Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-120

292 Az országgyűlés képviselőházának elhelyezés addig, amíg az ott alkalmazott gyógyító eljárások állapotát javíthatják, a társadalom érdekeit pedig addig, amíg a beteg kör- • nyezetének életét, testi épségét, vagy anyagi javait, illetve a közt veszélyezteti. Amint azonban a beteg állapota annyira javult, hogy ön- és közveszélyessége megszűnt és a zárt intézeti kezeléstől állapotának további javulása nem várható, az intézetben való további visszatartása a beteg szempontjából az egyéni szabadság •szükségtelen korlátozását, a társadalom szempontjából pedig egy — ha nem is teljes értékű. — munkaerő elvesztését jelentené, azonkívül súlyos terheiket róna fizetőké- , peseknél a beteg hozzátartozóira, közköltségeseknél pedig ,a közre. A családi ápolási telepek intézménye • egyáltalában nem tekinthető túlhaladott állás-• pontnak, ellenkezőiéig, úgy a nyugati államokban, mint nálunk is, igen jól bevált. Azok az elmebetegek, akik annyira javultak, hogy zárt intézeti kezelésük már nem feltétlenül szükséges, de hozzátartozóik szociális körülményei miatt róluk gondoskodni nem tudnak, özeken a telepeken megbízható családokhoz helyeztetnek ki, az intézeteik zárt falai helyett családi körben élnek, résztvesznek — képességeikhez mérten — a család munkájjában is. ami az \ elmegyógyintézetekben való tétlen lézengéssel összehasonlítva feltétlenül emberibb életmódot jelent és — évtizedes tapasztalatok szerint — a betegek kedélyére igen jó hatással van. A családi ápolási telepeken a betegek elhelyezését, ellátását eß gomdozáisiát a község elöljárósága, az illetékes hatósági orvosok és a telep központját képező közkórház szakorvosa állandóan ellenőrzik.^ A telepeken az ápolás költsége; lényegesen olcsóbb, mint zárt intézetekben. A betegek eltartáisáért fizetett díjak a betegtartó családioknak szerény, de állandó jövedelmi többletet jelentenek, a betegek elhelyezéséinél előírt követelmények (világos, padlózott szoba, stb.) és a falvakban létesített fürdő, amelyet megfelelő időben és szerény térítés ellenében a lakosság is igénybevehet, — a lakosság egészségügyi nevelésére igen alkalmasak. Mindezek alapján a családi ápolási telepek fenntartását és továbbfejlesztését betegellátási, közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontok egyaránt indokolttá teszik mindaddig, amíg a pénzügyi helyzet lényegesen költségesebb más megoldást lehetővé tesz. Az átörökölhető elmebetegségek átszármaztatásának meggátlása. céljából egyes álla; mokban bevezetett sterilizáció eredményei minden egyéb (erkölcsi, jogi, stb.) szempontból eltekintve az eljárás alkalmazásának bevezetése óta eltelt idő rövidsége miatt sem forrtak ki annyira, hogy belőlük a végső következtetések levonhatók lennének. Jogszabályaink a preventív sterilizálást nem engedik meg. Sokkal eredtményesebbnek ígérkezik bizonyos elmebetegségek szaptorodása elleni küzdelemben az illető elmebajok kóroktanában szerepet játszó nemi betegségek elleni küzdelem. Ezenkívül értékes munkát végeznek a megelőző egészségvédelmi szolgálat keretében • ä lelki- és idegbeteggondozó tanácsadóállomások, amelyek igen jól beváltak egyrészt a veleszületetten gyengébb idegrendszerű ^egyé-; nek és határesetek védelmének, másrészt a beteg hozzátartozóinak a beteggel való helyes ; bánásmódra való kioktatása és a zárt intézetekből javultan hazatért betegek állandó or; vosi ellenőrzése szempontjából. Budapesten három ilyen lelki-* és idegbeteggondozó állomás működik, egy a lipót120. ülése 1940 június 19-én, szerdán. mezei állami elme- és ideggyógyintézettei kapcsolatban, kettőt a székesfőváros tart fenn. Gödöllőn a járási egészségházban működik egy tanácsadó álfomás. Az ország nagyobb központjaiban előkészítés alatt áll ilyen leikig és idegbetegek részére szolgáló tanácsadók létesítése. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1940. évi június hó 8-án. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc sk.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásbeli választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi miniszter úrnak B. Szabó István képviselő úr részére adott írásbeli válaszát felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! B. Szabó István országgyűlési képviselő úr 1940. évi május hó l^én interpellációt intézett hozzám a hegyközségi törvény sérelmes rendelkezései tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a körvetkező: A hegyközségek megalakítása ezidőszerint még folyamatban van. A megalakítást a legtöbb helyen az a körülmény késleltette, hogy a végrehajtási rendelet megjelenése óta a szőlőbirtokosok közül igen sokan katonai szolgálatra bevonultak s így emiatt az alsófoká hatóságok a hegyközségek megalakításának előkészítő munkálatait több helyen nem tudták idejében elkészíteni. „• A hegyközségek megalakításának előkészítő munkálatai azonban már a legtöbb helyen befejezést nyertek s így a hegyközségek megalakításának most már nem lesz akadálya. A rendelkezésemre álló adatok szierint az Alföldön a hegyközségek jórészt már meg is alakultak. A szőlősgazdák es a gyümölcstermelők az egyesülésben rejlő előnyöket belátva, a legtöbb helyen készségesen alakítják meg a hegyközségeket, amit a legjobban az a körülmény bizonyít, hogy igen sok azoknak a községeknek és városoknak száma, amelyek szőlőbirtokosai és gyümölcstermelői nemcsak az előírt egy hegyközséget hajlandók megalakítani, hanem élve a törvény 2. §-ában részükre biztosított joggal, több hegyközség megalakítására kértek tőlem engedélyt. Kétségtelen azonban az is, hogy egyes községekiben és városokban a hegyközségek megalakítása a gazdák ellenkezése miatt nehézségekibe ütközik. Áll ez főleg azokra a községekre, amelyekben eddig nem volt hegyközség, amelyek birtokosainak tehát eddig neim volt módjukban a hegyközségi szervezkedésben rejlő előnyökről • közvetlenül meggyőződést szerezni, s akik így az előttük még ismeretlen intézményt sok helyütt bizonytalanul fogadják. A hegyközségi szervezkedés a gazdáktól kétségtelenül anyagi áldozatot követel. Ezek az áldozatok azonban messze alatta maradnak azoknak az előnyöknek,, amely éknek a gazda az értékesítés megszervezése által eléirhető magasabb árak folytán részesévé válik. A hegyközségi törvény a közvetlenül termő amerikai, vagy Hybrid-fajtákkal telepített szőlőknek a pótlását, felújítását és újratelepítését eltiltotta és elrendelte, hogy az ilyen fajtákkal) telepített szőlőket ki kell vágni vagy át kell oltani. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a közvetlenül termő Othello-fajtával betelepí-