Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-107
538. Az országgyűlés képviselőházának .Mivel a pénzügyminiszter úr a maga részéről azt, amit lehetett, ebben a javaslatban megvalósít, a javaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Nagy Ferene jegyző: Inántsy-Pap Elemér! Elnök: Inántsy-Pap Elemér képviselő urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér: T. Ház! Miután az igen t. pénzügyminiszter úr az általános vita során már felszólalt s válaszolt az egyes észrevételekre és nagyvonalú beszédében megvilágította nemes intencióit, megvilágította intézkedésén elk belső rugóit, én a vita jelenlegi állapotában mindössze csak néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyet történetesen az igen t. miniszter úr nem említett. Mielőtt a részletekre», áttérnék, legyen szabad általánosságban az alábbiakat megemlíteni. Nagy felelősségvállalást jelent az. hogy akkor, amikor a visszacsatolt területek szociális, (kulturális, közegészségügyi szükségleteinek fedezéséről s amikor a honvédelem korszerű fejlesztéséről kell gondoskodni, amikor az állami költségivetés deficites, az igen t. pénzügyminiszter úr a reformok útján haladva vállalkozik az adórendszernek olyan átépítésére, amelynél nem kizárólag fiskális szempontokat igyekszik érvényre juttatni, hanem van szíve ahhoz, hogy a. kisemberek javára könnyítéseket, kedvezményeket biztosítson. Ezzel a pénzügyminiszter úr, mint az ország kincstartója, mindazokat számontartja, akik az ország- számára értéket, reményt jelentenek és ezeknek az értékeknek, jövőbeli reményeknek és kisembereknek terheit igyekszik csökkentetni abból a célból, hlogy ezeket, a közgazdasági élet egészséges es ÎMSlyes vérkeringésébe belekapcsolhassa és előkészíthesse őket jövő nagy nemzeti feladataik ellátására. Nagyjelentőségű és nagy horderejű a _ javaslatnak az a része, amely szociálpolitikai és családvédelmi szempontokat érvényesít. (Kóródy Tibor: És azok elodázásai!) Ennek törvénybeiktatásával tulajdonképpen a szerves szociálpolitika belekapcsolódik az adópolitikába, illetve a szociálpolitika szinte kiegészítő részévé válik a Pénzügyi politikának. Ez a beiktatás hangsnlyozása annak, hogy a jó gazdasági és adópolitika a legjobb szociálpolitika. Az adópolitikának családvédelmi alapra helyezése nemzeti szempontból bír szerény nézetem szerint nagy ielentőséggel, mert ez a magyar fai szaporodását, a drága magyar vérből való többtermelést fogja előmozdítani. A szociálpolitkai és családrvédelmi intézkedéseket részleteiben nem kívánom ismertetni, csupán annak az óhajnak adok kifejezést, hogy vajha ezen az úton igyekeznénk mielőbb továbbhaladni. További előrehaladást jelentene az, ha a sokgyermekes családokat támogatnék mind az állami, mind a közgazdasági élet minden vonalán. Gondolokarra.« hogy közszállí iá soknál. megrendeléseknél. állami juttatásoknál, mozgószínház, trafikene-edélyéknél előnyben részesítenek azokat, akik családosak, illetve akiknek gyermekük van. További fiőfrehaladást ieleöitene az. ha olyan lakáspolitikát folytatnánk, amely lehetővé tanné a sokffyiermekes ' családok számára az egészséges kertes lakások építését. (Tan fer Gábor: Nincs lakás! — Kórédy Tibor: Kertnélküli lakás sincs') "Plnök: Osendet kérek! Inántsy-Pap Elemér: További szociális elhaladást jelentene az is, há az önkormányzati testületek, a városok, vármegyék, községek 107. ülése 19 W május 7-én, kedden. olyan üzemi tarifapolitikát folytatnának, amely lehetővé tenné, hogy a sokgyermekes családok számára a közszolgáltatásokat kedvezményesen adják, az áram- és vízdíjakat kedvezményesen számítsák. Szerény véleményem szerint azokat kell támogatnunk, akik családot tartanak el, mert akik a haza számára józan fejet, munkáskezet adnak, akik a hadsereg számára katonát állítanak. Ezek megérdemlik, hogy őket gazdaságilag megerősítsük ós, ha szükséges, értük áldozatot hotzzunk. (Wirth Károly: De Vida Jenő nem így gondolkozik. Az 56 pengőt ad kilencgyermekes anyáknak!) Elnök: Csendet kérek, Wirth képviselő úr! Inántsy-Pap Elemér: A kisemberek érdekében álló szociális jellegű rendelkezésnek tekintem azt, amikor elengedik mindazoknak a kizárólag mezőgazda földhaszonbérlőknek a, kereseti adóját, akiknek a földje legfeljebb25 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelem alapján . adózik. Ebben az előnyös adóztatásban fognak részesülni azok is, akik a földbirtokpolitikai törvény végrehajtása során kishaszonrészletekhez fognak jutni. Ezzel kapcsolatban legyen szabad rámutatnom a falusi kisiparosok földhözkötöttségére. A múltban egyes városokban, ahol fő foglalkozás volt az ipar és a kereskedelem, céhek alakultak, amelyeknek az volt a rendeltetésük, hogy a céhtagokat megerősítsék, érdekeiket megvédjék. A céhmesterség nem egy esetben előiskolája volt annak, hogy a céhmester bejusson a városbírói pozícióba. A céhek alakulása folytán természetesen önálló fejlődést vett, megerősödött, megizmosodott az ipar. A városi iparosság gazdaságilag megerősödött vagyonra tett szert és az iparos osztályból nagyon sok patricius-család került ki. Ezzel szem-ben a vidéken, a falvakban a kisipar továbbra is földhözkötött volt, mert a vármegye kizárólag nemesi intézménynyé alakult, amely nem törődött az iparossággal, annál kevésbbé védte azt, aminek eredményeképpen a kisiparos tulajdonképpen fügr gőségi viszonyban maradt a földesurával. Ennek tulajdonítható, hogy a falusi életiben a kisipar nem tudott önállóan fejlődni. Ma is ugyanez a helyzet, a kisiparos faluhelyen ma is földhöz van kötve, csak akkor érzi magát társadalmilag, gazdaságilag biztonságban, ha földhöz tud jutni. Éppen ezért minden törekvése az, hogy legalább egy parányi földet szerezhessen, hogy ipara mellett mezőgazdasággal is foglalkozhassak, annyival is inkább, •mert családját így fenn tudja tartani, minthogy magából az iparból alig tudna megélni. Mindezekre való tekintettel kérnem kell, nem volna-e indokolt a javaslat 17. §-ában foglalt ezt a rendelkezést — amely tulajdonképpen kizárólag «sak mezőgazdák részére biz tosítja ezt a kedvezményt — kiterjeszteni a vidéki kisiparosokra is, azokra a kisiparosokra, alkik maguk vagy családjuk törpebirtokot bírnak kisbériéiben. T. Ház! Szerettem volna még ezenkívül egypár kérdéssel foglalkozni, azonban a vitának ilyen előrehaladott állapotában csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat az ország azon rétegeit igyekszik megerősítene amelyek mindnyájunk szívéhez legjobban hozzá vannak nőve, akik a jövő Magyarország felépítésében jelentős szerephez fognak jutni. .. El kell ismerni, hogy e javasüat tulajdonképpen az egyetemes nemzeti érdek szolgála-
