Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. ülése 194-0 április 25-én, csütörtökön. 351 6. és 7. §-ban lefektetett intézkedéseket elfogadom úgy, ahogy vannak, ezekhez semmi hozzáfűznivalóm nincsen. Ezek a szakaszok az elemi csapások által okozott károkkal és az e károk következtében igényelhető földadóelengedéssel foglalkoznak. A 3. § művelési ágakként tárgyalja azokat az elemi csapásokat, amelyek a földadó elengedésére igényt adnak. A szántóföldnél a földadó elengedésére igényt ad a jégeső, az ár viz, a tűz, a fagy, a földárja által okozott belvíz; a kerteknél és a faiskoláknál a jégeső, az árvíz, a fagy, a réteknél, a jégeső, az árvíz, a tűz. A szőlőknél a jégeső, az árvíz, a rovarok okozta károk és a növénybetegségek nemcsak szórványosan; a legelőknél az aszály és az árvíz, az erdőknél az árvíz, a tűz, stb. Ezenkívül egy általános intézkedést is tartalmaz a 3. §. amennyiben kimondja, hogy a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg esetről-esetre más elemi csapások esetián is megállapíthatja a földadóelengedésre való igény fennforgását. Felsoroltam azokat az elemi csapásokat, amelyeket a törvényjavaslat felemlít. Sajnos, sok olyan elemi csapásról nem szól, amelyet pedig feltétlenül fel kellett volna említeni. Véleményem szerint nem helyes az, hogy a kerteknél és a faiskoláknál nem szerepel ebben a felsorolásban — mint a szántóknál — a tűz, az aszály és a hőguta; nem szerepel a réteknél felsorolt elemi csapások közt a fagy és a rovarok okozta kár, pedig igen könnyen elképzelhető az, hogy egy késői fagy a rétekben olyan károkat okozhat, amelyek a fűnek későbbi növekedésével ki nem egyenlítődnek; a szőlőknél felsorolt elemi csapások közül hiányzik a tűz, pedig el tudom képzelni, hogy a tűz is teljesen tönkreteheti a szőlőt; a legelőknél és a nádasoknál a fagy szintén hiányzik a felsorolásból, mint ahogy hiányzik ez a réteknél is, bár a fagy itt is igen sok kárt tehet. Felfogásom szerint a 3. §-t feltétlenül ki kellene ezekkel egészíteni. Szükségesnek tartanám, ha a 3. § még egy elemi csapást említene és ez a vadkár. Av idei rendkívül hideg és havas esztendő tapasztalatai nyomán minden gazda a miatt panaszkodik, ihogy a nyulak bejártak a kertbe, a gyümölcsösbe, a faiskolába és ott mérhetetlen károkat okoztak azáltal, hogy megrágták a fák kérgét, úgyhogy sokszor egész gyümölcsösöket, egész faiskolákat tönkretettek. Azt hiszem, nem kérek lehetetlent akkor, amikor azt kérem, hogy a vadkárt is méltóztassék felvenni az elemi csapások közé, az idei nagy íél tapasztalataként. T. Ház! Az 5. § a földadónál az elemi csapások mérve szerint negyedrészekben állapítja meg az elengedhető összeget. A kár kiszámításánál a középterméshez kell igazodni. Ez bizonyos tekintetben helyes, nem helyes azonban abban a tekintetben, bogy csak a várható termés nagyságát, annak csak a mennyiségét állapítja meg és a minőségi kárról teljesen hallgat; már pedig erről is kellene intézkedni, mert a mennyiségi kárhoz itt még feltétlenül hozzájárul a minőségi kár is, amennyiben a termés a fagykárok és a nagy elemi csapások okozta károk után minőségben sem lesz olyan, mint amilyennek lennie kellene. A házadóra vonatkozó részt nyolc szakasz ban tárgyalna a javaslat. Ezek közül a szakaszok közül örömmel üdvözlöm a 12. §-t, amely a kis egy- és kétszobás lakásoknál