Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-94

lit Az országgyűlés képviselőházának 94. idése 19 W április 2-án, kedden. t. Képviselőházzal pár tervemet, (Halljuk! Halljuk!) amely tervekkel kapcsolatosan, azt hiszem, minden gazdán, de elsősorban i kisgazdák helyzetén fogok tudni segíteni. T. Ház! A multévi gabcnakampány, de elsősorban a kukoricatörés idején mutatkozott meg', mit jelent az, ha megfelelő tárházakkal, megfelelő górékkal nem rendelkezünk: a gazda mindig ki van szolgáltatva a vevő kényekedvének. Szükséges tehát, hogy egy tárházhálózatot építsünk ki, amely nagy kínálat esetén a gazdától át tudja venni a gabonát. A múlt nyár augusztusában, szeptemberében a biizaértékesítésnél azért volt a zökkenő, a Futura 4—6 hétig azért nem volt képes a gabonát átvenni, mert nem volt tárház, nein volt uszály és minden tele volt az óriási terméssel. De reméljük, hogy más évben is lesz ilyen nagy termésünk, szükséges tehát, hogy előre Jássunk

> és az országban megfelelő tárházhálózat álljon rendelkezésre. Az erre vonatkozó kezdeményező lépést ebben az évben meg kívánom tenniés körülbelül 1 millió pengőt fogok tudni kihasítani tárházak építésének megkezdésére. Ezzel az 1 millió pengővel körülbelül félmillió, esetleg egymillió mázsa — attól függ, hogy milyen berendezésű lesz a tárház — betárolásálhoz szükséges és alkalmas tárházat fogok tudni építtetni. Tudom, hogy ez talán csak egy csepp a teng-erbcn, de mindenesetre a kezdeményező lépést folytatni lehet. Számításom szerint 20—25 millióval az ország egész tárházhálózatát meg lehet építeni. Ezzel az 1 millióval elsősorban azokon a helyeken kívánok segítségül jönni, amelyek a Tisza és a Duna mentén vannak és amelyekkel a hajózással kapcsolatban a magyar búzának külföldre való olcsó szállítását biztosítani tudjuk. De ugyanakkor- szükségesnek látom a kisemberek, a zsellérek, a cselédek érdekében, hogy ősszel, kukoricatörés idején, megfelelő vevőkéz jelentkezzék, amely a kukoricát átveszi. A kukoricánál különös jelentősége van ennek a kérdésnek, mert nincs az országban egy termelési ág sem, aihol a termésben olyan nagy kilengések lennének, mint a teneerinél. Ha Nagy-Magyarország termelési statisztikáját és termelési hullámzásának görbéjét nézzük, azt méltóztatnak látni, hogy ott a kukorica évi termésében nincsenek olyan nagy eltérések, olyan nagy hullámzások, mint a csonka országban. Csonka hazánk klimatikus viszonyai teljesen szélsőségesek és ennek következtében különösen a kukoricatermés térén nem lehet nagyobb kiegyenlítődés. Van olyan év, amikor 26—27 millió mázsa a kukoricatermés és van olyan év, amikor csak 14 millió. A készletgazdálkodás tehát előírja, hogy amikor nagy a kukoricatermésünk, akkor ne exportáljunk, hanem a kukoricát tartalékkészlet formájában felhalmozzuk. Ennek a kérdésnek az idei évben fokozott jelentősége van. Szembe kell a kérdésekkel teljesen őszintén nézni. Legyünk őszinték! Az árvizek és a belvizek igen sok kárt fognak az idén okozni. Ma még számszerűleg, területileg meg sem tudjuk mondani, hogy mennyi ez a kár. Ennek a kárnak következménye az, hogy az idei évben a kukoricával bevetett terület nagymértékben fog fokozódni és reméljük, hogy ha talán más vonatkozásban nem is lesz olyan jó termés, — bár reméljük, hogy az Isten itt is megsegít — ha a kukoricatermő f terület lényegesen emelkedni fog és ha normális termelést veszünk tekintetbe, megint nem lesz elég góré, elég szárítóhely, ahol a nagy kukoricatermést el tudjuk raktározni. A készletgazdálkodás azt követeli, hogy már most előre lássunk, most előre gondoskodjunk arról, hogy ha ősszel nagy lesz a kukoricatermés, annak befogadására, tárolására megfelelő mennyiségű hely álljon rendelkezésre^ E cél megoldására 500.000 pengőt kívánok fordítani, amivel a kérdést majdnem teljes egészében meg lehet oldani. Szárító berendezéseket és górékat kívánok az ország különböző részein if elállítani, hogy a felkínáit kukoricamennyiséget át tudjuk venni s megfelelő áron és a készletgazdálkodás szem előtt tartásával azt a következő évre tárolni tudjuk. így a hizlalásban sem fognak fluktuációk előállni; ha mindig megfelelően nivellált kukoricaárral dolgozik a gazda, akkdr a zsír ára sem fog kilengéseket mutatni és ezzel a fogyasztóközönség érdekében is egy kedvező gesztust tettünk. Méltóztatnak tehát látni, bogy a készletgazdálkodás terén igenis vannak elgondolások és ezeket az elgondolásokat gyakorlati cselekedetek fogják már a nyáír folyamán követni. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Jurcsek Béla képviselőtársam rámutatott arra, hogy nagy takarmány hiány van. Ezt, sajnos, mindnyájan jól tudjuk. Ennek a tukarinányhiánynak enyhítéséire megfelelő intézkedéseket is tettem. Romániáiból mintegy 500.000 métermázsa tengerit, Jugoszláviából és Bulgáriából pedig nagymennyiségű olajpogácsát hozunk be. Viáczy igein t. képviselőtársam szerint nemcsak apaállatok kiosztásával, illetve ennek a törvénynek megalkotásával kell a kistenyésztők segítségére lenni, hanem anyaállatokat is kell kedvezményesen szétosztani. Hivatkoznom kell arra, t. képviselőtársaim, bogy a múlt évben a visszacsatolt területeken 1200 darab mangalica kocát, több mint 700 darab tehenet és üszőt és ebből a Kárpátalján az 'Ottani állatállomány felfrissítésére mintegy 300 darab importált svájci borzderes tehenet és üszőt osztottunk ki kedvezményes áron és iaz idei évben 2000 darab tehenet és üszőt kívánnék elsősorban a Tiszáintúlon és a Duna-Tisizaközén, a Felvidéken és

