Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-102

386 Az országgyűlés képviselőházának 16 tudom helyeselni. Én végeredményben nagyon szívesen, teljesen adómentessé tettem volna azt az egyszobás vályogputrit, mert bizony annak a szegény parasztnak az az évi 4 pengő Vagy 4 pengő 50 fillér, illetőleg ha még egy kis szobája is van, az a 8 pengő nagyon sok. Méltóztassanak arra gondolni, hogy itt a Házban megszavaztuk a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek a 4, illetőleg 5 pengős nyugdíjakat. Bizony, az ilyen 4 pengős, meg 4 pengő 50 filléres házadót én szívesen" elengedtem volna. (Szöllősi Jenő: És a pótlékok!) Mit jelentett volna ezl Az indokolás szavait idézem: évente párszázezer pengőt. Már pedig párszázezer pengőért nem lett volna szabad ezeket a házakat adó alá venni. Reform is Van itt, amelyet helyesnek tartok, a

z adócsalás tekintetében. Itt elismerem a pénzügyminiszter úr álláspontját: aki csal, mégpedig a hazát, a kincstárt csalja meg, az igenis a legsúlyosabb büntetésben részesüljön. Ez reform, de ez sem nevezhető szociálisnak. A kereseti adó a következő fejezet ebben a törvényjavaslatban. Itt a 17. § adómentességet ad. Matolcsy t. képviselőtársam igen helyesen kifejtette, hogy ez az adómentesség milyen kevés, amikor a legfeljebb 25 pengőt, illetőleg a 2155 aranykoronát meghaladó kataszteri tisztajövedelmü ingatlan bérleténél adja az adókedvezményt. Erről nem akarok tovább beszélni. Arra sem akarok rátérni, ami szintén újítás, reform, hogy kis és nagy községekben az önálló kézműiparosok adóját most egyöszszegben állapítják meg, hiszen utóvégre a gyakorlat fogja megmutatni majd azt, hogy helyes volt-e ez és nem lett volna-e jobb a régi rendszer. El tudom képzelni azt, hogy kisközségekben az évi 12 pengő adó az egyik kézműiparosnak nem sok, meg sem érzi, mert a saját házában lakik és nem fizet házbért vagy talán szimpatikusabb a megrendelők előtt, mivel fiatalember és megvan a megfelelő jövedelme is. De képzeljük el azt, hogy van egy ilyen kisközségben egy olyan kézműiparos, aki már iparából kiöregedett, akihez már nem szívesen mennek az emberek; ennek bizony ez a 12 pengő már nagyon sok lesz. Ezt a jövő fogja megmutatni és a jövő tapasztalatai alapján a pénzügyminiszter úrnak módjában fog állni ezen változtatni. Én természetesen szintén nem tudom helyeselni azt a progresszivitást,, amely valóban újítás, reform ebben a javaslatban, mert, azt hiszem, hogy ez a progresszivitás egyetlenegy ország adótörvényében sem foglaltatik. A kereseti adónál van még egy újítás, még egy adóreform, ha reformnak nevezhető, és ez az, hogy a kereseti adót most megint megpótlékoljuk és 1%-kal több kereseti adót kell fizetni. A kereseti adó úgysem 5% már, hanem 8*3%, most pedig 9-3% lesz. Ez tényleg reform, bár nem az a reform, amelynek szükségességétől a pénzügyminiszter úr az indokolás szerint át van hatva, dehát végeredményben reformnak mondható. Helyesnek tartom ellenben az adóelőleg kérdésében tett intézkedést, mégpedig azért, mert amikor az a kereskedő árut vásárol, akkor valóban gondoljon arra, hogy neki a kincstárral szemben kötelezettségei vannak, fizesse be azt az adóelőleget, hogy későbben, amikor esetleg azon az üzleten, amelynek beszerzéseit most eszközölte, veszít, akkor a kincstár ne vesí tsen, mert előre megkapta a kedvezményt. Újítás még a kereseti adó tételénél