Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-107
Ai országgyűlés képviselőházának Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti főügyészség 14.562/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2276/7—1939. számú megkeresése szerint ellene mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Magyarság« című politikai napilap 1939. évi január hó 21. napján kiadott 11. számban »Megszüntették az eljárást Hubay Kálmán ellen az Elég volt! oímü vezércikk ügyében« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912:LIV. te. %. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének a jelenségeit látszik feltüntetni, mert a budapesti kir. büntető törvényszék mint különbíróság Hubay Kálmán ellen bűntett és bűntevő feldícsérése, továbbá nemzetgyalázás vétsége címén Bgy.VI. 11.077/44—1938. számú bűnügyben hozott végzé- sét leközölte a nélkül, hogy arra az illetékes hatóság engedélyt adott, vagy azt közsé tette volna. A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem' tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szer zőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878:V. te. V. fejezete értelmében Hubay Kálmán országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 239. számú jelentése Hubay Kálmán képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 15.661/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 11.572/6—1938. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Magyarság« című politikai napilap 1938. évi szeptember 21. napján kiadott 212. számában »A királyi ügyészség le akarta foglaltatni a Magyarságot Hubay Kálmánnak Szálasi Ferencről írott vezércikke miatt« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912 :LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert a cikk a budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbírójának B. I. 9587/2—1938. számú és a budapesti kir. büntetőtörvényszék ötös tanácsának Bgy. VI. 9587/3—1938. számú végzéseit 107. ülésé Í94Ó május 7-én, kedden. 547 részben leközölte a nélkül, hogy arra az illetékes hatóság engedélyt adott, vagy azt közzétette volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét megnevezni nem tudták és nem tudtak a lap felelős szerkesztőjén kívül olyan egyént megnevezni, aki a szerzőt, vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Hubay Kálmán országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászői.'ii? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán képviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 24U. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán képviselő úr Jienielmi ügyébon. Kérem az előadó urat. •szíveskedjenek a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 16.335/1939. f.- iï. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőtörvényszék B. 10.030/7—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Lajos Iván tanügyi fogalmazó, pécsi lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1939. évi július hó 23. napján kiadott 37. számában megjelent »Szürke könyvek, gonosz szándékok« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Nem beszélve most a magyarországi zsidó lapoknak a demokráciák iránti, napról-napra megnyilvánuló, ártalmas és gonosz rajongásáról, a Pécsett megjelent »Szürke Könyv« — úgy hiszem — még sok alkalmat fog adni a parlamenti diszkussziókra, nemcsak tartalmánál K de megjelenésének rendkívül figyelemreméltó mellékzöngéinél fogva is.« »Az a bizonyos és tendenciájában egészen gálád pécsi »Szürke Könyv« több, mint egy hónappal ezelőtt jelent meg.« »A kormánynak mindenesetre meg kell állapítani: miképpen volt lehetséges az, hogy ezt a könyvet egy, hónapon keresztül egészen háboríthatatlanul terjeszthették és miképpen és kinek a költségén volt lehetséges az, hogy ezt a gonosz pamflettet minden katonatisztnek és minden állami tisztviselőnek ingyen megküldötték?« »A kultuszminiszternek meg kell indítania a vizsgálatot, hogy ez a Lajos Iván nevű úr maradhat-e egyetlen pillanatig is a pécsi m. kir. tudományegyetem docense, de egyben vzsgálatot kell indítani abban az irányban is, hogy a docens úrnak gonosz külpolitikai szándékai milyen titokzatos forrásokból 83*