Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 19 W niárcius 5-én, kedden. hogy »közismert kunszentmártoni orthodox zsidó ügyvéd«. A szóban forgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg. Az előzetes nyomozás szerint a cikk szerzője Mezey Lajos országgyűlési kép­viselő. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért nevezett képviselőt mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értel­mében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem látszik kétsé­gesnek ugyan, de a mentelmi bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a kérdéses cikk csupán a főmagánvádló vallásfelekezetére utal' a nélkül, hogy becsületsértő kifejezést, vagy rágalmazó állítást tartalmazna. Főmagánvádló vallásfelekezetét Mezey Lajos országgyűlési képviselő a mentelmi bizottság előtt hiteles anyakönyvi kivonattal is igazolta, ennélfogva zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. .:- ";. ,\. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ,_, . ., . n Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Haz a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Mezey Lajos képviselő úr mentelmi 30­gát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 187. számú jelentésének tárgyalása Mezey Lajos képviselő úr mentelmi ügyeben. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. T _ vitéz Zerinváry Szilárd: Tisztelt Képvise­lőház! A budapesti kir. főügyészség 14.169/1939. f. ü. szám alatt Mezey Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék sajtó űt^án elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt B. 3904/8—1939. számú megkere; sése szerint ellene a bíróság Neuberger Rezső gyakorló ügyvéd, kunszentmártoni lakos fő­magánvádló feljelentésére büntető eljárást iii; dított a »Kunszentmártoni Híradó« politikai és társadalmi hetilap 1939. évi július hó 2. nap­ján kiadott 27. számában »Neuberger Rezső beadta a petíciót« cím alatt megjelent cikkben főmagánvádlóra vonatkozó 'következő kitéte­lek miatt: »Mindezek ellenére dr. Neuberger Rezső kunszentmártoni ismert orthodox zsidó ügy­véd és a szintén ismert Zechmeister Alajos kir. közjegyző összefogtak a kisebbségben ma­radt csáklyás-Bberális jelölttel és nyilván nyugtalanságkeltés okából petíció szerkeszté­sébe fogtak.« »Azonban őszintén sajnáljuk azo­kat a tájékozatlan kisembereket, akik petíciós beugratások áldozatai.« »A kerület rendet, bé­két és nyugalmat akar. Alkotásokat és hala­dást.« »A kisebbségben maradt liberális jelölt és munkatársai: Neuberger és Zeehmeister természetesen mást akarnak!...« A szóhanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg. Az előzetes nyomozás szerint a cikk szerzője Mezey Lajos országgyűlési képviselő. Ennélfogva a vád tárgyává tett hír­lapi ^közleményért nevezett képviselőt mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vé­lelmezett bűncselekmény között nem látszik kétségesnek ugyan, de a mentelmi bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy Mezey La­jos országgyűlési képviselő a kérdéses cikkben csupán a főmagánvádló vallásfelekezetére utal és a kunszentmártoni választás eredményét annak következményeivel ismerteti, a nélkül, hogy a cikben becsületsértő kifejezést vagy rágalmazó állítást használna, ennélfogva zak­latás esete forog fenn, javasolja a t. képvi­selőháznak, hogy Mezey Lajos országgvűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne lüggessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitat hezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdési, méltóztatnak-e az imént tárgyalt üayre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igent) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Mezey Lajos képviselő úr mentelmi jo­gát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 188. számú jelentésének tárgyalása vitéz Bobory György országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében, vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képvise­lőház! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze 4344/1—1939. szám alatt vitéz Bobory György országgyűlési képviselő mentelmi jogá­gának felfüggesztését kérte, mert a monori já­rás főszolgabírója közlekedésrendészeti kihá­gás címén 4.936/1937. szám alatt bünető eljárást indított a következő tényállás miatt: Nevezett képviselő 1937. évi október hó 3. napján az általa vezetett A—A 872. rendszámú gépkocsijával Budapest felől Pilis felé haladva, az előtte ugyancsak Pilis felé haladó egy-egy kétlófogatú kocsit akart előzni, amikor Pilis felől egy Heréb József pestszentlőrinci lakos által vezetett egyfogatú kocsi jött velük szembe, melynek kocsisa nem vette figyelembe a kürtjelzést és azt, hogy a gépkocsi vezetője előzni akar, ezáltal a gépkocsi a kocsik közé szorult s így az egylovas fogat a gépkocsi ol­dalába akadt, minek következtében a gépkocsi jobboldali sárhányó ja megrongálódott. vitéz Bobory György országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését Pcst­Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztig főügyésze azért kérte, hogva jelen kihágási üggyel kapcsolatban kihallgatható legyen. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és f a :- vé­lelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Bobory György országgyűlési képviselő mentelmi jo­gát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javas­latát magukévá tenni? (hjen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát magáévá tette, vagyis vitéz Bobory György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben, az ügyben nem függesztette fel,

Next

/
Thumbnails
Contents