Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-103

As országgyűlés képviselőházának h diás úgy áll, hogy amikor másodszor kell vetni a iöldön akkor a közgazdasági életnek haszna van esetleg belőle, de magának az egyénnek nincs, ( Ugy van! half elöl.) mert az első vetéssel, szántással és más munkálatokkal tulajdon­keppen a ivárható jövedelemnek 70% -át már kifizette és így nem csak itt, de még a jöve­delmi adónál is adóelengedésre volna tulaj­donképpen igénye, mert ha nincs jövedelem, akkor nem lehet adót sem fizetni. A 6. §-nál tisztelettel kérem, hogy az ingat­lanok tulajdonváltozás telekkönyvi bekebelezé­siének elmulasztása esetén a büntetés enged­tessék el. Sok kisember nem tudja az ingatlan­változást mindig bejelenteni és e miatt nem egészen célirányos kitenni őket annak, hogy ezért büntetés érje őket. (Mozgás a középen.) Rátérve most már a házadó kérdésére, meg­említeni kívánom, hogy a házadó Magyaror­szágon óriási módon súlyos és terhes adó. Már az 1927 :V. te. indokolása azt mondja, hogy az összes adók között ez a legsúlyosabb és így emlékezik meg róla ennek a törvényjavaslat­nak az indokolása is. Énpen azért kívánatos volna, hogy e téren valóban enyhülés követ­kezhessek be. A 12. §. foglalja össze a falusi adózások listáját és skáláját. Ebben a pontban a közsé­gek kategorizálása következett be aszerint, hogy hány lélekszámmal bírnak ezek a^ közsé­gek. Az 1500 lélekszámon aluli községeknél tényleges csökkenés van a házadónál, az 1500 lélekszámon felüli községeknél azonban már emelkedés tapasztalható a ^ mai állapothoz képest éspedig egészen jelentős, 39%-tól 55%-ig terjedő emelkedés és nem kapják meg a tanyai lakosok sem azt a 20%-os kedvezményt, amelyet | eddig élvezhettek. A törvényjavaslat nem biz­tosítja a több gyermek esetén járó ked­vezményt a tulajdonosoknak maguknak, mert csak az esetben ad kedvezményt, ha többgyer­mekes lakók vannak. Kívánatos volna tehát, liogy adassék meg ez a lehetőség akkor is, ha maga a háztulajdonos lakik a házban és több gyermeke van. Nagyon érdekes, hogy az ország különböző részeiben milyen más és más alapokon bírál­ják el a házadó kivetését. Például Bács-Bpdrog vármegyében egy falusi házra eső házadó 12.47 pengő, Békés megyében már 21.87 pengő, Sza­bolcs és Ung vármegyékben 20.28, Csongrád : vármegyében pedig 15.81 pengő, pedig ezeken a vidékeken legtöbbnyire azonos feltételű gaz­dálkodás folyik és azonos körülmények között élnek az emberek. (Maróthy Károly: Ezért kel­lett hozni az egységes tételeket!) A többgyermekes családok adókedvezmé­nyénél azt vágyóik bátor megemlíteni, hogy több gyermeke leginkább a szegény embernek van, aki adót alig fizet. Az Orvosi Hetilap leg; utóbbi számában megírta, hogy Csobaj nevű szabolcsi faluban 35 többgyermekes családnak mindössze 224 pengő adókedvezménye van. amely összeget elosztva, egy családtagra 106 pengő kedvezmény esik. Áltálában érdekes az, hogy a több gyermek nagyon sok helyen hátrányos a közületeknél is. Például Kecskeméten, ahol 15 5 ezrelék a sza-, porodás, nagyobb a levente-teher, mint Pécsen, ( ahol 6 ezrelék fogyás van. Ahol tehát több gyermek van, ott még ezen a címen is nagyobb terhet kell viselnie a közületnek is. A kereseti adónál az volna a tiszteletteljes kérésem, hogy a kisbérlőkre a javaslatban megállapított 25 pengős határ emeltessék fel. Ez úgyis csak az egészen pici kis embereket érinti, tehát szükséges volna ennek az összeg-' >1. ülése l'JJf-0 április 30-án, kedden. 