Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
Az országgyűlés képviselőházának 92. előtt egy Nyíregyháza város polgármestere által aláírott bizonylatot, egy szegénységi bizonyítványt, amelyben az áll: »Nyíregyháza megyei város polgármestere bizonyítja, hogy Lillák Jáno;mé sz, Szekreter Mária... teljesen vagyontalan és nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos s ezidőszerint 2 pengő 40 fillérben megszabott közönséges napszám. A bizonyítványban igazolt adatokat megállapította s a valóságukért felelős Virányi András tanácsnok. Nyíregyháza, 1940. évi márc, hó 4-én. Szohor s. k. polgármester.« T. Ház! Ebben a városban, Nyíregyházán állítottak ki tehát egy bizonyítványt, amely szerint a legkisebb helyi napszám 2 pengő 40 fillér, ugyanakkor pedig a sokgyermekes családot eltartani kényszerülő munkásnőknek a magyar állam fennhatósága alá tartozó köziizem 1 pengő 50 fillért — és mínusz Oti. — tizet naponta. Ez nemcsak magábanálló és egyedülálló jelenség. (Csorba Sándor: Női munkások voltak ezek?) Női munikások. Női munkásra vonatkozik a bizonyítvány, Lidák Jánosné született Szekreter Máriára. (Csorba Sándor: A másik valószínűleg a férfiinuukásokra vonatkozik.) Most^ majd a férfimunkásokról beszélek t. képviselőtársam és szintén Nyíregyházává 1 kapcsolatban. Nyíregyháza város a hóeltakarítási munkálatokra alkalmazott férfi napszámosainak 1 pengő 50 fillért — tehát nem 1 pengő 70 fillért — fizet hónapok óta napszámutént napiS órai nehéz munkájukért és ugyanakkor, midőn e hó 9-iki hatállyal ezeknek munkaidejét felemelték 9 órára, akkor a munkásoknak azt a kívánságát, hogy egyidejűleg a munkabérek is emeltessenek fel, elutasították. Ezáltal ezeket a szerencsétlen embereiket anynyira elkeserítették, hogy folyó hó 9-én a munkát beszüntetni voltak kénytelenek, tehát köznyelven szólva sztrájkba kényszerültek. (Mozgás és zaj.) Tisztelettel kérdem, hogy amikor tíz egyke elleni küzdelem korát éljük, amikor a sokgyermekes anyákat kitüntetjük és mindenféle módon segítjük őket, akkor Szabolcs^ vármegyének, az ország vérrezervoárját adó és kötelességét minden más vármegye előtt messze teljesítő vármegyének nem jár-e ki egy különlegesebb elbánás? Kérdem, nem 'kellenie-e a magyar államnak, mindnyájunk édesanyjának a sok gyermek közül lehetőleg azt az egyet, aki a lehető legjobban rá van isaorulva a segítésre, aki a legszerencsétlenebb helyzetben van, kivételezni és mélyen a zsebébe nyúlni akkor, amikor segíteni kell? Ügy érzem, ez lenne a kötelessége, ez lenne a feladata, ugyanakkor azonban a városi szegénységi bizonyítványban megállapított és legkisebbnek jelzett 2 pengő 40 filléres napszám helyett 1 pengő 50 és 1 pengő 70 fillért fizet Nyíregyháza városa és a M. Kir. Állami Dohányjövedék. (Maróthy Károly: Szép -közhatóság!) És pont egy közhatóság teszi ezt. Kérdem, lehetséges-e az, hogy amikor ebben az esztendőben a legkisebb mezőgazdasági munkabérekről szóló javaslat a képviselőház elé kerül és a magángazdálkodás sok számára az élet egész területén kötelezővé tesszük a minimális napszámokat és munkabéreiket, ezek alól a legkisebb munkabérek .alól maguk a közhatóságok bújnak ki? Állítom és hiszem, hogy ez nem egyezik nemcsak a miniszter úr intencióival, hanem a t. túloldal véleményével sem. (Ügy van! a jobboldalon.) Állítom és hiszem ezt, mert nem ellenzéki képviselőként, hanem magyar emberként emeltem fel szavamat a magyar emberekhez, és kérem ülése 1940 március 13-án, szerdán. 