Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-94

142 Az országgyűlés képviselőházának 9 nem minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy az állattenyésztés színvonala az egész vonalon, szóval a lakosság minden rétegénél egyformán emelkedjék. Olyan intézkedésekre van tehát szükség, amelyeknek hatásait a fialu végén, a falu szélén lévő zsellérházak laJkói is éppúgy megérzik, mint a nagyobb gazdák. Ilyen intézkedés csakis az lehet, hogy az apaállatok számának szaporításával és minőségének emelésével az országos állatszínvonal emelkedjék. T. Képviselőház! Az előadó úr is említette, hogy állatállományunknak mintegy 80 százaléka olyan kisgazdák kezén van, akik maguk apaállattal nem rendelkeznek. Elsősorban tehát az apaállatok számát és ezek minőségét keli a megfelelő magasságra emelni. Erre vonatkozóan a r kezdő lépésiek már a múlt században megtörténtek. Hiszen már a kilencvenes években az 1894:XII. te. a községek kötelességévé tette a köztenyésztés részére szükséges apaállatuk tartását és az apaállatok beszerzését. Ezzel az intézkedéssel mi kezdeményező lépést tettübk, mert Európában Magyarország volt az első állam, amely e tekintetben törvényes intézkedést hajtott végre. A többi európai államofk nagyrésze csak a világháború után hozott, hasonló törvényeket. T. Ház! Az 1894:XII. te. évtizedeken keresztül üdvös hatással volt állattenyésztésünk fejlődésére, ennek megalkotása óta azonban közei ötven esztendő telt el. Nekünk azonban ma már gyorsabb ütemű fejlődésre van szükségünk és ennek a szükségszerűsége késztetett arra, hogy ebben a vonatkozásban új törvényjavaslattal álljak a t. Képviselőház elé. Az eddigi rendszernek, tehát az 1894 :XII. tc.-ben lefektetett rendszernek az volt a hiánya, hogy mindig a közbirtokosságokba községek és egyéb közületek anyagi helyzetétől tette függővé azt, hogy a községnek milyenek az apaállatai. Ennek a következménye volt az, hogy az a szegény kisközség, amelyben (kiváló anyaállatok voltak, nem kapván megfelelő bikát, az állattenyésztés terén visszaesett. És ha mi most jóminőségű apaállatokat juttatunk az ilyen községekibe, ezeknek az állattartásból való bevétele természetszerűen fokozódni fog. Már az elmúlt évtizedben is történtek bizonyos kísérletek abban az irányban, hogy ezt a községi és közbirtokossági állattenyésztési rendszert megváltoztassuk és a törvényhatóságokra bízzuk a köztenyésztés céljait szolgáló apaállatok be szerzését. A földmívelésügyi minisztérium irányítása és a földmívelésügyi kormányzat segítsége mellett már több vármegye megalkotta a törvényhatósági apaállatbeszerzési rendszeri és ez a rendszer kiválóan bevált. Ennék sikerét legjobban talán a mostani tenyészállatkiállítás mutatja. Somogy megyéből ugyanis, ahol ez, a rendszer már be van vezetve, 72 darab kisgazdatenyészetből való bikát hajtottak fel a tenyészállatvásárra. Amikor tegnap a vásári megnéztem, már mind a 72 bika igen jó áronelkelt. Ez tehát a legjobb bizonyítéka annak, hogy ez a rendszer igenis bevált. T. Ház! Amikor tehát én ezt a törvényjavaslatot ide a képviselőház elé hozom, tulajdonképpen nem új dologgal álldk elő, hanem az ország egyes részeiben, egyes törvényhatósá-' gaiban már éveken át kipróbált és minden vonatkozásban bevált rendszert kívánom az ország egész területén általánossá tenni. (Ügy von! Ügy van! jobb felől.) Azt, hogy a törvényhatóságokra és a vármegyékre bízom ezt a kérdést, azért