s a visszacsatolt területeken olcsón a kisgazdatársadalom részére kedvezmények segítségéivel elhelyezni. Ügy gondolom, hogy a Dunántúlon levő tenyészálílatfeleisleget ne exportáljuk vágómarha áron, hanem ezeket az értékes anya állatokat az állattenyésztés terén elmaradt vidékeken köztenyésztés rendelkezésére bocsássuik. Boér Ágoston ig*en t. képviselőtársam felhívta figyelmemet arra, ihogy megfelelő számú apaállatistálók álljanalk rendelkezésre. E tekintetben különösen a Kárpátalján vannak nagy hibák, de a tanyaVilaglban az Alföldön, de más vidékeken is nagy hiányok vannak, amelyeket pótolni kell. Már a múlt években megindult errervoinatkozólag egy akció, most az idén pedig 660.000 pengő áll (rendelkezésemre közös apaállatistállók építésének támogatására. Azt hiszem, hogy ezzel az összeggel nagyoblb szám vi istállót tudunk nrajd felállítani. Ugy gondolom azonban, hogy ne csak bikák részére állítsunk fel istállókat, hiszen ezt az egész törvényjavaslatot nemcsak a szarvasmarháién y észtés érdekében hozzuk meg, ihanem a sertéstenyésztés és löhetőleg a juhtenyésztés érdekében is. Igen t. Ház! Megay Károly igen t. képviselőtársam az állattenyésztés fontosságára hívta fel figyelmemet, mondván, hogy a mai állat-