Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-105
500 Az országgyűlés képviselőházának szakaszának a kodifikátora itt elnézett-e valamit, vagy pedig nagyon jól tudta-e, hogy mit csinál. A Khö. 21. §-ának 3. bekezdése ugyanis azt mondja, hogy a kifizetett végkielégítés a kifizetést követő éviben, a szolgálati illetményhez hozzáadandó és jövedelemadó alá kell vonni. A Ikönnyebbség mindössze csak a kulcsnál jelentkezik és itt is csaik akkor, amikor a végkielégítés az egyévi összjövedelmet meghaladja. Gyakorlatilag ebben az esetben arról van szó, hogy az 1938. évi XV. törvénycikk, de még inkább az 1939. évi IV. te. tömegesen pusztította el a magánalkalmazotti exiszteneiákaí és 25—30 éves szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak kerültek ki az utcára. Ezek nagyobb összegű végkielégítést, nagyobb összegű, felmondási időre szóló illetményt kaptak. Ha ezeknek ;a jövedelme ennek a végkielégítésnek a hozzáadásával túlemelkedik a Í0.000 pengőn, akkor az adó 392 pengő. A munkanélkülieknek, a fizetést az utolsó fillérig beosztó alkalmazottaknak tehát öt éven "keresztül évi 186 pengőt, összesen tehát 930 pengőt kell megfizetniök, ami a végkielégítésnek több mint 10, de sokszor 15%-át is teszi. A miniszter úr ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez téves magyarázata a törvénynek. En az ő közbeszólására válaszolva, csak azt akarom megjegyezni, hogy az indokolás viszont azt mondja, hogy (olvassa): »a törvényjavaslatban ennek a beruházási pótléknak a fizetésére azokat szándékozóim kötelezni, akiknek az 1940. évi adókivetésnél alapul vett tiszta jövedelme az évi 10.000 pengőt meghaladja és ezen a kötelezettségen ném változtat az, ha a későbbi években a jövedelmük 10.000 pengő alá esik«. T. Képviselőház! Ez az elnézés tehát sürgősen korrigálandó azzal, hogy a végkielégítések ebből a szempontból ne essenek a 10.000 pengős adóalapba; ha azonban ez nem elnézés, hanem szándék volt, akkor tiltakoznom kell az ellen, hogy megint azokon csavarjanak még egyet, akük már védekezni sem tudnak és akik ezeket az újabb és újabb csapásokat csak néma kétségbeeséssel tudják fogadni. T. Képviselőház! Indokolatlanul zavartkeltőnek tartom és az állampolgártól meg nem kívánható szakértelmet követel a javaslat 40. 4-ának 1. bekezdése az önkéntes adóvallomási kötelezettséggel, mert az adóalap nem a bruttó bevétel, hanem a levonások után mutatkozó nettó alap s ezt az adózónak évrőlévre nyilván kellene tartania, hogy bírság alá ne kerüljön. Az alkalmazott -iövprlelTnp^nl kellő tájkozódást adi a keresetiadó-lajstrom és a cégek év végi kimutatása, nincs értelme tehát annak, hogy az eddigi felmondásos rendszertől legalább is ebben a vonatkozásban eltekintsenek. Sokat kellene még beszélnem a javaslat egyéb vonatkozásairól, sajnos azonban, időm végére értem és nem beszélhetek azokról a kérdésekről, amelyek más területen közelről érintik azokat, akiknek képviseletére hivatottnak érzem magam. Befejezésül csak azt mondhatom ... Elnök: Méltóztassék befejezni. Kéthly Anna: ... hogy a mai viszonyok között nem tehetek mást, mint hogy a kormány iránti általános és bőséges indokolt bi, Hitelesítették : Kossuth Pál s. k. naplóbír áló-bi. W5. ülésé 194-0 május 3-án, péntekért. zalmatlanságon felül ezzel a javaslattal szemben külön... Elnök: Kérem, méltóztassék befejezni. Kéthly Anna: ...bizalmatlansággal viseltetvén, azt nem fogadhatom el. Elnök: T. Ház! A napirendre megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. A t. Ház tudomására hozom, hogy Máté Imre képviselő úr írásban mentelmi jogának megsértését jelentette be. A képviselő úr bejelentését a mentelmi bizottsághoz utasítom. Most pedig napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétfőn, e hó 6-án délelőtt 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki: az egyes igazságügyi szervezeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részleteiben való megszavazását, azután az egyenes adókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a gazdasági bizottság ma benyújtott jelentését, majd az Ankarában kelt magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről, az Ankarában kelt magyar-török konzuli egyezmény becikkelyezéséről, a Yeniköyben kelt magyar-afgán barátsági szerződés becikkelyezéséről, a Teheránban kelt magyar-iráni barátsági és . választottbírósági szerződés becikkelyezéséről, a Tökölianum és Angelineum alapítványokat, valamint a »Julián« Egyesület iskoláit érdeklő ügyek végleges rendezése tárgyában Budapesten kelt magyar-jugoszláv egyezmény becikkelyezéséről, az egyenesadók, az* örökösödési illetékek és az adóügyekben a behajtásra is kiterjedő hatósági segély tárgyában Bukarestben kelt magyjar-roimán egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok egyes szakaszai fölött való döntést, az egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó egyezmények tárgyában 1938. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről szóló külügyminiszteri jelentést, a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékának fedezetéül szolgáló értékpapírok értékelése tárgyában kiadott kormányrendeletről a pénzügyminiszter jelentését, legvégül pedig a mentelmi bizottság 235—267. számú jelentéseinek tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Kovách Gyula jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés délután 2 óra 4 perckor végződölt.) Spett Ernő s. le. íqi tagok.
