Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-112
Az országgyűlés képviselőházának 112. ülése 19 W 'június 5-én, szerdán. machinációi körül, amelyek következtében a falu népe meglehetős gyűlölettel tekint azokra es arra, akiknek és akinek a falu népét vezetnie kellett volna. Nem mondottam volna el ezt az interpellációt, ha választ kaptam volna a Ház ülésszakának kezdetén elmondott azon interpellációmra, mely szerint dr. Hoitsy Pál, Nógrádverőce plébánosa (Mozgás a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbalohlalon: Külön parlament van itt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meddig tart még a kupaktanács?) a Korunk Szavának elavult közleményeit, a »Horogkereszt és a revízió« című! és 'tengelyszövetségesünket, a németeket gyalázó egyéb közleményeit nem terjesztette volna ott a falu közönsége között, aminek az lett a következménye, hogy a falu társadalma kettéhasadt: egyik része úgynevezett tengelybarát ós németbarát körülbelül a lakosság 80%-ában, másik része pedig — 2ö%-ában — révedezik Anglia és Amerika között. Ez a titkos hasadás ma is megvan és ez nem a népből keletkezik, hanem a falu vezetőitől származik, akik pedig arra volnának hivatva, hogy ezt a nemzetet egy nagy leszámolásra előkészítsék, előkészítsék arra, hogy a katonának Örömmel kell bevonulnia, mert elkövetkezhetik az az idő, amikor a trianoni bilincseket a magunk erejéből le tudjuk rázni. E helyett azonban egy suttogó, természetesen német- és olaszellenes pacifista propaganda üti fel mindenütt a fejét. (Gr. Serényi Miklós: A lengyel foglyok!) Hogy a kormányzat nem tud-e vagy nem akar-e tenni ebben az ügyben, arra nem tudok perrendszerűen válaszolni, mert hiszen a lelkekbe és a bársonyszékek mögé nincs alkalmam belátni és ezt nem tudom bizonyítani. Egy azonban bizonyos és ez az, hogy olyan magatartást tanúsítanak ezek az _ emberek, akik ilyen pacifisták és ilyen anglofilek, hogy ez minden jóérzésű embernek a legnagyobb megvetését váltja ki. Természetesen ez a propaganda egy habsburgista propagandába van becsomagolva, amelyet Hoitsy Pál kezdett és amelyet folytatnak végig körbe-körbe, titokban, csendesen vagy pedig nyiltan, fellángolóan. Annyira merészkedik ez a propaganda, hogy az egyik községben sem október 6-át, sem december 6-át nem hagyta megünnepelni az iskolában a falunak a plébánosa. És nem véletlen, hogy ezek a dolgok megtörténhetnek, mert amilyen kemény és kegyetlen tud lenni a központi kormányzat egy nemzeti szocialista megmozdulással vagy összejövetellel szemben, annyira tétlenül nézi, hogy ez a propaganda szinte a nemzeti szocializmus ellenírjaként itt az országban fel tudja ütni a fejét. Arról nem beszélek, t. Ház, hogy ezek az emberek azután rendszerint azért, mert valami egyéb takarnivalójuk is van, ebbe burkolják bele az ő egyéni visszaéléseiket vagy — mondjuk egészen enyhén — rendellenes dolgaikat és azért folytatnak ilyen propagandát, hogy ezáltal magukat szalválják a bekövetkezendő esetleges megtorló lépésekkel szemben. Hogy konkrét esetekkel is szolgáljak, Borsosberé'ny községben, Bazsó István plébános úr állandóan ilyen propagandát r folytat. _ Sőt ez még nem elég, hanem hozzá még iskolai bizonyítványokat is állíttat ki. Én ezt az ügyet kizárólag az ő iskolai felettes hatóságának mondtam volna el, nevezetesen a váci püspök úrnak, tekintettel azonban arra, hogy