teszem, mert a vármegye ősi intézményében megvan a garancia, hogy ezt a felk. ülése 19U0 április 2-án, kedden. adatot is helyesen fogja ellátni. Mivel a vármegyék ellenőrzését bizonyos mértékben be kapcsolom, a vármegyék anyagilag is érdekelve lesznek az apaállattartásban, tehát az ő érdekük lesz, hogy az apaállatokat helyesen takarmány ózzák és minél tovább, minél huzamosabb ideig lehessen azokat tenyésztésre használni. A törvényjavaslat szempontjából továbbá fontos kérdés, hogy vájjon a közbirtokosság és a legeltető társulatok milyen véleménnyel vannak a törvényjavaslatról.'Azt hiszem, hogy a napilapokból és az ilyen kérdésekkel foglalkozó szaklapokból az érdekelt legeltetési társulatok értesültek arról, hogy állattenyésztési törvényjavaslatot tárgyal a képviselőház. És bejelenthetem, hogy nap-nap után igen nagy számban kapok sürgönyöket, amelyekben ezek a közbirtokosságok és legeltetési társulatok sürgetik ennek a törvényjavaslatnak mielőbbi megalkotását. Tegnap estig 400 ilyen sürpö^** -futott be nz ország minden részéből, amelyekben a legeltetési társulatok és közbirtokosságok a legmelegebben üdvözölték a törvényjavaslatot és hangsúlyozzák: a törvényhatósági apaállatrendszer várható nagy előnyeit. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy -ellenzéki oldalról a javaslattal szemlén tulajdonképpen csak az a kérdés vetődött fel, hogy ennek a javaslatnak milyen az anvn-mérlege. Nagyobb megterhelést jelent-e az új rendszer a gazdák számára, vagy nem? Kijelenthetem, hogy ez nem fog nagyobb megterhelést jelenteni, sőt idővel már megtakarítások fognak jelentkezni a mai helyzettel szemben. Az eddigi rendszernél — mint méltóztatnak tudni — az apaállatbeszerzés költsége teljes egészében az egyes közületekre, birtokosságokra és községekre hárult, amitől a jövőben mentesülni fognak. De egy másik nagy előnyé is lesz ennek. Eddig ugyanis a község vagy birtokosság szerezte be a bikát és a beltenyésztés elkerülése végett átlag ikét és fél év után el kellett adnia. Az apaállatbeszerzés új rendszerénél az apaállatok a törvényhatóság tulajdonában lesznek és így bizonyos idő után azokat egyik községből^ a másikba lehet áthelyezni, ami már magában körülbelül 25—30 százalékos megtakarítást fog a községek^ illetőleg az érdekelt gazdák számára jelenteni. De természetesen más megtakarítások is lesznek. Tgy a közületek a kedvezményes használati díj ellenében teljesen mentesülnek a beszerzési költségtől, viszont igen szerény tenyészállatdíj fizetésié mellett az illető gazdák az apaállattartás minden előnyében részesülni fognak. Megfelelő számításokat végeztem abból a célból, hogy ez a tenyészállatdíj mennyit fog kitenni. És itt Matolcsy igen t. képviselőtársamnak és Csoór Lajos igen t. képviselő társamnalk szeretnék röviden felelni abban a tekintetben, hogy ez a tenyészállatdíj nem jelent-e majd nagy megterhelést? Megnyugtatásul közölhetem, hogy a tehenek után körülbelül 2—3 pengői között fog mozogni ez a hozzájárulás, kocák után pedig előreláthatóan 50 fillért fog kitenni, anyabirkáknál pedig, azt hiszem, nem is kerül sor a tenyészállatdíj bevezetésére. Ha azt nézzük, hogy az ország köztenyésztésében hány apaállat van, a számok igazolják, hogy 3 pengőnél nagyobb összegrt, semmi körülmények között nem lesz szükség. Az ország köztenyésztésében kb. 16.000 darab bika és 10.000 darab kan van. A bikákból évente körülbelül 6000, a kanokból pedig 4000