Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-103

4 06 Az országgyűlés képviselőházának ját méltóztatnak leszállítani 5 százíalékról 3 százalékra. Én ezt így látom. (Szász Lajos ál­lamtitkár: Nem ért hozzá a képviselő úr!) Hát nem 5 százalékos adót fizettek eddig az ügynö­kök — erre méltóztassék felelni — és most 3 százalékost fognak fizetni. (Szász Lajos állam­titkár : Nincs annak az ügynöknek költsége?) Van költsége annak az ügynöknek, igen t. ál­lamtitkár úr, de legyen szabad egy gyakor­lati példát felhoznom. A kisiparosnak nincs költsége, a keresztény kisiparosnak és munkás­nak nincs költsége! (Szász Lajos államtitkár: És nem a nettó után fizeti az adót?) Igen t. államtitkár úr, egy példát hozok fel. A kerü­letemben él a tatai kőszénbányának egy ügy­nöke, természetesen zsidó, évente 12.000 pengő tiszta jövedelme van, most a törvényjavaslat ennek az 5 százalékos kereseti adóját 3 száza­lékosra szállítja le. Hát hol van ebben a ráció, hol van ebben a kisember megsegítése 1 ? (Szász Lajos államtitkár: Nem így van!) Nem így van? (Szász Lajos államtitkár: Hát persze, hogy nem így van!) Méltóztassék akkor kifej­teni, hogy hogyan van, örömmel fogom tudo­másul venni, ha tévedtem, de egyelőre csak azt méltóztatjott közbevetni, államtitkár^ úr, hogy az ügynöknek költsége van. Ezzel éppen megerősítve látom a szavaimat. T. Ház! Egy másik dolog, amit szóvá kell tennem, az, hogy ahogyan a kormány az ipa­rosoknál megvalósítja ezt a kedvezményt, az egyenesen súlyosbítja a kisiparosság némelyik kategóriájának az adóját. T. Ház! Legyen sza­bad itt egy példával élnem. Ha egy tanoncot és egy segédet tart az iparos, akkor annak a kereseti adóalapja most 600 pengő, az ezután fizetendő kereseti adó 30 pengő, a ^ törvény­javaslat szerint pedig a következőképpen fog alakulni az adó: alapadó 16 pengő, a segéd után 8 pengő, a tanonc után 4 pengő, összesen 28 pengő. Ha ehhez az 1 százalékos állami pótlé­kot is hozzáadjuk, amit a következő paragra­fus kreál, ez 5 pengő 60 fillér és hozzáadjuk az inségadót, 6 pengő 40 fillért, akkor ez a mos­tani 30 pengővel szemben 40 pengőt tesz ki. Hát méltóztassék az államtitkár úrnak erre azt mondani, hogy szintén tévedek. Szívesen veszem tudomásul, azonban az én számításom szerint így áll a dolog, pedig én talán az ál­lamtitkár úrnál is gyakorlatibb emberekkel beszéltem, akik ezekkel a kérdésekkel a gya­korlatban foglalkoznak, akár tetszik ez az ál­lamtitkár urnák, akár nem. (Szász Lajos ál­lamtitkár: Fogalma sines róla!) Bizonyítsa be az államtitkár úr, hogy nincs fogalmam róla, (Szász Lajos államtitkár: Majd megmondom.) Azoknak a kisiparosoknak, akik az év egyik felében mezőgazdasági munkával foglal; koznak. a minimális tétele az 500 pengőnyi adótételnek a fele, így tehát 12 pengő 50 fil­lért fizettek idáig, feltételezve, hogy egy ta­noncot tartanak, — a falusi kisiparos is egy tanoncot szokott tartani — ezeknek az adója most így fog alakulni: 8 pengő plusz tanonc­adó 2 pengő, ehhez a pótlék 3 pengő 20 fillér, tehát már ezek is többet fizetnek, mint ameny­nyit idáig fizettek^ mert most 13 pengő 50 fil­lért fognak fizetni, eddig pedig 12 pengő 50 fillért fizettek. Azt látjuk tehát, t. Ház, hogy amit a kormányzat keresztül akar vinni, azt rosszul, ügyetlenül fogja meg és az konzekven­ciáiban hátrányosabb lesz, mint idáig volt. Eljutottunk az agglegényadó kérdéséhez. Ki kell jelentenem, hogy a magam személyé­ben érint ez az adó, mert magam is agglegény vagyok, azonban ki