Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-99

272 Az országgyűlés képviselőházának meg fog szűnni, vagy legalább csökkenni fog. Nem kérdés az,, hogy ennek a problémának megoldása, a magyar iparnak minden tekin­tetben való felvértezése azokkal a veszélyek­kel szemben, amelyek a foglalkoztatás csökke­néséből származnak, elsőrendű kormányzati kötelesség. S nyilvánvaló módon van egy se­reg olyan kérdés, amelyet ebben a tekintetben alaposan elő kell készíteni. (Ügy van! Ügy van! a középen.) T. Ház! En nem kételkedem abban, hogy a t. Háznak minden tagja tisztában van azzal, hogy nem csupán. a magyar hadikészültség nem volt elegendő 1938 elején, — noha cso­dálni ivaló áldozatkészséggel és erővel annak fokát azóta olyan nagyra tudtuk emelni, amire nem mertünk volna két évvel korábban gondolni r — hanem a gazdasági életnek egy sereg más terrénuma is van, ahol bőségesen nyílik alkalom invesztícióra, felújításra. Hogy csak egyet említsek, ott van a Vasút, amelynek kérdésével én a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során a múlt év őszén behatóan (foglalkoztam és kifej­tettem azt, milyen nagy kára a magyar köz­gazdaságnak, hogy míg 1914 előtt a három milliárd aranykoronás invesztíciós értékkel szemben évenként 180—200 millió koronát tud­tunk fordítani a Máv. beruházásaira, addig a közelmúlt években a két milliárd pengő érték­kel szemben az invesztíció — volt rá eset — nem volt több, mint pár millió pengő. Ha a Máv.-ot a magyar gazdaságpoliti­káiba teljes miértekben be kívánjuk állítani hivatásának szolgálatába, sok száz* millió pengős beruházásra van ott szükség. Fel kell újítani az államvasutaknak mozdonyparkját, az alapépítményeket, a síneket, a vagonokat ' kicserélni. Ez mind rengeteg pénzbe kerül. Kérdés, hogy vájjon lesz-e lehetőség ezeknek a feladatoknak, valamint az útépítés (Úgy van! Ügy van! a középen.) szintén el nem ha­lasztiható problémájának megoldás ára. Kérdés, miképpen tudjuk azokat a száz millió pengő­ket előteremteni, amelyekre szükségünk van. Nekem ebben a tekintetben, t. Ház, aggá­lyom alig van. Nincs aggályom abban a pil­lanatban, ha a komoly, józan mérlegelés fogja ennek a Háznak minden tagját áthatni, amelynek a legfontosabb követelménye, hogy legyünk azzal tisztában, hogy ezeknek az új beruházásoknak végrehajtása érdekében meg kell azt a bizonyos bizalmi légkört teremteni, amely nélkül újabb áldozatokra, invesztíciós kockázatokra a magánipar alig vállalkoznék. Meg kell értetni azt mindenkivel, hogy érde­mes tőkével jelentkezni ipari finanszírozások céljaira és módot kell adni arra, hogy a tőke megtalálja számítását. T. Ház! Ma talán a közhangulat ezekkel az elgondolásokkal szemlben nem egészen kedvező. A közhangulat azonban gyakran pillanatnyi­lag változó benyomásoknak hatása alapján vál­tozik olyan kérdésekben is, amelyeiknek megol­dása a nemzet érdekében áll. A közhangulat­nak ilyen változásaival szemben ott kell áll­ni ok azoknak a férfiaknak, akik a nemzet sor­sát tárgyilagosan, teljesen elfogulatlanul, csu­pán ennek az országnak a jövendője érdekében való aggódás alapján vizsgálják, akiket a tra­díció nemes kapcsolatai kötnek össze ennek az országnak a sorsával. Nyilvánvaló, hogy ezek­nek a férfiaknak mélyebb elgondolása és a sokszor jószándékú, de helytelen felfogásokkal szemben való síkraszállása fogja lehetővé tenni azt, talán kemény, talán hosszú munka árán, 99. ülése 19 kO április 23-án, kedden. hogy meg tudjuk egyszer értetni mindenkivel, hogy a tőke nem hun önmagában, ellenkezőleg, áldás, ha a nemzet érdekét szolgálja. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Én a tőkét ennek a bölcs mérsékletnek a határán belül megérteni és növelni akaró gaz­dasági politikát látom a pénzügyminiszter úr javaslatában megnyilvánulni és ennek követ­keztében azt a részletes tárgyalás alapjául el­fogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. T. Ház! A napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 óra­kor tartsuk és ennek napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának foly­tatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációs könyvet felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa); Bajcsy-Zsilinszky Endre — a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterhez — iskolapolitikai visszásságok tárgyában; Bajcsy-Zsilinszky Endre — a honvédelmi miniszterhez — a tűzharcosok panaszai tár­gyában; Jan dl Lajos — a belügyminiszterhez — él­ni dbetegek gondozása körüli visszás állapo­tokról; Maróthy Károly — a pénzügyminiszterhez — a Nyaraló-Építő és Parcellázó Rt. (Fuchs­család) adó- és illetékcsalási ügye tárgyában; Hubay Kálmán — a külügyminiszterhez — a Magyarországon és külföldön folyó Habs^ burg-propaganda, Habsburg Ottó középeurópaí tervei és az ezzel kapcsolatos angol-francia törekvések tárgyában; Hubay Kálmán — a miniszterelnökhöz — a cenzúra működése tárgyában. Torkos Béla — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a Pesti Izraelita Hitközség egyik keresztény alkalmazottja munkaerejének kizsákmányolása és a^ vasárnapi munkaszünet be nem tartása tárgyában; Paczolay György — a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez — a M. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen az orvoskari klinikákon és intézetekben törvénytelenül alkalmazott zsidó tanársegédek, adjunktusok és gyakorno­kok alkalmazása tárgyában; Baky László — a miniszterelnökhöz — az ArVízmentesítő Társulatok államosítása tár­gyában; ; \ .".'•• -•'v_ Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz — a miniszterelnök úr politikai ténykedésével szemben tanúsított bizalmatlanság tárgyában; Maróthy Károly — a miniszterelnökhöz — a zsidótörvény végrehajtása tárgyában; Jandl Lajos — a miniszterelnökhöz — egy interpellációra adott miniszterelnöki válaszban foglalt merőben téves bejelentés tárgyában; Csoór Lajos — a fÖldmívelésügyi miniszter­hez — a kukorica árának megállapítása tár­gyában: Csoór Lajos — a minisztereinokhoz — hat­vanmillió pengő belföldi árvízkölcsön felvétele tárgyában;

Next

/
Thumbnails
Contents