Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

6 'Az országgyűlés képviselőházának 109. Elnök: Szabó Gusztáv képviselő urat illeti a szó. Szabó Gusztíáv: T. Ház! Ehhez a törvény­javaslathoz hozzászólni éppen azoknak nehéz, akik a törvényjavaslatnak részleteivel is akarnak foglalkozni, mert hiszen a törvény­javaslat maga szükséges, bölcs... (Hubay Kálmán: Éppen ezért fogadjuk el vita nél­kül!) ...és a törvényjavaslat indokolása (Egy hang a szélsőbalodalon: Menjünk tovább gyor­san!) számol azokkal a dolgokkal, amelyek­kel számolnia kell annak, aki felelős érte. (Egy hang a szélsőbaldalon: Kitűnő! Menjünk tovább! — Gruber Lajos közbeszól.) Elnök: Figyelmeztetem Gruber képviselő urat, ne méltóztassék iközbeszólni és ne mél­tóztassék a képviselői jog gyakorlását egysze­rűen szószaporításnak nevezni. Szabó Gusztáv: Hubay képviselőtársunk szükségesnek jelezte ezt a törvényjavaslatot és mint mondta, politikumhói nem fogadja el. Méltóztassék megengedni, hogy én más oldal­ról, ne politikumból szóljak hozzá, hanem szakszerűen, hivatásomból kifolyólag. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Egy országnak ütő­képessége attól függ, hogy fiainak milyen az átlagos készültsége és mentalitása. Hiába van a jó vezér, ha az a jó vezér nem tudja őket odahívni maga mögé. (Hubay Kálmán: És fő­leg, ha börtönbe csukják őket!) Mindenki cselekvőképességére, az összes katonákéra szükség van. Ezért most minden vezérnek arra kell törekednie, hogy fiainak átlagos tudását emelje. Ez a lényege a törvénynek, mert az átlagot akarja emelni. Magyarorszá­gon az egyetemi hallgatók száma... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én nem politizálok most, méltóztassék talán meghallgatni. Meg szokták az előadásomat máskor is hallgatni. Elnök: Csendét kérek, képviselő' urak. Szí­vesikedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó Gusztáv: Az egyetemi hallgatók száma mindössze körülbelül 10.000 fő, a főisko­lásokkal együtt 13.000 fő. Ugyanakkor az elemi iskolákban tanulók száma egy évvel ezelőtt az ismétlő iskolásokkal együtt, 1,200.000, tdhát ép­pen százszor annyi volt. Ez mutatja me? azt, hogy itt éppen a nemzet alapjáról van szó, a legelemibb alapdolgoknak elültetésével bizto­sítani azt, hogy az átlagot széles bázison emeljük­A polgári isikolák tanulóinak száma körül­belül 94—96.000. A középiskolákban és. a keres­kedelmi iskolákban tanulók száma körülbelül ugyanilyen nagyságú, 82.000. Itt van tehát a két szélsőség: az eigyetem és az elemi népis­kola. Ha ezeket szembeállítjuk, akkor rájöhe­tünk arra, fhogy míg az egyik a gazdasági és tár­sadalmi vezetők kiképzésén dolgozik» addig a má­sik a nemzet alapjainak megteremtésén fárad. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a közé pen.) Ezért fontos az elemi oktatásnak olyan széles bázison, helyesen való bevezetése, mint ahogy ez a törvény is célozza- (Ügy van! jobb­felől.) Hosszú évekkel ezelőtt, körülbelül negyven évivel ezelőtt, mint fiatal mérnök végighallgat­tam egy előadást, amelyet a múlt század végén a kiváló közgazdász. Matlékovits Sándor tar­tott. Matlekovits egy súlyos hibát követett el, különben kiváló (közgazdasági tudása ellenére is azt mondván, hogy könnyű Magyarországon egy méteranázsávial felemelni az átlagos ter­mést. A legnagyobb hiba ilyent mondani, hi­szen az átlagot felemelni a legnehezebb dolog. Az átlaghoz ugyanis az