kell jelentenem azt is, hogy a kormánynak ezt az intézkedését gyen­103. ülése 19UO április 30-á,n, kedden. gének, hatálytalannak, sőt mondhatnám egye­nesen komikusnak tartom. Méltóztassék ki­vetni egy 6000 pengős jövedelemmel bíró agg­legénynek az adóját. Mennyit tesz az ki? A jövedelmi adóról szóló új kulcs alapján az adója 156 pengőt tesz ki, méltóztassék most ezt megpótlékolni 25%-kai, ez a pótlék 41 pengő. (Kossuth Pál: Elég sok!) Elég sok?! Azt mél­tóztatik talán gondolni, hogy 41 pengőből fel lehet nevelni egy gyermeket, el lehet tartani egy feleséget? T. Képviselőház! Ne játsszunk a szociális intézkedésekkel. Méltóztassék egy­szer már megvédeni a magyar családot, amely két vagy három gyermeket nevel fel a hazá­nak, az egyháznak. Az a családapa, az a csa­ládanya igenis mártiriumot vállal magára, méltóztassék belátni, hogy az igazi hazafiság, az állandó, folytonos hazafiság a gyermeknek a felnevelése, nem pedig a melldöngető haza­fiság. Azt kell tehát mondanom, hogy igenis tessék megfelelő módon, ha nem is jutalmazni, de ne tessék legalább büntetni azokat, akik gyermeket hoznak a világra, mert állítom, t. Ház, az államtitkár úr bólogatásával szemben is, igenis állítom, hogy a mi adóztatási rend­szerünk még mindig rossz. Ha egyáltalán figyelembe veszi az adózó családviszonyait, akkor csak azért veszi figyelembe, hogy bün­tesse azt a családot. Ne tessék mosolyogni ezen, államtitkár úr, tessék megnézni a fogyasztási adóinkat, tessék megnézni egész forgalmiadó-rendszerünket, beszédem során majd be fogom bizonyítani, hogy igenis még mindig ott tartunk, hogy adóztatási rendsze­rünk az egész kontinensen a legantiszociáli­sahb. {Ügy van! Ügy van! balfelől. — Petró Kálmán: Beszéljen Olaszországról!) Olasz­országra is ki fogok térni. Igen t. Petró kép­viselőtársam, abban a helyzetben vagyok., hogy az olasz adóztatásról is beszélhetek, ha ebben képviselőtársam nem akadályoz meg. T. Képviselőház! Itt van azután a javaslat egy másik álszociális intézkedése. Tessék megnézni, amit a 21. § ad, azt a 22. § egy más új pótlékkal visszaveszi. A kormány az egyik oldalon ad, a másik oldalon pedig visszavesz. Nézzük meg, t. Ház, hogy a jövedelmi adónál milyen adókedvezményt biztosítunk a sokgyer­mekes családok számára. Annak az adózónak a jövedelmiadóalapjából, akinek a tiszta jöve­delme az évi 10.000 pengőt nem haladja túl, az első és második gyermek után 200—200 pengő vonatik le, minden további gyermek után pedig 300 pengő. Hát, t. Ház, ez a lehető legkomolytalanabb és legigazságtalanabb in­tézkedés. Miért? Vegyünk egy 500 pengős kö­zépjcvedelmű embert, akinek két gyermeke van. Két gyermeknél 13 pengő, három gyer­meknél pedig 19 pengő az az adó, amivel ke­vesebbet fog ezután fizetni. T. képviselőtár­saim azt méltóztatnak gondolni, hogy 19 pen­gőből vagy 13 pengőből el lehet tartani két gyermeket? Azt méltóztatnak gondolni, hogy ez szociális intézkedés? És méltóztatnak ma­gukat abban az álomban ringatni, hogy most megfelélő szociális intézkedést és megfelelő törvényjavaslatot hoztak? Amennyire súlyosan elítélem ezt a játékot a szociális intézkedésekkel, éppen úgy meg kell mondanom azt is. hogy a 42. § 2. pontjá­ban foglalt intézkedés már igenis komoly in­tézkedés. Annak már igenis van bizonyos ki­hatása és ezt örömmel üdvözlöm. Igaz, hogy négy gyereknél itt is csak 20 százalékos tör­lésről van szó ez azonban mindegy, ez már komolvabb természetű intézkedés és ezt kész­séggel nyugtázom,

Next

/
Thumbnails
Contents