403 nek legalább a dupláját megállapítani. Ebben a kategóriában 66.989 kisbérlő van Magyaror­szágon, akik után egészen csekély összeget tenne ki ez az adómérséklés. Kívánatos volna már megszüntetni a tiszt­viselők kereseti adójának a pótlékolását. Óriási összeg az, amit ezen a címen a magántisztviselőknek fizetniök kell. (Reményi­Schneller Lajos pénzügyminiszter: A na­gyobb jövedelműeket terheli!) Két konkrét esetet mondok el. Egy magántisztviselő adózó polgárnak kézhez kellene kapnia má­jus elsején 1352 pengőt és az adólevonások után kap 784 pengőt. Egy másik kézhez kap 416 pengőt, mert csak 8.40 pengő adót vonnak le tőle. így tehát még a kétszeresét sem kapta az egyik kézhez és mégis 700%-kai több adót fizet. De itt vau emellett egy második adó, a különadó is, amely lényegesen sújtja ezeket az adózókat. Érdekes, hogy az úgynevezett agglegényadó is csak egy adónemet terhel éspedig a jöve­delmi adót. (Maróthy Károly: Kevés!) Kívá­natos volna, hogy minden adót terheljen, hogy olyan összeg jöjjön be ebből, hogy a sokgyer­mekes családokat tényleg komolyan és mél­tóan lehessen támogatni. így azonban rengeteg ember ki fog esni ebből az adózásból m rop­pant kevés embert fog csak sújtani. Nagyon üdvös intézkedése a törvényjavas­latnak az, amely az egyszeri beruházási hozzá­járulásból az 50.000 pengőn aluli jövedelmeket fogja megadóztatni. Ez nagyon bölcs intézke­dés. Az 50.000 pengőn aluli jövedelműek a múltban nem vettek részt ebben az adózásban, mert az csak 28.596 egyént terhelt a múltban, azokat, akiknek a vagyona 50.000 pengőnél na­gyobb volt. Üdvös és kívánatos tehát, hogy ez az intézkedés valóban keresztül is vitessék. Ez is azonban nagyrészben a magántisztviselőket fogja sújtani, akik már külön kereseti adót is kénytelenek viselni. Megemlítem ezzel kapcso­latban, hogy az 50 százalékos beruházási pót­lék akkor is terheli a 10.000 pengős jövedelmet, ha az később már a 10.000 pengő alá csökken. Figyelembe kellene venni, hogy ha egyszer csökkent a jövedelem, például azért, mert meg­bukott a vállalat, ahol a tisztviselő dolgozott, akkor már nem lehet ezt miből fizetni, ezért kívánatos volna, hogy ehhez képest idomuljon az adó. Nagyon üdvös szakasz, amely a 65 éven felüli iparosoknak nyújt adókedvez­ményt. Mint egy régebbi heszédetmben elmon­dottam, a kisiparosság így^ is aránytalanul nagy terhet, nagy adót visel a társulati adó alanyaihoz képest s azért azt kívántam, hogy csökkentessék ez a teher, amely a kisiparoso­kat nyomja. Nagyon üdvös tehát ez a 65 éven felüli idős iparosokra vonatkozó kedvezmény, amely a megöregedett, megrokkant iparosnak nyuit igen jelentős és nagyértékű támogatást. Végül még az volna a tiszteletteljes kéré­sem, hogy a pénzügyiminiszter úr kegyeskedj jék a földadó-elengedéseknél a mezőgazdasági érdekképviseletek szakembereit igénybe venni, hogy ott mégis gazdaemberek mondják el a való helyzetnek megfelelő tényállást, hogy azok legyenek a szakértők ebben a kérdésben is, akik ismerik a viszonyokat. Igen t. Ház! A társulati adóreform után az adó javaslattal indul el egészen új helyzet felé a magyar adórendszer reformja. Ez az adójavaslat kiindulási pontul szolgál ahhoz, hogy későbbi időben mellette vagy erre fel-

Next

/
Thumbnails
Contents