Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-103
4 06 Az országgyűlés képviselőházának ját méltóztatnak leszállítani 5 százíalékról 3 százalékra. Én ezt így látom. (Szász Lajos államtitkár: Nem ért hozzá a képviselő úr!) Hát nem 5 százalékos adót fizettek eddig az ügynökök — erre méltóztassék felelni — és most 3 százalékost fognak fizetni. (Szász Lajos államtitkár : Nincs annak az ügynöknek költsége?) Van költsége annak az ügynöknek, igen t. államtitkár úr, de legyen szabad egy gyakorlati példát felhoznom. A kisiparosnak nincs költsége, a keresztény kisiparosnak és munkásnak nincs költsége! (Szász Lajos államtitkár: És nem a nettó után fizeti az adót?) Igen t. államtitkár úr, egy példát hozok fel. A kerületemben él a tatai kőszénbányának egy ügynöke, természetesen zsidó, évente 12.000 pengő tiszta jövedelme van, most a törvényjavaslat ennek az 5 százalékos kereseti adóját 3 százalékosra szállítja le. Hát hol van ebben a ráció, hol van ebben a kisember megsegítése 1 ? (Szász Lajos államtitkár: Nem így van!) Nem így van? (Szász Lajos államtitkár: Hát persze, hogy nem így van!) Méltóztassék akkor kifejteni, hogy hogyan van, örömmel fogom tudomásul venni, ha tévedtem, de egyelőre csak azt méltóztatjott közbevetni, államtitkár^ úr, hogy az ügynöknek költsége van. Ezzel éppen megerősítve látom a szavaimat. T. Ház! Egy másik dolog, amit szóvá kell tennem, az, hogy ahogyan a kormány az iparosoknál megvalósítja ezt a kedvezményt, az egyenesen súlyosbítja a kisiparosság némelyik kategóriájának az adóját. T. Ház! Legyen szabad itt egy példával élnem. Ha egy tanoncot és egy segédet tart az iparos, akkor annak a kereseti adóalapja most 600 pengő, az ezután fizetendő kereseti adó 30 pengő, a ^ törvényjavaslat szerint pedig a következőképpen fog alakulni az adó: alapadó 16 pengő, a segéd után 8 pengő, a tanonc után 4 pengő, összesen 28 pengő. Ha ehhez az 1 százalékos állami pótlékot is hozzáadjuk, amit a következő paragrafus kreál, ez 5 pengő 60 fillér és hozzáadjuk az inségadót, 6 pengő 40 fillért, akkor ez a mostani 30 pengővel szemben 40 pengőt tesz ki. Hát méltóztassék az államtitkár úrnak erre azt mondani, hogy szintén tévedek. Szívesen veszem tudomásul, azonban az én számításom szerint így áll a dolog, pedig én talán az államtitkár úrnál is gyakorlatibb emberekkel beszéltem, akik ezekkel a kérdésekkel a gyakorlatban foglalkoznak, akár tetszik ez az államtitkár urnák, akár nem. (Szász Lajos államtitkár: Fogalma sines róla!) Bizonyítsa be az államtitkár úr, hogy nincs fogalmam róla, (Szász Lajos államtitkár: Majd megmondom.) Azoknak a kisiparosoknak, akik az év egyik felében mezőgazdasági munkával foglal; koznak. a minimális tétele az 500 pengőnyi adótételnek a fele, így tehát 12 pengő 50 fillért fizettek idáig, feltételezve, hogy egy tanoncot tartanak, — a falusi kisiparos is egy tanoncot szokott tartani — ezeknek az adója most így fog alakulni: 8 pengő plusz tanoncadó 2 pengő, ehhez a pótlék 3 pengő 20 fillér, tehát már ezek is többet fizetnek, mint amenynyit idáig fizettek^ mert most 13 pengő 50 fillért fognak fizetni, eddig pedig 12 pengő 50 fillért fizettek. Azt látjuk tehát, t. Ház, hogy amit a kormányzat keresztül akar vinni, azt rosszul, ügyetlenül fogja meg és az konzekvenciáiban hátrányosabb lesz, mint idáig volt. Eljutottunk az agglegényadó kérdéséhez. Ki kell jelentenem, hogy a magam személyében érint ez az adó, mert magam is agglegény