129 a távollevő miniszter urakat, hogy ezeknek az intenciókkal nyilván nem egyező állapotok nak a legsürgősebben vessenek véget. Az egész nemzet és Szabolcs vármegye megérdemli ezt. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon és a középen. — Szónokot többen üdvözlik.) i Elnök: Az interpellációt a ház (kiadja a pénzügyminiszter úrnak és a belügyminiszter úrnak. Következik Bodor Márton képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz; Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció nagyméltóságú vitéz dr. Keresz' tes-Fis|cher Ferenc belügy miniszter úrhoiz, a békéscsabai rendőrkapitányság vezetőjének, L dr. Bordás Árpád rendőrtanácsosnak hivatali minőségben elkövetett túlkapásai tárgyában. 1. Saguly Jánost, ki a békéscsabai ifjúság ? vezetője volt és akit mindenki kitűnő magyar L embernek ismert és ismer, ma is rendőri felügyelet alatt tartja, bár éppen dr. Bordás Ár: pád tudomása szerint is külpolitikai tekintet1 ben nagy szolgálatokat tett a magyar nemzetnek. (Lásd békéscsabai tót nagygyűlés megrendezését, melyen az ottani tótság hűségnyijatkozatot tett a magyarság iránt.) 2. Karácsonyi Gyulát, ki rendőri felügyelet alatt állott azért, mert Békéscsabáról a szomszédos Csorvásra Bodor Márton képviselő ' társaságában átment, hogy ott segítségére legyen Bodor Márton képviselőnek egyes kommunista agitátorok leleplezésében, letartózTelttel és internáltatta. Február hó 11-én rendelte el az internálást, ezt február 13-án megfellebbezte Karácsonyi Gyula, de a fellebbezést nem fogadta el Bordás rendőrtanácsos, hanem arra utasította, 'hogy postán adja fel a fellebbezést. 3. Prinz Károly ügyében, kinek semmi más bűne nem volt, minthogy engem informált t bizonyos békéscsabai vonatkozású ügyekben s kapcsolatot Hozott létre köztem, és több békéscsabai polgár között, internálást rendelt el. A békéscsabai r rendőrkapitányság február hó , 26-án kézbesítette felolvasás után Prinz Ká~ , roly ottani illetőségű lakos ellen az internálási , - rendeletet és azt, hogy Prinz Károlyt két esztendőre kitiltja Békéscsaba területéről. Még alkalmat sem nyújtott Prinz Károlynak arra, j 1 hogy megfellebbezze ezt a határozatot, mert . két nap múlva, vagyis február 28-án már kikézbesítette Prinz Károly részére a másodfjokú rendőrhatóság, a magyar királyi vidéki főkapitányság rendeletét, mely jóváhagyja az elsője fokú, vagyis a békéscsabai rendőrség ilyen j irányú intézkedését. Prinz Károly ezáltal még L a fellebbezés lehetőségétől is el lett ütve. Vaj, jon hogyan történhet meg az, hogy még fellebbezésre sem adnak lehetőséget a rendőrhatóságok? Mily jogon tilt ki születési és illetőségi helyéről valakit a rendőrkapitány? Prinz Károly nem csalt, nem lopott, betörést " sem követett el. Ellene magyar bíróság nem hozott még ítéletet semilyen ügyben. Kérdezem a nagyméltóságú belügyminiseter - urat, hogy hajlandó-e ezekben a felháborító 1 ügyekben rendet teremteni?« 3 Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bodor Márton: T. Ház! Fájó szívvel, de kénytelen vagyok elmondani ezt az interpellációt, amelyet nem szerettem volna elmoni dani soha. (Egy hang a jobboldalon: Akkor i ne mondja el.) Ezt az interpellációt ajzonhan