Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-116

232 Az országgyűlés képviselőházának összetartó kapocs. Ezért most külön kell gondoskodni kamaráról a színház és külön a film részére. A jelenlegi törvényjavaslat az, 193& : XV. te. 2. §-ától és a későbbi 1939 : IV. te. 9. §-ától eltérően nem a m. kir. minisztériumnak, hanem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak ad felhatalmazást arra, hogy a jelenlegi színművészeti és filmművészeti kamarát megszüntesse s e helyett külön színházi kamara, külön filmkamara, továbbá zenekamara, más művészeti kamarák és e kamarák részére szükség esetén összefoglaló szerv felállításáról gondoskodjék. A törvényjavaslat szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr állapítja meg rendeletben azt is, hogy kik lehetnek a felállítandó művészeti kamarák tagjai. T. Ház! Szerintem ez a törvényes intézkedés komoly lépést jelent egy átfogó, nagyvonalú magyar nemzetnevelési kultúrpolitika betetőzéséhez. Nem elég a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a szellemi életet kizárólag csak az iskoláztatás terén irányítania, hanem ezen túlmenőleg a szellemi élet minden területén, az iskola mellett minden más kultúrintézményben, minden más komoly kulturális és művészeti vállalkozásban a modern idők követelményének megfelelően a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak céltudatosan kell irányítani. (Szakáts Pál: Nagyon helyes!) Csak így lesz a magyar nemzetnevelés egységes, csak így nem lesz az iskolai nevelés csonka és hiábavaló. Nehogy valaki totalitással vádoljon, ezért éppen a filmmel kapcsolatban hivatkozom a svájci szövetségi tanács filmbizottságánafc 1938. évi jelentésére. »Semmi sem volna hibásabb«, — így szól ez a jelentés — »mint az a feltevés, hogy a filmügy állami rendezése és . fejlesztése elvileg csak egy bizonyos jogi és politikai államrendszer függvénye. A film szellemi, politikai és gazdasági fontos szerepét tekintve, huzamosabban egyetlen állam sem háríthatja el magától azt a feladatot, hogy a filmmel adottságaihoz mért formában ne foglalkozzék és_ ne állítsa életakaratának szolgálatába. Majdnem minden európai államban megkísérlik ma, hogy a filmet a nemzeti alap^elvek szerint rendezzék. Az eljárás alapmozgatói: elhatározott szándék a nemkívánatos külföldi befolyás elhárítására és a pozitív akarat, hogy a népi közösségtudatot kifejezzék és érvényre jutassák.« (Helyeslés.) A film a modern életben kétségtelenül fontos kultúrtényező és ha nálunk még nem az, sürgősen azzá kell tennünk. Nem. elég kizárólag negatív irányú intézkedéseket tennünk, amilyenek a filmcenzura, az előcenzura, a mutatvány kiadása, stb. Ezekre szükség van ugyan, de nem elegendők, hanem ezeken túlmenőleg a magyar államnak a céltudatos nemzetnevelés szolgálatába kell állítania a filmet. Köztudomás szerint nincsen kultúreszköz, amellyel ma jobban a tömegek, a széles néprétegek lelkéhez lehetne férkőzni, mint a film. Csak néhány statisztikai adatot közlök. A világon közel 65.000 filmszínház működik, 35 millió ülőhellyel. A nézők száma milliárdokra rúg. Évente 2100 játékfilmet állítanak elő. Nálunk Magyarországon a filmszínházak évente 25 milliós jegybevétellel rendelkeznek. A legnagyobb sikert elérő filmeket közel 600 filmszínházban játszák. A magyar filmek gyártási költsége évente 5 milüó pengőre tehető. Egy jobb magyar filmet átlagban 800.000 fizető néző szokott megtekinteni. Már ezekből a számadatokból is látható a filmek fontos kulturális 11.6. ülése 1940 június 12-én, szerdán. és gazdasági jelentősége a nemzet szempontjából. (Szakáts Pál: Még mindig nem ismertük fel eléggé! — Palló Imre: Azért csinálták a zsidók, terjesztik a zsidó erkölcsöket!) T. Ház! A jelenlegi színművészeti és filmművészeti kamara szétválasztása azért sürgős, mert figy a színházi, mint a filmüzemeknél augusztus 1-én kezdődik az évad. Ettől az időponttól kezdődően egy évre szokták megkötni a megállapodásokat és szerződéseket. A szétválasztást tehát eddig az időpontig feltétlenül be kell fedezni, mert ellenkező esetben ennek a fontos és megoldatlan kérdésnek rendezésével egy esztendőt fogunk k ©sni. Ezcrt a szétválasztásra vonatkozó törvényhozási felhatalmazást most sürgősen biztosítani kell. T. Ház! Én ebben a rövid kétszakaszos törvényjavaslatban Hóman Bálint miniszter úr céltudatos, nagyvonalú magyar kultúrpolitikájának egy újabb jelentős állomását látom és ezért mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólani? (Nem!) Ha, szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben a közoktatásügyi bizottság fog foglalkozni. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Krúdy Ferenc képviselő úr mint a pénzügyi és a közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház pénzügyi és közjogi bizottságának a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931 : XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásáról szóló jelentését. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni ^és arra a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és tagjai közt szétosztatja. Az előadó úr a napirendre tűzést illetően a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. vitéz Váczy György képviselő úr mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentest tenni. vitéz Váczy György előadó: T. Ház! Zsengellér József, Maróthy Károly és Gál Csaba országgyűlési képviselők mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentését a következőkben terjesztem elő: A mentelmi bizottság ebben az ügyben 1940. évi június hó 11. napján délelőtt 11 órakor tartott ülést, amelyre megidézte a nevezett képviselő urakat is. A mentelmi bizottság a következő tényállást állapította meg. Maróthy Károly országgyűlési képviselő »a magyarországi ötödik hadosztály tevékenységének sürgős felszámolása