vagyok, azonban ki kell jelentenem azt is, hogy a kormánynak ezt az intézkedését gyen103. ülése 19UO április 30-á,n, kedden. gének, hatálytalannak, sőt mondhatnám egyenesen komikusnak tartom. Méltóztassék kivetni egy 6000 pengős jövedelemmel bíró agglegénynek az adóját. Mennyit tesz az ki? A jövedelmi adóról szóló új kulcs alapján az adója 156 pengőt tesz ki, méltóztassék most ezt megpótlékolni 25%-kai, ez a pótlék 41 pengő. (Kossuth Pál: Elég sok!) Elég sok?! Azt méltóztatik talán gondolni, hogy 41 pengőből fel lehet nevelni egy gyermeket, el lehet tartani egy feleséget? T. Képviselőház! Ne játsszunk a szociális intézkedésekkel. Méltóztassék egyszer már megvédeni a magyar családot, amely két vagy három gyermeket nevel fel a hazának, az egyháznak. Az a családapa, az a családanya igenis mártiriumot vállal magára, méltóztassék belátni, hogy az igazi hazafiság, az állandó, folytonos hazafiság a gyermeknek a felnevelése, nem pedig a melldöngető hazafiság. Azt kell tehát mondanom, hogy igenis tessék megfelelő módon, ha nem is jutalmazni, de ne tessék legalább büntetni azokat, akik gyermeket hoznak a világra, mert állítom, t. Ház, az államtitkár úr bólogatásával szemben is, igenis állítom, hogy a mi adóztatási rendszerünk még mindig rossz. Ha egyáltalán figyelembe veszi az adózó családviszonyait, akkor csak azért veszi figyelembe, hogy büntesse azt a családot. Ne tessék mosolyogni ezen, államtitkár úr, tessék megnézni a fogyasztási adóinkat, tessék megnézni egész forgalmiadó-rendszerünket, beszédem során majd be fogom bizonyítani, hogy igenis még mindig ott tartunk, hogy adóztatási rendszerünk az egész kontinensen a legantiszociálisahb. {Ügy van! Ügy van! balfelől. — Petró Kálmán: Beszéljen Olaszországról!) Olaszországra is ki fogok térni. Igen t. Petró képviselőtársam, abban a helyzetben vagyok., hogy az olasz adóztatásról is beszélhetek, ha ebben képviselőtársam nem akadályoz meg. T. Képviselőház! Itt van azután a javaslat egy másik álszociális intézkedése. Tessék megnézni, amit a 21. § ad, azt a 22. § egy más új pótlékkal visszaveszi. A kormány az egyik oldalon ad, a másik oldalon pedig visszavesz. Nézzük meg, t. Ház, hogy a jövedelmi adónál milyen adókedvezményt biztosítunk a sokgyermekes családok számára. Annak az adózónak a jövedelmiadóalapjából, akinek a tiszta jövedelme az évi 10.000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200—200 pengő vonatik le, minden további gyermek után pedig 300 pengő. Hát, t. Ház, ez a lehető legkomolytalanabb és legigazságtalanabb intézkedés. Miért? Vegyünk egy 500 pengős középjcvedelmű embert, akinek két gyermeke van. Két gyermeknél 13 pengő, három gyermeknél pedig 19 pengő az az adó, amivel kevesebbet fog ezután fizetni. T. képviselőtársaim azt méltóztatnak gondolni, hogy 19 pengőből vagy 13 pengőből el lehet tartani két gyermeket? Azt méltóztatnak gondolni, hogy ez szociális intézkedés? És méltóztatnak magukat abban az álomban ringatni, hogy most megfelélő szociális intézkedést és megfelelő törvényjavaslatot hoztak? Amennyire súlyosan elítélem ezt a játékot a szociális intézkedésekkel, éppen úgy meg kell mondanom azt is. hogy a 42. § 2. pontjában foglalt intézkedés már igenis komoly intézkedés. Annak már igenis van bizonyos kihatása és ezt örömmel üdvözlöm. Igaz, hogy négy gyereknél itt is csak 20 százalékos törlésről van szó ez azonban mindegy, ez már komolvabb természetű intézkedés és ezt készséggel nyugtázom,