Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

98 Az országgyűlés képviselőházának 91 T. Ház! Fel kívánom hívni a földmívelés­ügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy az anya­állatkérdésre is fektessen súlyt, mert ha egyes községekben, különösen a felső részeken, végig­nézzük a községi csordát, a község gulyáját, sajnos, nagyon vegyes állományt látunk: a korcs magyar tehéntől kezdve a riskán kerese­tül a hollandi tehenekig mindenféle tehenet lá­tunk. Most, amikor olyan alacsonyak az állat­árak és amikor bizonyos mértékű intervenciós vásárlások folynak, nagyon könnyen meg le­hetne oldani az úgynevezett üsző-akciót, amely­ről »már gyakran szó volt; most nagyrwi olcsón meg lehetne vásárolni a jó üszőket, cserébe le­hetne adni rossz üszőkért és ezeket a rossz üszőket lehetne felhasználni konzervgyártás] célokra. T. Ház! A törvényjavaslatban egyedül csak a 3. §., b) pontját kifogásolom némikép, amely az ebadóalap felhasználásáról beszél. A jelen­leg féníálló törvényes rendelkezések értelmé­ben az ebadóalapot kizárólag állattenyésztési és állategészségügyi célokra szabad felhasz­nálni ß ehhez nem is kell a földmívelésügyi mi niszter úr engedélye. A földmívelésügyi minisz­ter úr engedélye a fennálló törvényes rendel­kezések értelmében csak akkor szükséges, ha a törvényhatóság »másra, pl. kölcsönök nyújtá­sára akarja felhasználni az ebadóalapot. Azt szeretném, ha a 3. §. b) pontja akkép^ módosít­tatnék, hogy a törvényhatósági ebadóalapot át kellene utalni az állattenyésztési alapba és csak kivételes esetekben lehessen helye annak, hogy más célokra, is felhasználhassák és ehhez le­gyen szükséges a földmívelésügyi miniszter úr engedélye, T. Ház! A végrehajtási utasítással kapcso­latban bátor vagyok a földímívelésügyi minisz­ter úr figyelmét néhány pontra felhívni. Első­sorban arra kérem a miniszter urat, hogy a tenyészállatdíjak és az apaállatok használati díja ne jelentsen nagyobb terhet a községekre, illetve az állattartó közületekre, mint eddig jelentett a tenyészállatok beszerzési költsége. mert csak így lehetséges ezt az ügyet népszerű­síteni. Azt hiszem, ez nagyon könnyen meg­oldható kérdés, annál is inkább, mert a tenyész­állatok beszerzése eddig ugyanis elég nagy ter­het és kiadást jelentett. Másik kérésem a törvény végrehajtásával kapcsolatban az, hogv először a szegényebb községeket lássák el ilyen törzskönyvezett ál­latokkal és ezek közül is azokat a községeket, ahol jelenleg még nincsenek törzskönyvezett ál­latok, mert, sajnos, még nagyon sok olyan köz­ség van, ahol törzskönyvezett apaállatok egy­általán nincsenek. Harmadik kérésem ezzel kapcsolatban as, hogy a törvényhatóságokra bizonyos befolyást gyakoroljanak abban a tekintetben, hogy a kistenyésztőknek, a kisgazdáknak törzskönyve­zett, megfelelő apaállataikat is vásárolja majd meg a törvényhatósági állattenyésztési alap, mert igazán méltánvtalan lenne, hogy amikor azt szorgalmazzuk, hogy a kisgazdák is törzs­könyveztessék jószágaikat, akkor a megfelelő apaállatokat tőlük ne vásárolnánk meg. T>o talán, amikor ezzel a kéréssel fordulok a föld­mívelésügyi miniszter úrhoz, nyitott kapukat I is döngetek. i T. Képviselőház! Arra is kérem a föld­mívelésügyi miniszter urat, hasson oda, bogy a törzskönyvezésbe minél több községet vonja- | nak