Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés képviselőházának 90. Az idézett rendelet 3. §-a kimondja, hogy az árrögzítés hatálya kiterjeÜi elsősorban a gabonafélékre és azok őrleményeire. Mint ismeretes!, a búza ára már annak idején a világpiaci ár felett nyert "megállapítást, amely ár az értékesítési évad folyamán havonta emelkedik. A löbhi gabonafélék ára pedig állandóan ehhez igazodik, A tengeri ára pedig időköziben felszabadult, A zsírárakat szeptember óta két ízben mi élték s ezáltal sikerült a tenyésztés és hizlalás rentabilitását emelni. A száraz főzelékek közül a borsó árának rögzítése megszűnt. A burgonya ára időközben szintén újból és magasabban lett megállapítva. Ezek mellett az agrárérdekek védelmére hivatott földmívelésügyi tárca állandó érintkezésben áll az Árellenőrzés Országos Kormányibiztosával és tárgyalás alá veszi mindazokat a panaszokat, amelyek a mezőgazdaság részéről az árrögzítéssel kapcsolatban felmerülnek. így tehát egyrészt a belső fogyasztásra kerülő, másrészt a kivitt mezőgazdasági termények értékéneik aránya mindig: egészséges arányban fog állani a behozatalra kerülő cikkek árszínvonalával. Egyébként már intézkedtem aziránt, hogy az egykézszervezetek elszámolásait a jövőben a földmívelésügyi^ tárca is felülvizsgálja. Ez az intézkedés biztosítékot nyújt arra, hogy a termelőket ezen a réven semmiféle károsodás nem érheti. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940 február 15. vitéz gróf Teleki Mihály s. k.« Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatik-e a földmívelésügyi miniszter úrnak Vásáry István képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát tudomásul venni

1

? (loen!) A Ház a választ tudomásulvas zi. Következik a földművelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Tóth János képviselő^ úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »T Képviselőház! Tóth János országgyűlési képviselő úr 1940. évi január hó 17-én interpellációt intézett hozzám a cukorrépatermelés terén

/ tapasztalt sérelmek tárgyában. Az interpellációiban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az évek hosszú során a cukorgyárak akvirálási munkája következtében kialakult az egyes gyárak termelési 'körzetei A cukorrépa termőterületek csökkentésével kapcsolatban 1931-ben a termelési körzetek a cukorgyárak között megállapodás formájában rögzíttettek. A rögzítés a meglévő helyzet alapján történt és így nem vétetett figyelembe a gyár és termelői hely földrajzi helyzete. Előállhatott tehát az a helyzet is, hogy egyes gazdák olyan gyárakkal maradtaik kötelezettségben, amely tőlük földrajzilag: sokkal távolabb volt, mint egy másik gyár. A répa elszállítását illetőleg — mivel a répa szállítási fuvarköltségét a gyárak viselik — a gazdára nézve ez nem jelentett hátrányt. Felbecsülhetetlen azonban az a nemzetgazdasági kár, amely abból származott, hogy a répa nem a hozzá legközelebb fekvő gyárba került feldolgozásra. Más az eset a .répaszeletnél. Ennél a fuvarköltség a gazdát terheli és az említett visszás ság folytán a gazda — a répaszeletről vagy kénytelen volt lemondani, vagy pedig azt lényegesen magas fuvarköltséggel megterhelten vette át. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ülése 19U0 március 6-án, szerdán. 45 A. körzetek rögzítésének megszüntetése eddig az érdekeltség ellenállása, de részben a cukorrépatermelés csökkentésével kapcsolatban előállott kényszerhelyzet következtében nehe zen lett volna orvosolható, most azonban, hogy a cukorrrépatermelés szabaddá tétetett, a kérdés tanulmányozásainak ós rendezésének megvan az előfeltétele. Ez honvédelmi érdekből is fontos és elkerülhetetlen, mivel a szállítási eszközök nagymérvű igénybevétele (hadviselés, mozgósítás, síp.) esetében nem közömbös az, hogy a cukorrépa feldolgozás céljából milyen távolságra^ szállíttatik és a leszállításához mennyi szállítási eszköz szükséges. A rögzítés különösen Sopron megyében és a visszacsatolt Felvidéken érinti súlyosan a gazdáikat. A büki cukorgyár leégése következtében az érrlekelt gazdák Nagycenkre szállították a répájukat. Amikor Petőháza és Nagycenk egy érdekeltség kezébe került, a nagycenki cukorgyár leállt, s i^y kénytelenek voltak a termelői helytől lényegesen messzebb fekvő Petőházára szállítani. Ami a nemzetgazdasági szempontok mellett a gazdák számára különösen káros, éppen az említett indok alapján. Sopron megyének ezen érdekelt gazdái Sárvárra szeretnék a répát szállítani, amire eddig nem volt meg a lehetőség. A sopronmegyei gazdák panaszainak orvos iá sa érdekében a múlt évben a tárca a gyárat és az érdekeltséget értekezletre hívta össze, amikor is a gyár vállalta azt, hogy a gazdákat, a cukorrépájuknak — a nagycenki cukor gyár leállítása folytán — a messzebbfekvő petőházi cukorgyárba történő szállításával kapcsolatban felmerült többletfuvar miatt rekompenzálni fogja, ami a gazdákat akkor megnyugtatta. Ez évben a kérdést az érdekeltség érdekében újra rendezni fog kelleni. A visszacsatolt Felvidéken a gazdák ugyanannak a gyárnak az érdekkörzetében maradiak, aamelynek a megszállás alatt termeltek. Ez a gazdák egy részére nézve r igen sokszor súlyos helyzetet teremtett és bár a szállítási lehetőségeknek megjavulása következtében a baj kisebb részben orvosoltatott, nagyobb részben a kérdés még orvoslásra vár. A cukorrépatermelő gazdák érdekeinek megvédése és fontos nemzetgazdasági ,szem pontokra való tekintettel a magunk részéről is szükségesnek tartjuk a kérdésnek rendezését. Ebből a célból a cukor termelő érdekeltséget és a gyárérdekeltséget egy értekezletre fogjuk összehívni, amikor is a kérdés végleges rendezésével a szükséges racionalizálás végrehajtását biztosítani fogjuk. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. február hó 12-én. vitéz gról Teleki Mihály s. k.« Elnök: Következik & határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a f öl dinivelésügyi miniszter úrnak írásbeli válaszát Tóth János képviselő úr interpellációjára tudomásulvenni ? (Îgen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a földanívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Eitner Ákos képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szívenkedjék a választ felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház Eitner Ákos országgyűlési képviselő úr 1940. évi január hó 31-én interpella-