a házadót nem a megállapítandó haszonérték szerint. hanem fix összegben rendeli kiszabni. Ezzel egyrészt elejét veszi annak a sok zaklatásnak, amely különösen vidéken a házadó megállapításával jár, másrészt pedig bizonyos fokig leszállítja az adóösszeget. A 9., 10. és 13. § szociális intézkedéseket tartalmaz egyrészt az ingyen átengedett lakásokra, illetve helyiségekre, másrészt pedig a sokgyermekes családoknak bérbeadott lakásokra nézve. Ezeket elfogadom. Talán csak annyiban kellene itt módosításokat eszközölni, hogy a 10. § (1) bekezdésében megállapított kedvezmények megadása ne a pénzügyminiszter úr diszkreticionális joga legyen, hanem ezt már korábban a törvényjavaslatban kellene kimondani. A 11. és 15. §-okban foglalt intézkedéseket, mint minden tekintetben megfelelőket és helytállókat, elfogadom. A 8. § űj mentességeket sorol fel a házadó alól, kiegészíti az alaptörvényt, de nem teljes, mert amíg mentességet ad egy csomó közintézménynek és szociális szervezetnek, addig nem intézkedik sem ez: a szakasz, sem pedig az alaptörvény a felekezeti tanítók lakásáról, pedig ha egyforma, igazságos mértékkel akarnánk mérni, szükséges lenne, hogy a felekezeti tanítói lakások éppúgy megkapják a mentességet, mint ahogyan megkapják a községi tanítói lakások. Ug: Fanez áll a gazdasági egyesületekre és a gazdakörökre nézve is. Míg ugyanis egyes társadalmi osztályok intézményei és egyesületei — mint például az ipartestületek, az iparoskörök, a kereskedelmi körök — mentesek a házadó alól, addig a gazdatársadalmi egyesületek nem mentesek. Felfogásom szerint ez a szakasz ebben a tekintetben is kiegészítésre szorul. À 14. § «szabályozza a jogorvoslatot, amikor kimondja azt, hogy fellebbezésnek van helye, ez a fellebbezés azonban írásban adandó be. Ezt a szakaszt antiszociálisnak tartom, mégpedig azért, mert ez csak a kisemberek költségeit szaporítja, minthogy annak, aki nem tudja maga megszerkeszteni a fellebbezésit, ez kiadásba kerül. Itt azt javasolnám, egészíttessék ki ez a szakasz úgy, hogy ne csa^k írásban, hanem a községi elöljáróságoknál és a vidéki adóhivataloknál szóban is elő lehessen adni a fellebbezéseket. A következő 12 szakasz a kereseti adóra vonatkozó változtatásokat tárgyalja. Ezek közül a szakaszok közül a 16., 19., 20., 23., 24., 25. és a 26. §-szal nem kívánok tüzetesebben foglalkozni, mert .ezek egyrészt adminisztratív, másrészt célszerűségi rendelkezéseket tartalmaznak, halastavakra, halászati társaságokra, időszaki vállalkozásokra, részben adóköteles, részben adómentes belföldi és külföldi vállalatokra vonatkozólag, azonban bővebben kell foglalkoznom s 17., 18., 21., 22. és a 27. §-szal. A 17. § ismét szociális rendelkezést tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy mentesek a keresti adó alól azok a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földbérlők, akik saját céljaikra legfeljebb annyi földet bérelnek, amenynyinek a kataszteri tiszta jövedelme a 25 pengőt nem haladja meg. Ez a szakasz kizárólag a kisembereken kíván segíteni, miért is örömmel fogadom el. A 18. §-szal nem tudok teljesen egyetérteni. Ebben a szakaszban direktívák vannak arra, hogy a kereseti adó alapjául szolgáló jövedelem hogyan számítandó ki. Azt mondja ez a szakasz, hogy nemcsak a készpénzbevétel, hanem a váltóval, csekkel, árujeggyel, stb. tör-