Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-98
248 Az országgyűlés képviselőházának birodalmú kormány kiküldöttjéval a tárgyalások eredményre vezettek és miután az osztrák kulturális egyezményt törvénybe iktattuk, szükségessé vált, hogy ezt a pótegyezrnlényt is törvénybe iktassuk. Jelen törvényjavaslatunk ennek a pótegyeaménynek törvén ybeiktatását célozza. Elnök: Kíván valiaki a javaslatihoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnalk-e a törvényjavaslatot általánosságban elfoigadni? (Igent) A Ház a törvényjavaslatot általánosság'ban elfogadja. Részleteiben a közoktatásügyi és a külügyi bizottság fog vele foglalkozni. Mielőtt napirendünk következő pontjára áttérnénk, a házszabályok 138. §-ának (2) bekezdése értékűében javaslom a t. Háznak, hogy a napirendünk 14.. 15. és 16. pontjai alatt felvett javaslatok vitáját, mivel ezek a javaslatok tartalmilag összetartoznak, egyesíteni méltóztassék. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igent) Akkor ezt határozatként mondom ki. Természetesen a házszabályok vonatkozó szakasza értelmében az egyes javaslatok felett a határozatokat külön-külön fogjuk meghozni. Napirend szerint következik tehát a három magyar-román adóüg*yi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. (Iram. 283., 284. és 285. sz.) Czermann Antal előadó urat illeti a szó. Czermann Antal előadó: T Ház! Tárgyalás alá kerülnek az egyenesadók tekintetében, valamint az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Bukarestben kötött egyezmények. Ezeknek kiegészítőié a harmadik törvényjavaslat, amely adóügyekben ugyanilyen egyezmény megkötésére vonatkozik. T. Ház! Már a mai nap folyamán a Hollandiával kötött ugyanilyen egyezmény alkalmával voltam bátor rámutatni arra, hogy milyen fontosak ezek az egyezmények, amelyek a kettős adóztatás elhárítását szolgálják és ezzel egyúttal az illető államokkal való gazdasági kapcsolatokat is ápollak és előmozdítják. Ha fontos ez a távoli Hollandiával való viszonylatban, még fontosabb Romániával, ezzel a szomszédállamunkkal szemben, amelylyel kapcsolataink már természetszerűleg is 'szorosabbak. Ennek jeléül meg is indultak ezek a tárgyalások Romániával már 1924-ben, míg végre most ezek befejezést nyertek és elérkezett a ratifikálás időnontja is. Alapelveiben ez a kettős adóztatás elhárítására irányuló javaslat megegyezik a többi állammal kötött egyezményekkel és minden tekintetben meg is felel rendeltetésiének. Ugyanez a helyzet az örökösödési adóra vonatkozólag is: szomszédságunk és egyéb kapcsolataink késztették a két országot arra, hogy ezt a kérdést is megnyugtató módon szabályozzuk. Erre vonatkozólag a Németbirodalommal, Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával is kötöttünk már hasonló megállapodásokat. Itt tulajdonképpen ugyanezeket az elveket kívántuk alapjaiban érvényesíteni. (Állandó mozaás a baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a beszélgetéseket befejezni! Czermann Antal előadó: Ennek az illetékekről szóló megegyezésnek lényege aùban áll, hogy a hagyatéki ingatlanok és ingók meg98. ülése 19%0 április 19-én, pénteken. adóztatásánál és megilletékezésénél el kívánjuk kerülni a kettős megterhelést. A megállapodás alapelve az, hogy ingatlanok után az az állam jogosult az illetékek kivetése jogának gyakorlására, amelynek területén az ingatlan és tartozékai fekszenek, az ingók tekintetében viszont az örökhagyó lakóhelyén a főhatalmat gyakorló állam illetékes. A javaslat gondoskodik a vitás kérdések elbírálásáról is. Ennek a két javaslatnak kiegészítő része és a törvényi rendelkezések végrehajtása szempontjából bír különös jelentőséggel a ha r tósági segély tárgyában ugyancsak az adók és illetékek kivetésiére, beszedésére és behajtására vonatkozólag Bukarestben kötött egyezmény. Az alapelvek tekintetében itt az Ausztj riával ós Németországgal kötött hasonló egyezmény alapelveit tartottuk szem előtt, ezenkívül figyelembe vettük a Népszövetség által kidolgozott és ajánlott irányelveket is. Az egyezmény természetszerűleg csak azokra az egyenesadókra és örökösödési illetékekre vonatkozik, amelyeket a két előző törvényjavaslat karol fel, a többiek nem képezik egyezményes eljárás tárgyát. Különös szabályokat tartalmaz egészen részletesen az egyezmény a hatóságok egymással való érintkezésének és ai megkereséseknek dolgában, ezenkívül a kézbesítési eljárás tekintetében, valamint a behajtási eljárásra vonatkozólag is. Behajtásra csak HZ cl megállapított adó, illetve illeték kerülhet, amely máivégérvényesen jogerőre emelkedett. A jogsegélynek vannak bizonyos korlátai is: ezt az egyezmény 13. cikke Szabályozza részletesen. Itt csak két körülményre kívánok rámutatni. Az egyik az, hogy az egyezmény módot ad arra, hogy olyan esetekben, amikor a megkeresett államnál az intézkedés felségjogokba és az állam biztonságába ütköznék, a jogsegély megtagadtassék, a másik körülmény pedig, amely a jogsegély megtagadására lehető siéget ad az, ha üzleti titok megsértése lenne a megkeresés teljesítésének következménye. T. Ház! Ezekben voltam bátor röviden ismertetni a három törvényjavaslat lényegét. Miután ezek a kölcsönösség alapján készültek és mind a két szerződő államban a közérdeket és a jogbiztonságot szolgálják, tisztelettel javaslom mind a három törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki az együttes tárgyalás anyagáhtoz hozzászólni? (Nem!) Ha nem, aíkkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem most először a kérdést: méltóztatnak-e az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Bukarestben kelt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Hasonlóképpen felteszem a kérdést: méltóztatnak-e elfogadni a íköyetkező törvényjavaslatot, amely az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Bukarestben kelt magyar-román egyezmény becikkelyezéséről szól? (Igen!) A Ház a törvényjavaslailot általánosság'ban elfogadta. Végül felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az adóügyekben a behajtásra is kiterjedő hatósági segély tárgyában Bulbar estben kelt maj gyar-román egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadni. (Igen! — Rajniss Ferenc: Még a házfeloszlatást is elfogadjuk! Inkáhb ma, mint holnap!) A Ház ezt a törvényjavaslatot is elfogadta általánosságban.
