Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-102

388 Az országgyűlés képviseloházúnak 102, A jó adórendszer egyik leglényegesebb té­tele az, hogy az adóteher a szolgáltatási képes- ' ség szerint 'helyesen osztassák meg. Ennek kö­vetelménye az, hogy az adók arányosak és igazságosak legyenek, a gyengék kíméltesse­nek, az erősebbek j.olbban adóztassanak meg. : Ebben bentfoglaltatik a létminimum adómen­tessége és az adózók személyes viszonyainak • figyelembevétele. Nem mondom, ennek egyes részei bent vannak a mi adórendszerünkben is, benne van néldául a létminimum, sajnos azon­ban, ez olyan alacsonyan van megállapítva, hogy ma már nem megfelelő. Bent van a pro­gresszivitás, hogy a gyengék jobban kíméltes­senek, mint az erőseb bek, azonban éppen a lét­minimum felemelésénél szükséges lenne a leg­kisebb jövedelmeket teljesen adózatlanul hagyni. A progresszivitás hiányzik nálunk például a házadónál. így az is egy szociálpoli­tikai reform lett volna, ha azt mondják, hogy nem 43 6% házadót vetünk ki minden házra, te­kintet nélkül mindenféle szempontra, hanem figyelembe véve az adózó személyes körülmé­nyeit is. Mert nagy különbség van abban, hogy valaki egy- vagy kétlakásos kis bérház tulaj­donosa, vagy pedig tíz dunaparti márvány­palotája van és igazságtalan az, hogy a kis- . lakás börjövedelme ugyanolyan alapon legyen megadóztatva. Méltóztassanak elképzelni, van­nak ilyen kis bérvillák, vagy kétlakásos bér-­házak, amelyeknek a jövedelméből esetleg egy egész család él meg. Ezeket tehát nem kellene annyira megadóztatni, mint azokat a bérpalo­tákat, amelyekből esetleg több van egy sze­mély birtokában. Ezt a progresszivitást a hal­adónál is be lehetne hozni Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ezt a pár megfigyelésemet, amelyet felszólalásom­ban tettem, — hiszen a javaslat a bizottság elé úgyis elég soká kerül — tegye magáévá és igyekezzék ezt a javaslatot valamiképpen úgv átreformálni, hogy az az adózás első követe' menyének eleget tegyen A másik alapfeltétel az, hogy az adórend­szer legyen egyszerű és áttekinthető. Hát a mi adórendszerünk, sajnos, sem egyszerűnek, sem áttekinthetőnek nem mondható. Egészen nyu­godtan használhatnám — a nélkül, hogy a régi törvényhozást megsérteném vele — azt a ki­fejezést, hogy adódzsungel az, ami ma van. (Szöllősi Jenő: Őserdőn Méltóztassék elképzelni a rengetegfa t vta adót, méltóztassék elképzelni a rengeteg pót­lékot, amit fizetni kell. Nálunk kell fizetni ke­reseti adót 5%-ot, kell fizetni utána most 17-» pótlékot; kell fizetni vagyonadót, a vagyonadó után kell fizetni 100%-os pótlékot és 10% egyéb pótlékot; kell fizetni jövedelmi adót. Nag> munkát végzett a pénzügyminiszter úr, amikor lék; a rokkantado, a kereseti adó, a jövedelmi azokat egy kicsit arányosítani. Ez nagyon he­lyes. De itt van a jövedelmi adópótlók, amely 60% s ezen a 60%-on felül még 30% egyéb pót­lék; a rokkantadó, a kereseti adó, a jövedelmi adó és vagyonadó 10%-a; a betegsegélyezési adó a kereseti adó 16%-a; az útadó a kereseti adó 1-5%-a; a kamarai adó, amelyet minden­kinek kell fizetnie, a kereseti adó 4%-a; itt van a földadó, a községi pótadó, az ínségadó az egyházi adó. Annyi adó és pótlék van, hogv ember legyen, aki kiismeri magát ebben a dzsungelben. Ezért van az, hogy Magyarorszá­gon ma főleg a vállalatok lámpával keresik azokat ez embereket, akik ebben az adórend­szerben, ebben