Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-104

438 Az országgyűlés Iáépviselőházának dekeit tartva szem előtt — arról az óriási jelentőségű rendelkezésről, amely a javaslat 36. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglalt kedvezményekkel a többgyermekes családok megsegítésére siet. E rendelkezéskbŐl mint a Magyar Elet Pártjának egyik szerény tagja, boldogan és örömmel állapítom meg, hogy kormányzatunk még áldozatok árán is (hajlandónak mutatkozott a családvédelem magasztos és felséges gondolatának szolgálatára. Nemkülönben ebben a gondolatkörben mozgónak tartom a javaslat 37. $ -ab am. foglalt, véleményem szerint igen nagy "jelentőségű intézkedéseket is. A beruházási hozzájárni ássa] kapcsolatban ugyanis a vagyontárgyak már eddig is lerótták a maguk adóját. Méltóztassanak nekem 'megengedni, hogy talán szerénytelenség nélkül mondhassam, hogy az adó alól, magyarán mondva, kibújtak az úgynevezett nem látható jövedelmek, nem voltak eddig megfoghatók a nagy mammutj öved elmek. A pénzügyi kormányzat ebben a javaslatában is férfiasan szembenéz ezzel a nehézséggel és elhatározó lépése, amely ezeken a nehézségeken segíteni kíván, újból csak elismerést és méltánylást érdemel részünkről és a >maga egészében újból csak közelebb hozza az országos megnyugvást. A most elmondottakhoz hasonlóan nagyjelentőségű és a kormányzat szociális elgondolásának bizonyítására szolgál a javaslat 12. §-ának rendelkezése. A vidéki egy- és kétszobás házak tételes adóval való megadóztatása — ami jelentős adómérséklést jelent — az én szerény megítélésem szerint is általános közmegnyngvást fog előidézni és újból csak hathatós tényezőjévé fog válni az általános^ közhangulat előbb említett megnyugvásának. Ha ezzel kapcsolatban mégis újabb kéréssel fordulok a mélyen t. pénzügyi kormányzathoz', akkor ezt megint csak azért teszem, mert ennek a kérésemnek teljesítése által a mélyen t. oénzügvi kormányzat az államiháztartás különösebb megterhelése nélkül, a szegényebb néposztályon sokat segíthetne. Nevezetesen akinek — mint nekem is, volt alkalma az ilyen egy- és kétszobás házak után adózók adótételeit nézve az

1 adókönyvekbe betekinteni és ott a nyolc- és tízéves felgyülemlett adóhátralékokat látni, azoknak okát és eredetét keresni és kutatni, az velem együtt a legjobban tudhatja, hogy ezeknek a felgyülemlett 8—10 éves hátralékoknak előidézői elsősorban, majdnem azt mondhatnám, kizáró lag, ezek az egy- és kétszobás lakóházak, mert az 11 ven kétszobás házaknak a minimális ér tékkel való megadóztatása esetén is a haszon érték többszörösében megállapított házadóérték rendszeresen meghaladta azt az összeget, amelynél többet a pénzügvi kormányzatnak az ingatlan adóvégrehajtás elrendelése vagy megtartása nélkül töröltetnie a törvénv szerint nem 3s volt szabad. Ezeknek az embereknek. akikről szó van és akiknek az adóhátralékáról beszélek, rendszerint nincs egvebük. mint egykét kis hold földiük és egv-kétszobás házuk, amely két szobából az egyik a mindennapi, a •másik az ünnepi szoba és ezenkívül legfeljebb még egy kis földhaszonbérletük van. (Az elnöki emelvényen kigyullad a beszédidő lejártát jelző lámwa.) Azonnal befejezem. Eddig nem volt-meg a . lehetőség, hogy a ház után kivetett adóhátralék bármilyen vonatkozásban is töröltessék. 10h. ülése 1940 májtis 1-én, szerdán. Ezekután kérem a mélyen t. pénzügyi kormányzatot, méltóztassék javaslatomat a végrehajtási .rendeletben elfogadni és^ ott méltóztassék ebhez a módosításhoz hozzájárulni, mert nagyon jól tudom, hogy éppen ezek az adótételek azok, amelyek odakünn a nép elkeseredését szülik, hiszen ezeket az adókat a falu népénél a tisztviselő, az adóbehajtóközeg kénytelen szorgalmazni. Innen ered azután az, hogy az adóhátralékok behajtása miatt elkeseredett nép a tisztviselőjében nem a barátját, hanem az ellenségét látja. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Korponay Ede: Ezeknek előrebocsátásával, abban a hitben, abban a reményben és meggyőződésben, hogy ez a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a megnyugtató adóztatás által ismét az általános 'óhajtott újabb, jobb magyar élethez visz bennünket közelebb, a javaslatot tisztelettel elfogadom. (Éljenzés és ta/ps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Bores János! Elnök: Börcs János képviselő urat illeti a sző. Börcs János: T. Ház! Amikor az első alkalommal beszélek itt a magyar parlamentben, akkor le kell szögeznem, hogy engem nem a gyűlölet, nem a támadás és a civódás gondolata hozott ide, nem azért jöttem ide, hogy sebeket osszak, hanem azért, hogy sebeket gyógyítsak. Előttem felszólalt képviselőtársam részletesen foglalkozott a törvényjavaslattal s ezért nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni azzal, hogy beszédével foglalkozzam. De mégis kiragadok beszédéből eerv-két dolgot- amire rá kívánok világítani. Előttem felszólalt t. képviselőtársam az ipar és más foglalkozási ágak helyzetével foglalkozott és adópolitikai szempontból világította meg helyzetüket. Foglalkozott a javaslat 17. §-ával is, amely kimondia, hogy állandóan mentesek a kereseti adó alól azok a mezőgazdasági földhaszonbérlők, akiknek egy község határában nincsen 21'5 aranykoronánál nagyobb kataszteri tisztajövedelmű bérletük. Nézetem szerint helyesebb lenne, ha a mé'lven t. pénzügyminiszter úr nem pencroben állapította volna ezt meg, hanem kimondta volna, hojrv ezek a személvek 10 bolrbsr teljes ad óm en tes «epret élveznek. Ez a holdakszerinti megállapítás azért volna szerintem helves és igazságos, mert íírv közelebb jutnánk az adókivetéssel kapcsolatban annyiszor bangoztatott egyszerűsítéshez. Ezzel a falu népe, a falu parasztsága számára könnyebb és igiazságO'sab^ h el v/etet teremtenénk. T. Ház! Mielőtt rátérnék erre a kérdésre, amely bennünket falusi parasztokat, a falu szülötteit legközelebbről érint kénytelen vagyok az agglegényadó kérdésével foglalkozni. Kijelentem, hogy bennünket falusiakat — és különösen a mezőgazdasági munkásságot — ez a kérdés nem érint, mert lehetnek mindenhol aa-glegények, de ennél a társadalmi osztálynál az agglegény ritka, mint a fehér holló. Ennek az osztálynak minden tagja tudja, hogy mi az ő nemzetével szemben vállalt kötelesség-e. Amikor az agglegényadóuál a 25%-os pótlékot látom, akkor eszembejut, hogy ismerek olyan agglegényt is. — és ez az ember az én községemben van, ahol én köz-