a munkaadón felül a részvénytársaságoknál azoknaK a tisztviselőknek a személyes felelőssége, akik '. ülése 19W április 26-én, péntekért. az alkalmazottak kereseti adójának ügyeit intézik. Ez újítás, azonban egy hibája van, — amelyen azonban a pénzügyminiszter úr igen könnyen segíthet — hogy hozzá kell majd fűzni ehhez a szakaszhoz egy pontot, azt, hogy meddig áll fenn ez a személyes felelősség. Nézetem szerint annak a tisztviselőnek, aki meg van bízva azzal, hogy egy részvénytársaságnál vagy egy szövetkezetnél ezeket az ügyeket intézze, nem állhat fenn a teljes elévülési időijg a felelőssége, hanem annál sokkal rövidebb tartamúnak kell a felelősségnek lennie. T. Képviselőház! A legtöbb refoirm a jövedelmi és vagyonadó tételeknél fordult elő. Itt ezeket a reformokat három csoportra lehet osztani. Kezdetni talán a beruházási hozzájárulás reformjánál. Azt helyesnek tartom, hogy a beruházási hozzájárulást fizesse az is, akinek kimutatható vagyona nincs, de olyan jövedelme van, amely maga is hatalmas vagyonnak felel meg. Hiszen, ha ezt a jövedelmet tőkésítjük, akkor ez után tényleg hatalmas vagyon jön ki, tehát méltánytalan volt, hogy ezek a nagy jövedelműek ne fizessenek beruházási hozzájárulást. Ennek csak egy hibája van a jövedelmek legmagasabb kategóriájánál, ahol a beruházási hozzájárulás összegével együtt egészen biztos, hogy 75%-ot meghalad a legmagasabb jövedelműek összadója, úgy hogy a beruházási hozzájárulásnaJk ennél a kategóriánál eredménye nem lesz. A másik reform a jövedelmi adónál van, az úgynevezett családvédelmi intézkedés, a törvény 36. és 42. §-ában. Mint jól méltóztatnak tudni, a törvény 36. §-a kimondja, hogy azoknak az adózóknak, akiknek a háztartásához csak két családtag tartozik, 5%-al, a gyermektelen háztartásoknál 10%-kai, a nőtleneiknél 15%-kai, a 30 éven felüli agglegényeknél 25%-kai több adót kell fizetni. Amikor első pillanatra elolvassuk ezt a tételt és főleg ha arra gondolunk, hogy mielőtt a pénzügyminiszter úr ezt a javaslatot benyújtotta, az egész ország tele volt nagy félelemmel, hogy milyen nagy lesz az agglegényadó, mennyi agglegényadót kell fizetni, tehát gyorsan meg kell nősülni, az újságok arról írtak, hagy megszűnt az egyke, és az egyse, mert most már mindenki az adótól fog félni, valóban azt hittem, amikor ehhez a ponthoz értem a javaslat tanulmányozása közben, hogy egy szenzációs szociális reformot fogok találni, amely azután ezt a kérdést gyökeresen megoldja. (Meskó Zoltán: A függetlenséget megint jól meg kell adóztatni!) Elővettem a papirt és, a ceruzát. Kezdtem kiszámítani, hogy mit jelentenek számbelileg ezek a mondjuk, büntetések. Három kategóriát vettem alapul, és pedig 10.000 pengőnél Kezdtem, mert a 42. § szerint a 10.000 pengőig terjedő jövedelemre van a kedvezmény, vettem ezután az 5000 pengős és az 1400 pengős kategóriákat. 10.000 pengőnél minden adózónak, akinek háza, földje, vagyona^ nincs, aki tehát házadót, földadót, vagyonadót nem fizet, hanem kizárólag kereseti- és jövedelemadót, a következő adókat kell fizetnie. Kereseti adó címén 5%-ot, pótlékok címén 3'5%>-ot, most újabb 1% pótlékkal együtt 9'57%-ot, vagyis 10.000 pengő után 957 pengő adót fizet. Ehhez hozzájön a jövedelmi adó 380 pengővel, a jövedelmi adó pótléka 60%-ikal, 228 pengővel, és a jövedelmi adóval összefüggő egyéb pótlékok 30%-'kai, 114 pengővel. Hozzáveszem az