kell, hogy mindenki ülése 1940 május 80-án, csütörtökön. egyformán törekedjék. Kiváló emberek szorga­lommal, tudással mindent rögtön elérhetnek, ott, ahol együtt van mindenkiben a tudás, a tehetség és a szorgalom tekintetében ugyanaz a fok, de az, akiből a három közül csak egy- is hiányzik, lemarad és ís:y az átlag nagyon ala­csony. Ezért kell nekünlk az átlag- kedvéért alulról megfognunk a dolgot, tehát a népnél, hiszen a legtöbben befejezik az elemi oktatás­nál, azután otthon maradnak és nincsen mód­juk tovább ismeretüket bővíteni, noha látszik, milyen éhesek az ismeretekre. Erre példák a gazdáköirök, ahol a tanulni vágyás nagymér­tékben tapasztalható. Az emberek olvasni akarnak, de ahhoz, hogy az olvasott dolgokat megérthessék, erősebb megalapozás szükséges. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közé­pen.) Igen t. Ház! Legyen szabad általánosság­ban a javaslatnak néhány olyan szempontjá­val foglalkoznom, amelyek éppen a legsikerül­tebb bázist adják a helyes megoldásra. Ez pe­dig az, amit a 2. §-ban látok, hogy most alsó és felső tagozatként kezelik az osztályokat és a felső tagozatnál az V—VIII. osztály külön városi és falusi jellegű tantervivel bírhat, amint az előadó úr is mondotta.^ Ez a lényeg, mert igazán kár volna a falu számára ugyan­azt erőszakolni, mint a város részére, ami egészen más hivatáshoz vezet, mint ahogy a mai elemi iskolákban átlagosan inkább az ipari jellegű képzést, illetőleg a középiskola és a polgári iskola számára való megalapozást cé­lozzák- A töirvény rendelkezése tehát nagyon helyes, sőt helyes az is, hogy a községekben egyes osztályokban párhuzamos lehetőségeket is megnyit a törvény Igen helyeselnem kell a törvénynek egy másik intézkedését, ííogy az életkort szabá­lyozza, még pedig hat év betöltéséhez köti az iskola látogatását. Helyeselnem kell ezt azért, mert magam is sokszorosan tapasztaltam, — először is tapasztaltam magamon, aki szintén egy évvel korábban kezdtem az iskolázást — hogy milyen nehéz a testi fejlődés megfelelő foka miatt együtt haladni az idősebbekkel. Ez a lényege a dolognak: a gyermek először érje el a testi fejlődésnek azt a bizonyos fokát, nehogy szellemi fejlődése ennek rovására menjen. Nagyon helyes tehát, hogy a minisz­ter úr nem tartott vissza magának semmi rendelkezési jogot, hanem, mint a 3. § (2) pontja mondja (olvassa): »Indokolt esetben a népiskola helyi hatósága engedélyt adhat olyan gyermefb felvételére is, aki hatodik életévét az iskolai év első naptári hónapjá­nak, vagyis szeptember hónapnak 15. napjáig tölti be.« A javaslatnak ez a rendelkezése te­hát két és félhavi meghosszabbítást ad á helyi hatóságnak. A miniszter úr magának — úgy látom — nem tartott fenn ilyen jogot. Ez bölcs dolog, mert hiszen elképzelem, hogy az egész országból milyen kérvény-özön jönne hozzá, éppen azért, hogy ez alól a megszorí; tás alól mentességet nyerjenek. Magam, aki 40 év óta egyetemen tanítok és azóta figye­lem az ifjúságot, észrevettem azt, hogy sok­szor a legfiatalabb volt tudásban az első sor­ban, de észrevettem azt is, hogy rendesen nagy ára volt ennek, a legfiatalabb tudása meliett is testileg bizonyos mértékben hátra­maradt a többi mögött. Ezért fontos az, hogy a kezdő életkor kérdését most már ne kom­promisszumokkal, hanem határozottan ke­zeljük. 1 A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi

Next

/
Thumbnails
Contents