be es a törzskönyvezést könnyítsék meg, ülése 19AO március 12-én, kedden. Természetesen azt nem lehet megtenni, amit igen t. Matolcsy képviselőtársam kért, hogy minden állatot törzskönyvezzenek. Erre egy­általán nincs is szükség 1 , • mert hiszen a törzs­könyvelésnek nem az a célja, hogy minden te­hén törzskönyvelve legyen. (Ügy van! Ügy van!) A negyedik kérésem az, hogy az apaálla­tok beszerzésénél hallgassák meg az érdekelt közületeket; ha majd az a bizottság kiválasztja az állatokat, — az előadó úr szavaiból t. i. úgy értesültem, hogy egy bizottság fogja megvásá­rolni a törvényhatósági apaállatokat — akkor vonják be ebbe a dologba az érdekélt községe­kei, illetőleg az állattartó közületeket, (Helyes­lés.) mert ezek a helyi viszonyok ismeretében gyakran rá tudnak mutatni olyan dolgokra, amelyeket okvetlenül figyelembe kell venni. A következő kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz a végrehajtási utasítással kapcsolatban az, hogy az apaállatvizsgálatok mai rendjét változtassa meg és a közigazga­tást kapcsolja ki a,bból, annál inkább, mert hi­szen, amint az előadó úrtól hallottam, azután gyakrabban lesznek apaállatvizsgálatok, mint eddig. Az apaállatvizsgálat szakkérdés, nem közigazgatási kérdés, (Ügy van! Ügy van!) ott a főszolgabíróknak semmiféle helyük nincsen, a közigazgatás beavatkozása csak nehezíti a dolgot. Éppen most fordult elő egy olyan eset, hogy a községi bíró a vizsgálat előtt bement a főszolgabíróhoz azzal a kéréssel, járuljon hozzá ahhoz, hogy a bikát megtarthassák. A főszolgabíró szerette a községi bírót, mert ér­demei voltak, megígérte tehát neki, s amikor kiment a bizottság, akkor sült ki, ^ hogy egy rongy bikáról van szó, de mivel a főszolgabíró ígéretet tett, mit csinálhatott^ a gazdasági fel­ügyelő, honorálta a főszolgabíró ígéretét. Miután az apaállatvizsgálatoknál kizárólag szakkérdésről van szó, mert azt kell eldönteni, hogy alkalmas-e az az apaállat tovább tenyész­tésre vagy sem, ennélfogva a közigazgatásnak ott semmiféle helye nincsen: helye lehet ott a gazdasági felügyelőnek, a mezőgazdasági ka­marának, helye lehet mindenkinek, csak a köz­igazgatásnak nem. T. Képviselőház! Bár az indokolás a maga tömörségében is meggyőző,, szerettem volna, ha néhány számmal is rávilágított volna arra, milyen nagy horderejű kérdésről van itt szó. Az előadó úr részben pótolta ezt kiváló előadá­sában, szerettem volna azonban az indokolás­ban legalább is áttekintést kapni arra vonatko­zólag, — csak nagy vonásokban természete­sen — hogy körülbelül hány apaállat beszer­zéséről van szó, körülbelül mennyi lesz orszá­gos viszonylatban a törvényhatósági állatte­nyésztési alapok bevétele és mikorra lehet arra számítani, hogy minden községet, illetve állat­tartó közületet ellátnak majd törvényhatósági apaállatokkal. Azt hiszem, nagyon lekötelezné az egész Házat a földmívelésügyi miniszter úr, ha vitazáró beszédében kitérne erre. Befejezésül nem tudok mást mondani, mint azt, hogy szívből gratulálok a földmívelésügyi miniszter úrnak ehhez a javaslatához és kívá­nom, hogy minél több ilyen javaslat jöjjön a képviselőház elé. A törvényjavaslatot általánosságban elfo­gadom. (Helyeslés és taps. — A szónokot üd­vözlik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem.

Next

/
Thumbnails
Contents