Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-91

Ö* Àz országgyűlés képviselőházának 91 vagy nem jut eszükbe az illetékeseknek a fővárosban, hogy a ferencvárosi sertésvágóhídon a sertésvér a Dunába folyik, vagy a vágólegények egypár vederrel összeszednek belőle, hoi)ott ez kiváló, tápértékben gazdag, olcsó népélelmezési cikk, (Ügy van! Ügy van!) amelyből már 10 fillérért jóllakhat egy ember. Êzek csak sporadikusan kivett jelenségek és folytathatnám ezt tovább. A legutóbbi napokban, pár hét előtt többen, képviselők megnyugtató kijelentést kaptunk arra nézve, hogy bár abraktakarmány hiány van, de eozináit búza bőségesen fog állani rendelkezésre. A földmívelésügyi minisztérium igen kiváló és ezzel a kérdései megbízott tisztviselője megmondotta, hogy milyen birtokkategóriák milyen mennyiségben jutnak eozináit búzához. Mőző tapasztalataim alapján abszolúte nem lepett meg, hogy egy hét múlva az eozináit búzának állati takarmányozásra való juttatása megszűnt. (Szöllösi Jenő: Érdekes!) Természetesnek tartom, hogy a búzát ne az állattal etessük fel, hanem az emberi szükséglet kielégítésére tartsuk fenn, de hogy a földmívelésiigyi minisztérium illetékes tisztviselője egy héttel azelőtt, mielőtt ez a változott vélemény beállana, ne tudjon erről, ez abszurdum. (Szöllösi Jenő: Kik azok?) Ugyanakkor, jobban mondva azután megtörtént a sertésárak emelése és tartása céljából, hogy bizonyos súlykategóriáknál a ráfizetés kisebb legyen, a földmívelésügyi minisztérium darabonként 10—14 pengő térítést adott. Értesülést nyertünk az újságokból és a rádióból arról, hogy ez a térítés a földmívelésügyi miniszter úr legjobb szándékából meg fog szűnni, mert a miniszter úrnak tudom azt a törekvését, hogy ez a térítés addig álljon fenn, ameddig a zsírár-emeléssel nem tudja valani módon a sertésárat olyan mérvre emelni, hogy ne kelljen az árat így alátámasztani, .innál kevésbé, mert ezek a térített Összegeknek 70 százaléka a zsidó ipari hizlalók kezébe jutott. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rapcsányi László: Keresnek a Landsmannok és társaik!) Mindez azonban nem változtat azon, hogy a földmívelésügyi miniszter legjobb igyekezete, törekvései, küzdelmei és haroai ellenére a zsíráremelés nem történt meg. Természetesen a térítést továbbra is to- . lyósították. Meg vagyok győződve arról, hogy a csütörtökön vagy pénteken bemondott rádióközlések révén, akik bevásároltak, már a térítés levonásával eszközölték bevásárlásaikat. (Felkiáltások jobbfelol: Világos!) Hétfőn délben szereztek tudomást arról, hogy a térítést mégis folyósítják, ez tehát nemzeti ajándék az ő részükre. így ha tudjuk és látjuk is a legjobb szándékot, tudjuk és látjuk az indító okokat, azok, akik ezzel nincsenek tisztában, nem ezt a jószándékot látják

T hanem azt a következtetést vonják le, hogy itt bizonyos kapkodás történik. Ha már a pesti piacnál tartunk, méltóztassék megengedni, hogy a pesti értékesítésről és kereskedelemről is beszéljek. Állítom és vallóm, akár ellentétbe kerülök is másokkal, hogy igenis, szükség van keresztény magyar állatkereskedelemre. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon és jobbfelol.) Szükség „van főként azért, hogy a kisgazdák kezén lévő állatállományt minőségileg megfelelően szortírozzuk és a külföld részére akkor, amikor erre különös súlyt fektetnek, tetszetős portékát tudjunk szállítani. Mi átképzés útján igyekszünk is keresztény állatkereskedő^ gárdát nevelni, sőt nemcsak átképzésre fordítunk összeülése 1940 március 12-én, kedden. geket, hanem az önállósítási alapból i® juttatunk részükre támogatást a meginduláshoz. Mélyen t. Ház, kár azonban egy krajcárért is. Magyarországon a jelenlegi módok mellett állatkereskedelem fejlődéséről szó sem lehet, hiszen a budapesti sertéspiacon be van vezetve az állatbizományi rendszer. Az állatbizományi rendszer azt jelenti, hogy az állatbizományos azért, mert az ő bizományába beküldik az állatot, másfél percentet jogosult levonni. (Rapcsányi László: Mellékesen kereskedő is!) Az természetes volta, hogy az állatbizományos maga mögé tömörítene és kerítene kereskedőket, akik az Ő részére szükséges menyuyiségeket a vidékről megfelelően biztosítják és ő a kereskedővel együtt dolgozva, a kapcsolatot a vidék és a főváros, a termelő és fogyasztó között kiépíti. Ezzel szemben a hivatalosan tudomásul nem vett, de köztudomású nostro üzlet teljes elburjánzásával a bizományos & kereskedővel szemben minden esetben másfél percenteä előnyben van. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Természetes, hogy a kereskedő vele versenyezni nem tud. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok arról beszélni, hogy a nostro-üzlet folytatása tilos, attól, aki nostro-üzletet folytat, a bizományi jog azonnal megvonandó lenne; nem akarok arról beszélni, hogy kik és milyen mértékben folytatnak nostro-üzletet, mert ez köztudomású, de hiszen sokkal kényelmesebb ezt nem tudomásul venni és amennyiben így is mennek a dolgok, hát miért bolygassuk ezt a jól bevált hitbizományrendszerű bizományos-intézményt. (Rapcsányi László: Nem ártana a fejükre csapni egy kicsit!) Ugyanakkor nem igen szeretek a főváros gesztióiról beszélni. (Felkiáltások jobbfelol és a szélsőbaloldalon: Halljuk! Halljuk! — Fricke Valér: Lehet erről sokat beszélni. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Jurcsek Béla: Ez egy egészen külön ország az országban, külön állam az államban az ő vámterületével, (Ügy van! Ügy van! jobbfelol.), külön jogok vindikálásával, de azért arra mégis rá kell mutatnom, hogy a zsidótörvény végrehajtásával a ferencvárosi sertésvásáron megindult az állatbizományi karban is a zsidók visszaszorítása, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Lassan halad!) és tényleg az idei esztendőben háromtól fogják megvonni a. bizományi működést. Igaz, hogy ez a három alig működik, (Rapcsányi László: A legkisebb!) vagy a legkisebb, szóval a gazdasági élet terén nagy zökkenést egyáltalában nem fog előidézni. (Derültség jobbfelol. — Rapcsáuy László: A nagyok tovább élnek, a kicsiket kirúgják! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak a baloldalon. Jurcsek Béla: Mindezeknek a panaszoknak egyik alapvető tényezője az állati terméke le árának 1939 augusztusi alapon való rögzítése. Már említettem, de isimételnem kell, hogy az 1939 augusztusi állatár egy igen nagy kukoricatermés és egy óriási kínálat eredményezte alacsony alap volt. Hozzájárult ehhez egy irányított árlenyomás is. Nem tudóim megérteni mindazokat az érveket, amelyeket az állatárak emelésével szemben felhoznak. Felhozatott az, hogy a asíir árának megfelelő emelése, amely megfelelő emelést én a 2.20 és 2.40 P közötti régióban látom, (Helyeslés jobbfelol és a baloldalon.), talán inflációt idéz elő. Ez körülbelül annyira okadatolt, mintha azt mondanám, hogy földrengést idéz