregszászon ! A választásra várnak! — Maróthy Károly: Másutt végrehajtották?) Elnök: Rajniss képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék a kÖzbeszólásokat abbahagyni. (Zaj.) ifj. Tatár Imre: Egy másik utcában 36 zsidó üzlettulajdonos mellett csak 4 kereszténynek van üzletjoga. A Kislbazár-soron 14 zsidónak van üzlete és mellettük csak 11 keresztény kereskedőnek van üzlet joga. (Rapcsányi László: Javul az arány!) A városi épületben 5 zsidónak és 3 kerasztényniek van üzlete, a Král-épnlethen minden üzlettulajdonos zsidó, a dr. Heimféle házban 6 zsidó, 1 keresztény, a Berner-féle palotáiban mind zsidó, (Rapcsányi László: Kész