Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-95

Az országgyűlés képviselőházának í Gr. Teleki Pál miniszterelnök: Majd megmagyarázom máskép, hogy melyekre értem, de mondom, minden vonatkozásban nem lehetne megtenni. Mgyelemmel kell kisérni őket, s ha olyanok szerkesztik, akik itthon sem szerkeszthetnek, (JKajniss Ferenc: Ugy van! Ez a fontos!) vagy tartalmuk nem megfelelő, akkor ezekről megíelelőleg intézkedni kell. (Helyeslés a jobboldalon.) Általánosítani azonban ezt a dolgot nem lehet, hogy miért, azt majd a képviselő úrnak külön megmondom. Jobben kívántam a képviselő úr interpellációjára válaszolni. (Taps a jobboldalon.) Elnök: A miniszterelnöki válasszal kapcsolatban előbb tett kijelentésem megismétlésével felteszem a kérdést, méltóztatnak-e tudomásul venni a miniszterelnök úrnak azt a válaszát. amelyet Kajniss Ferenc képviselő úrnak az egyes sajtópolitikai intézkedések tárgyában előterjesztett interpellációjára mondott? (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik a választ, szíveskedjenek felállani. (Többség!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Paczolay György képviselő űr interpellációja a földmívelésügyi, pénzügyminiszter és igazságügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy egyes mezőgazdasági területeket, de különösen az alföldi gyümölcstermelő területekel az elmúlt tél folyamán milyen rendkívüli vadkárok érték? Szükségesnek látják-e és hajlandók-e a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urak a csaknem teljes mértékben kisbirtokosokat ért rendkívüli károk fel becsültetése alapján a termelő gazdatársadalom segítségére sietni legalább a mai rendkívüli viszonyaink lehetőségeihez mértén? A csaknem katasztrofálisnak minősíthető tapasztalatok alapján szükségesnek látja-e az i|gazságügyminiszter úr a vadászati törvény módosítását és a törvény alkotása óta a mezőgazdasági termelésünkben, különösen a gyümölcstermelő területek és zöldségtermelő területek rendkívüli területi megnövekedésének és e területek nemzetgazdasági szempontból való különös értéknövekedésének figyelembe vételével megfelelő módosító javaslattal mielőbb a Ház elé jönni? Hajlandó-e továbbá a miniszter úr a gyümölcsösök területén gazdasági önvédelemből elkövetett vadászati kihágások ügyében kivételes elbírálás gyakorlására?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Taps a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek. képviselő urak. (Mozgás és zaj a jobboldalon.)' Szíveskedjenek a képviselő urak helyeiket elf oglahii a jobboldalon is. Paczolay György: T. Ház! Azzal a meggyőződéssel hoztam ezt a rendkívül fontos alföldi közgazdasági kérdést a t. Ház színe elé, hogy ha már a nagyszabású reformok megoldására mód, lehetőség és alkalom nem kínálkozik a parlament számára a kormány meggyőződése és felfogása szerint, akkor legalább az aktuális, a naponta megismétlődő bajokat oldjuk meg és segítsünk azokon mai rendkívül nehéz viszonyainkhoz képest. (Úgy von! Ügy van! a, szélsőbaloldalon. — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Paczolay György: T. Ház! Vannak a t. Ház tagjai között, akik talán jelentéktelennek tartják ezt a kérdést, nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az elemi csapásoknak ez a fajtája, KÉPVISELÖHÁZISNAPLÓ V. 5. ülése 19 UO április 3-án, szerdán. 193 amelyet ezen a télen alföldi gyümölcstermelő vidékeink a nyúlrágás csapásában megismertek, például egyetlen városban, egyetlen gyümölcstermelő helyen, Nagykőrösön eddig Üőu.UUO pengő bejelentett gyümöicsfakart okozott. (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Óriási!) Ez annyit jelent, hogy a gyümölcs termelő gazdákat — és itt nemcsak Nagykörösről van szó, hanem a Gyöngyöstől a Uuna-Tisza közén le egészen a Csonka-Ország déli, bácskai csücskéig, Jánoshalma vidékéig terjedő területről — óriási méretű csapások érték. Ha a kisemberek filléres gondjairól is van szó, ide kell hoznunk ezeket a filléres gondokat, inert ennél a társadalmi rétegnél filléreken fordul meg az, hogy van-e betévö falatuk, a gyermekeknek van-e ruha és ki tudja-e keservesen fizetni adóját az a szegény ember. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem közömbös tehát, hogy mi történik ezekkel a gyümölcstermelőkkel, akik egy rendkívül szigorú tél következtében és egy egészen különös vadászati törvény uralma alatt kénytelenek voltak összetett kézzel nézni a milliópengős károkat okozó vadak kártételeit. Előttem van — és szerettem volna a miniszter úr asztalára letenni — a Nagykőrösi Híradó nak négy egymásután következő példánya, amelyben ez a nagykőrösi sajtóorgánum felháborodással tárgyalja ezeket az óriási kártételeket. (Egy hang jobbfelől: A nyulak ellen van felháborodvaf — Maróthy Károly: A törvény ellen, képviselő úr! A vadászati törvény ellen! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Paczolay György: Akkor méltóztassék vitát kezdeni, ha képviselőtársam gondolatolvasó, egyébként méltóztassék megvárni az elmondandókat. A rendelkezésemre álló 15 perc nem elegendő arra, hogy vitába bocsátkozzam, (vitéz JLipcsey Márton: Ne zavarják! Nem hagyják elmondani az interpellációt! — Maróthy Károly: Miért nem beszél maga sohasem? Miért csak közbeszól mindig!) Elnök: Lipcsey képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Paczolay György: Olyan rendkívüli tél van a hátunk mögött, hogy az a szokásos favédelem, amellyel a gyümölcstermelő vidékek gazdái magastörzsű vagy alacsonytörzsű fáikat védeni szokták a tél folyamán a vadkárok ellen és elsősorban a nyúlrágás ellen, ebbeu az esztendőben teljes mértékben hiábavalónak bizonyult. (Br. Vay Miklós: Nem igaz! — Palló Imre: Ki mondja? Hogy lehet ilyet állítani?) Visszautasítom t. képviselőtársamnak ezt a komolytalan állítását. (Matolcsy Mátyás: Hallatlan! Micsoda beszéd ez! — Br. Vay Miklós: Lehet ellenük védekezni!) Ez nem politikai kérdés. Tessék meghallgatni, amikor szegényem berek százezerpengős káráról van szó. Ez nem grófi ügy, ha önt nem érdekli ez a kérdés, akkor ne tartózkodjék benn a parlamentben. (Zaj. — Elnök csenget. — Palló Imre: Ez nem nagy birtokkérdés!) Az történt, hogy a szokásosméretű bekötözés egyszerűen meddőnek bizonyult, azért, mert a hó a fák törzsének magasságában ellepte a gyümölcsöskerteket, sőt, a hófúvások nagyon sokszor a fák koronájáig értek, tehát a kárttevő vadak egyszerűen a bekötött törzsön felül a szabadon maradt törzsrészt rágták körül. (Keek Antal (báró Vay Miklós felé): A szomszédja helyesel. — Folytonos zaj. — Maróthy Károly közbeszól.) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csenben és ne háborgassa az interpelláló képviselő urat örökös közbeszólásokkal. 31