az adódzsungelben kiismerik ma­gukat. Ezért burjánzott el nálunk annyira a zugirászat; magam is olvastam a hirdetések ülése Í9Í0 április 26-án, pénteken. közt, hogy egyes nyugalmazott pénzügyi tiszt­viselők,^ nyugalmazott adóhivatali igazgatók szaktanácsokat adnak. (Meskó Zoltán: Az adó­csalóknak szaktanács.) Kell a szaktanács, mert ki ismeri ki magát ebben a dzsungelben ma? Senki sem tudja, hogy mennyi adót kell fizet­nie. Amikor a szegény iparos, vagy a keres­kedő adóját felemelik, akkor mindenütt csak az alapot emelik és mire arra kerül a sor, hogy megkapja az adóívét, akkor tűnik ki, hogy az adójának emelése nem olyan csekély volt, mint amennyit ő esetleg elfogadott, ha­nem ennél lényegesen több. Tisztelettel kérem beszédidőmnek negyed­órával való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadja, Mosonyi Kálmán: T. Ház! Az teljesen igaz, hogy a pénzügyminiszter úr bizonyos időközökben kibocsátja az adók hivatalos ösz­szeállítását. Nekem is megvannak ezek a köny­veik. Jó párszáz oldalos vastag könyv az egyenesadók hivatalos összeállítása, a földadóé ua-yanennyi. A miniszter úr megígérte itt a törvényjavaslat indokolásában, hogy ismét megjelenik az adók hivatalos összeállítása. Ne­künk azonban nem az kell, hogy a hivatalos összeállításból tanuljuk meg a különféle adó­ikat, pótlékokat, azok száz és százféle fajait. (Szász Lajos államtitkár: Nem ígérte meg a hivatalos összeállítást! Mást ígért! Ott más van! — Meskó Zoltán: Szóval még komplikál­tabb! Kisül most már, hogy én is kezdem magamat nem kiismerni, pedig eddig azt hit­tem, hogy tudom! — Derültség.) Az indokolás­ban ez van. (Szász Lajos államtitkár: De nem hivatalos összeállítás! Arról szó sincs!) Min­denesetre a pénzügyminiszter úrnak ez az ígért összeállítása azt célozza, hogy bárki ki­ismerje magát az adórendszerben, ezt az ösz­szeállítást a törvényjavaslat indokolásában beígérte. (Meskó Zoltán: Aki kiismeri magát, azt mutogatni fogom és sok pénzt keresek, vele!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy méltóztassanak a duettben való előadást abba­hagyni. (Derültség.) Mosonyi Kálmán: Amikor egyik felszólaló képviselőtársam szóvátette, hogy ez az adó­rendszer zavaros, egy nagy dzsungel, akkor a pénzügyminiszter úr itt a Ház nyilt ülésén volt szíves megígérni, hogy postán el fogja küldeni nekünk ezt a hivatalos összeállítást. Ebben az adó dzsungelben tényleg rendet kel­lene teremteni, meg kellene csinálni azt, amit a pénzügyminiszter úr mondott, adórendsze­rünket fokozatosan át 'kellene építeni, egy olyan adórendszert kell kiépíteni, amelyben mindenki kiismerné magát. (Meskó Zoltán: Ügy van!) T. Ház! Még egy alapelvet hozok csak fel. éppen a példa kedvéért most már nem az adókról, hanem arról, hogy az adóigazgatás egyszerű, célszerű és olcsó legyen. Az adóigaz­gatás igazságos, célszerű, kényelmes és. olcsó akkor, ha az adózó tudja, hogy mit kell fizet­nie. Ma ezt csak augusztusban, vagy szeptem­berben tudjuk meg, amikor az adóívet kikéz­besítik, mert ma az adóhivatalban mindenütt csak az alapadókat pótlékok nélkül közlik az " adózóval. Amikor augusztusban megkapja az adóívet, akkor látja csak, hogy: Istenem, ne­kem mennyi adót kelj fizetni. A rendszer az, bogy mindaddig, amíg az új adókivetés meg nem érkezik, az elmúlt év adója szerint kell fizetni, tehát januártól augusztusig az adózó

Next

/
Thumbnails
Contents