Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-120
302 Az országgyűlés képviselőházának jobboldalon.) Laczkovichnak hívják, az előbbi kijelentéit megtette Gyón községben, azután Sári községben, továbbá Kisöcsöd községben, —•ha a t. Ház parancsolja, e tárgyban a jegyzőkönyvek egész csomagját le tudom tenni — hasonló és legkülönbözőbb esetek történtek. Nem kívánom jellemezni a dolgokat, de az 1886:XXII. te., valamint az 1929:XXX. te. — ezt kénytelen vagyok kijelenteni — valóságos melegágya ezeknek a visszaéléseknek, mert a parlamentarizmus mai formája alkalmas arra, hogy a központi kormányzat révén, a főszolgabíró útján, a jegyzőket utasítsa, hogy bizonyos pártpolitikai szempontokat tartsanak szem előtt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor, amikor a legnagyobb munkaidőben írják ki ezeket a választásokat, kérdezem, van-e komoly jelentősége az olyan választásnak, amelyet tavasszal és nyáron írnak ki, amikor annak az embernek be kell hozni az idő és egyéb viszontagságok által okozott mulasztásokat? Komoly választás ez, komoly önkormányzat ez? Ez nem pártkérdés, ez az egész nemzet egyetemes kérdése, hogy az embereknek meglegyen a hitük és bizalmuk a köz iránt, legyen érdeklődésük és résztvegyenek a köz életében. (Zaj.) A törvény értelmében csak öt napra teszik ki a jegyzékeket. Kérdezem: öt nap alatt meggyőződhetik-e az a gazda arról, hogy benne van-e a jegyzékben? Kérdem, helyes-e a törvénynek az a rendelkezése, hogy a választás időpontját a főszolgabíró határozza meg? Ez autonómia? Komolyan azt méltóztatik mondani, hogy ez komoly önkormányzat? Ez minden, csak nem komoly önkormányzat. így nem lehet bekapcsolni a dolgozó embereket az állam életébe, így nem lehet a közület iránti érzéket bennük felkelteni. Ha ez tovább is így fog folytatódni és nem fogunk tanulni és nem fogjuk átvenni azokat a helyes jogelveket, amelyek korszerűvé teszik a mi közigazgatásunkat, mi fog itt történni? Hivatkozom a magyar királyi belügyminiszter úrra, aki kijelentette, hogy a közigazgatást igenis meg kell reformálni; a közigazgatás arra égetően rá is szorul. Ha a falusi kiskirályokat hagyjuk működni, akkor a magyar jogrend keresztre lesz feszítve, de mi hisszük és reméljük, hogy azután fel fog ismét támadni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház' kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Spák Iván. jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a fulladásos kehességben szenvedő lovaknak a kötelező hatósági lebélyegzése tárgyában. Az! ország gazdaközönsége többszázezer pengővel van megkárosítva amiatt, hogy az anyagi garanciával nem rendelkező lókereskedők (kupecek) a kehességben szenvedő lovakban a kehességet elállítva, mint egészségeseket adják el. Tekintettel a kérdés nagy közérdekű voltára, módjában van-e a miniszter úrnak a kért rendelkezést kiadni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház:! A magyar gazdaközönségnek nagyrésze tartozik ah- { hoz a falusi kisgazdatársadalomhoz, amely 120. ülése 19^0 június 19-én, szerdán. kevés anyagiakkal rendelkezve, csak egy-két darab lovat tud tartani és ezzel van módjában kis falusi gazdaságát megművelni. Ezeknek a falusi kisgazdáknak valóságos réme az anyagiakkal nem rendelkező, a vásárokon garázdálkodó, úgynevezett iókupec-társaság káros tevékenysége. Több esetben tapasztaltam és láttam a vásáron, amikor ezek a lelketlen úgynevezett lókupecek a fulladásos betegségben szenvedő lovakban az úgynevezett kehességet elállítják és mint egészséges állatot adják el ezeket a szerencsétlen falusi kisgazdáknak. Ez rájuk nézve azért jelent nagyobb bajt, mert hiszen nem rendelkeznek annyi pénzzel és annyi szakértelemmel, mint a nagybirtokosok, illetőleg a nagybirtokosok érdekében közreműködő gazdatiszti társadalom. Tehát éppen ezek érdekében tartom kötelességemnek, hogy ennek a lókupec társaságnak ezt a többszázezer pengő kárt okozó káros tevékenységét szóba hozzam, hogy a földinívelés-, ügyi miniszter úr egy rendelettel szabályozza ezt az ügyet, olyanformán, hogy az ősz és a tavasz folyamán eszközlendő lóvizsgálatok alkalmával az illetékes járási és körállatorvos minden egyes lovat tüzetesen megvizsgáljon és ha a fulladásos kefhességet állapítja meg, akkor látható helyen és maradandó jellel legyenek ezek a lovak lebélyegezve. Ugyancsak szükségesnek tartom, hogy lebélyegzéssel jelöljék meg ezeknek a kehes lovaknak a járatleveleit is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Ház! Mindezt annál inkább is szükségesnek tartom, mert ismerem is ezt a társaságot és saját szememmel győződtem meg arról, hogy ezek klikkszerűen összeállva, szándékosan ilyen súlyos kehességben szenvedő lovakat vesznek meg, elállítják bennük a kehességet és elviszik a vásárra eladni. Másnap ctZ ci szerencsétlen falusi kisgazda már megrémülve megy az 1 eladóthoz, hogy kérem, ez a ló kehes. Az azt feleli, ha kehes, akkor kehes, vissza is veszem, de azzal a feltétellel, hogy a visszafizetendő vételárból 60—80—100 pengőt elenged, vagyis ennyivel kevesebbnek a visszafizetésével megelégszik. Tudomásom van arról, hogy egy ilyen társaság a lovakkal 6—8 esetben is elköveti ezt a csalást és egy ilyen lovon megkeresi három más egészséges lónak a vételárát is. Ha ezeket összeszámítjuk, megállapíthatjuk, hogy igenis, többszázezer, sőt azt hiszem, nem mondok valótlanságot, hogy millió pengőkre is rúg az a kárösszeg, amely összeggel a falusi kisgazdatársadalom ezeknek a vásári lókupec-társaságoknak a kártevései által károsítva van. Ennek a fontos ügynek ismeretében és tudatában kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, hozzon olyan rendelkezést, hogy mindezek a kártevések a jövőben ne következhessenek be. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következnék Budinszky László képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a belügyminiszter úrhoz 1 , az interpelláló képviselő úr azonban interpellációjának előterjesztésére halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Vajna Gábor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációjának előterjesztésére halasztást kért. Méltóztatnak a halasz-