Végh Károly igazgató-tanító ügyében, amelyet a kultuszminiszter úr áttett a váci püspök úrhoz, mind a mai napig választ nem kaptam és mind a mai napiglan felügyelője ez az ember az ottani eleimi iskolának, kénytelen vagyok idehozni az esetet a Ház elé és megkérdezni a távol lévő kultuszminiszter urat. hogy ah tartja elképzelhetőnek és főielügy életi jogkörének gyakorlásával összeegyeztethetőnek aztj hogy egy ilyen ember, aki iskolai bizonyítványokat állíthat ki a nélkül, hogy az iskolai naplóban az iskolai végzettség igazolása megtörtént volna, ma is mint aktív plébános vagyis, mint iskolai felügyelő hatóság működhessék. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez a rendszer! — Gr. Serényi Miklós: Tiszta erkölcsöt, követelünk! — Gál Csaba: Mondjon le a kormány!) Nem akarom az egész esetet elmondani, nom akarom a jegyzőkönyveket felsorolni, mert ezeket külön-külön amúgyis közülni fogom a váci püspök úrral és a kultuszminiszter úrral. Minthogy nem szűnik meg ez a propaganda, amely a magyar falu lelki életét kettéhasítja, rá kell mutatnom arra is, hogy ugyanilyen propagandát űz egy másik falu lelki életét vezetni hivatott pléibános, Turchányi Imre bereeli, nógrádmegyei plébános. Teljesen kizártnak tartom, hogy az ő dolgairól a váci püspök úr, illetve a kultuszminiszter úr ne tudna. Ezeket a dolgokat nem mondhatom el itt a Házban, a jegyzőkönyveket azonban át fogom adni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Zárt ülést kell kérni! — Elnök csenget.)-Én itt a küzerkölcsiséghe ütköző dolgokat nem mondhatok el. Az egész falu, az egész megye nyíltan beszéli a dolgot, mégis azért, mert politikai érdemeket szerzett, — bár én nem állítom, hogy így van, de a látszat az — mind a mai napig ott maradhatott a helyén, noha ilyen tekintetben ellene már nyomozást folytattak és meg is figyeltékAz elkövetkezendő háborúban a nemzetnek, a falu népének felmelését a nélkül, hogy hite legyen, el seim lehet képzelni. Az ilyen és hasonló embereknek megtűrése pedig mit eredmiényez.? 1 Azt eredményezi, hogy az emiberek elkér Lilik a templomot és valósággal hitetlenek lesznek. Nem a nemzeti szocialisták, a nyilasok azok, akik a hitet kiölik, hanem éppen mi vagyunk azok, akik kénytelenek vagyunk felemelni szavunkat^ ebben a korhadt korszakban, hogy tessék végre rendet csinálni, mert nem tűrhetjük, hogy az emberek ^kénytelenek legyenek a templomokat elkerülni. (Úgy van! tígy van! a szélsőbaloldalon! — Eitner Ákos: így lesz, ha ez tovább tart!) Köteteket lehetne erről beszélni és ez nem egyedül kizárólag a mulasztók terhére Írandó, mert különböző cselekményeket elkövetni lehet,, de a cselekményeket eltűrni és elkövetni hagyni ugyanolyan hiba, mintha valaki maga is részes volna abban a cselekménvben. Tessék, kultuszminiszter úir, a Végh Károly-féle ügyet fölkérni a minisztériumba, tessék, pénzügyminiszter úr, a Végh Károly-féle adóeltitkolási ügyet felkérni a minisztériumba és tessék kihallgatni a tanukat. Bennünket ebben az ügyben nem az érdekel, hogy a. bűntetöbiróságok az alkalmazott fiát felmentették-e. vagy elítéltek-e, hanem a dolog erkölcsi háttere érdekel. Tisztességes erkölcsök, tisztességes .vezetés nélkül a falu népe mind jobban bele log zuhanni abba a hasadékba, amelyet az itt lévő angol hadosztály utóhírnökei mesterségesen mind jobban ásnak és mívelnek. (Eitner Äkos :
