Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-92
Az országgyűlés képviselőházának 92. ülése 19^0 március 13-án, szerdán. 123 létnek eleget nem tesz, s aki a külön díjfelemelési tilalom kijátszása végett a megállapított bérösszegen s különdíjakon felül egyéb ellenszolgáltatást kér, kiköt vagy elfogad, vagy annak kérésénél, kikötésénél vagy elfogadásánál közreműködik, stb.« Ez a szankció azonban nem megfelelő, mert kijátszák s legyen szabad' megállapítanom azt, hogy a béremelés megtiltása a felmondási jog egyidejű megtiltása nélkül a kívánt eredményt nem éri el. Nem éri el azért, mert akkor következik a háziurak manővere vagy a régi lakók, vagy az új lakók érdekében. A régi lakót tehát terror alá helyezik, ha külön elmeken nem ad nekik béremelést, akkor felmondanak neki, az új lakót pedig odaédesgetik azon a címen, hogy felmondottam a régi lakónak, te, új lakó, jöhetsz s ha nekem a különdíjakat megfizeted, ebben az, esetben bejöhetsz a lakásba. Igen t. Képviselőház! Bizonyítási anyag szempontjából ezek a legnehezebb esetek, mert a háztulajdonos megegyezik vagy a régi, vagy az új lakóval s ha kihágási eljárást indítanak akármelyikük ellen, abban az esetben nem fog.vik megmondani, s miután a terhelt uem is esküszik, a terheltnek joga. van nemigazat mondani, ennélfogva 'beáll az, hogy tulajdonképpen nem értünk el semmit a kihágás statuálásával, úgyhogy a jelenlegi viszonyok között a régi bajok f elburjánzottak. Megvan az a titokban tartott lelépési díj is. Annakidején nagynehezen kivívtuk a havi bérfizetési lehetőséget, ezzel szemben most negyedévre előre óvadékokat kérnek és negyedévi előrefizetést. Természetesen titokban tartják ezt. (Keek Antal: Ezért a ítészedért megverik magát a Lipótvárosban!) Ezért a beszédért nem fognak sehol sem megverni, mert engem Budapesten ismernek, tudják rólam, hogy több mint három évtizede folyton és állandóan a lakók érdekében emelem fel szavamat. Ezt Budapesten mindenki tudja rólam. Ne féltsen engem a képviselő úr, én egészen nyugodtan megyek végig Budapest utcáin, mert tudom: Budapest lakói tudják, hogy önzetlenül és becsületesen mindig kitartottam a szegény emberek védelmében. Felhívom a mélyen t. miniszter úr figyelmét erre a kérdésre. En látom, nehéz és kényes a kérdés, látom a miniszter úr beszédéből, rendeletéből, eljárásaiból, hogy szeretné ezt a kérdést lehetőleg minden érdek íatolásával megoldani, de vannak esetek, amikor a fél lépés rosszabb, mint az egész lépés. Most líjra felburjánoznak az összes régi visszaélések, mert megint alkalmat adnak az embereknek a rendeletek kijátszására. A szegény lakók olyan helyzetibe kerülnek, hogy ha felmondanak nekik indokolás nélkül, nem tudnak hová menni, nem tudnak mihez kezdeni, csak erélyes közbelépéssel lehet ezeknek a kijátszásoknak véget vetni. Én nem tudok más módot, mint a felmondási tilalom megállapítását. Ezt tartottam a leghelyeseblb megoldásnak elméletileg is. Ha ugyanis előveszem Borsos Endrének, a lakásügyek volt miniszteri biztosának, jelenleg közigazgatási bírósági tanácselnöknek könyvét, akkor ebben a következőket találom (olvassa): »A bérek és a felmondás korlátozása csak együttesen alkalmazva érik el céljukat. Az egyik a másik nélkül nem ér semmit, mert hiába korlátozzuk a béremelést, ha a felmondást szabadon hagyjuk, a bérbeadó a felmondással kényszeríti (bérlőjét nagyobb bér fizetésére, viszont ha a felmondás korlátoztatik, de a béremelés nem, a béremeléssel kényszeríthető a bérlő a lakás elhagyására.« Ezeket óhajtottam teljes tárgyilagossággal a mélyen t. Ház és a mélyen t. belügyi kormányzat elé tárni, kérve, hogy a közönség érdekében járjon el, különösen most, amikor jön a májusi lakbérnegyed, amikor látom, hogyan harapódzik el ez a baj a fővárosban. A vidékről nem merek beszélni, mert az ottani helyzetről nem vagyok teljesen informálva, de t. képviselőtársaim különböző városokból azt mondják, hogy ott is hasonló a helyzet. Nagyon kérem a mélyen t. belügyi kormányt, hogy kellő időben legyen kegyes ezeknek a visszaéléseknek gátat vetni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A belügyi államtitkár lír kíván szólni. vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár: T. Képviselőház! A távollévő belügyminiszter űr helyett a házszabályok vonatkozó szakasza alapján kívánok az interpelláló képviselő úrnak válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Tudomásom van arról a sajnálatos körülményről, hogy az 550-es bérrögzítő rendelet megjelenése után és annak nyomaiban számos indokolás nélküli felmondás történt nemcsak a fővárosban, de egyes vidéki városokban is, úgyhogy a bérlők elhelyezése a lakáshiány következtében nehézségekbe ütközik. Ezeken a bajokon a kormány segíteni kíván. Ez a kérdés most van megfontolás alatt és az illetékes tényezők most tárgyalják és már tárgyalják ezt a kérdést. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, sor kerülhet az 550-es rendelet értelemszerű kiegészítésére, amely az ligynevezett rendes felmondást, tehát az indokolás nélküli felmondást fogja korlátozni megfelelően és megfelelő időiben. (Élénk helyeslés.) Tisztelettel kérem a Házat a válasz tudomásulvételére. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak^ 1 , az államtitkár úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Papp József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. S pák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz az Aka községben fekvő báró Fiáth-féle birtok ügyében és a környékbeli kisgazdák által bejelentett igénylésnél történt visszaélések tárgyában. Van-e tudomása a. miniszter úrnak arról, hogy Akán báró Fiáth Pálné földbirtokos és Schwarcz Dezső bérlő között fennálló szerződés lejártü A fennálló törvény értelmében a környékbeli kisgazdák a birtokot leigényelték és mégis a zsidó bérlő kapta meg. A kisgazdák igénylését pedig valahol eltüntették. Hajlandó-e a miniszter úr abban az irányban a legsürgősebben intézkedni, hogy a hamis beadványok alapján történt jóváhagyást visszavonja és módját ejteni annak, hogy a kisgazdáik az egész birtokot megkaphassák kisbériéibe ? Papp József s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Papp József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Most, amikor oly gyakran vetődik fel a magyar földkérdés, amikor a kormány is állandóan azt hirdeti, hogy a magyar földet a magyar kisember kezébe kell juttatni s különösen mikor a második zsidótörvényt is meghozták, amelynek ugyancsak módot kell adnia arra, hogy a magyar föld a magyar kisemberek kezébe kerüljön, sajnálattal kell megállapítanunk azokat a dolgokat,
