Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-66
Az országgyűlés képviselőházának 66. ülése 1939 december 13-án, szerdán. 70 pályázókat jelöljék-e, igen, vagy nem? (Palló Imre: Hosszas megfontolás után nem jelöltek!) * Àt , té F ek most már magának a közgyűlésnek lei olyas ara. A jelölés csodálatosképpen úgy történt, ahogy megbeszélték. A képviselőtestület azokat a tagokat küldte ki (vitéz Hertelendy Miklós: A képviselőtestület küldte ki!) es a jelölés eredménye természetesen az volt, hogy jelölték a hivatalos jelöltet, jelöltek mellette két teljesen esélytelen tisztviselőpályázót, tehát ezt a három embert és a többi, esélves, ellenzéki pályázót mellőzték. Természetesen nagy felháborodás tört ki. A közgyűlés tagjainak egy tekintélyes része nem vett részt a szavazásban és a szavazás eredménye ennek eredményeképpen természetesen az volt, hogy a hivatalos jelölt kapott 63 szavazatot és az a két esélytelen jelölt — éppen a feltételezéseknek megfelelően — egyetlen egy szavazatot sem. Ali tehát az a tétel, hogy az egyhangú választás, amely ott történt, akként zajlott le, hogy a képviselőtestület egy része rászavazott a hivatalos jelölt úrra, a másik két kandidált jelölt pedig egyetlenegy szavazatot sem kapott. (Zaj és wozgás jobbfelöl.} Ez nagyon kiáltó eredmény, (Palló Imre: Ez a tiszta választás!') hiszen azok az ellenzéki jelöltek, akiknek komoly eshetőségük lett volna, nem vehettek részt a választásban. Szerintem nem lehetséges az, hogy a törvénynek csak a betűjét hajtjuk végre, de a szellemét nem. Igaz, hogy az 1886:XXII. te. 77. §-a azt mondja, hogy: legalább három pályázót kell jelölni, én azonban úgy látom, hogy a legújabb gyakorlat szerint ez a »legalább« három pályázó »legfeljebb« három pályázót jelent. A törvényhozónak az 1886-os törvényben, amikor azt mondotta, hogy legalább három tagot kell jelölni, nem az volt az intenciója, hogy ezzel a többi alkalmas pályázót elüssék a jelöltségtől, hanem igenis az volt az intenciója, hogy háromnál kevesebb pályázót ne lehessen jelölni. (Rapcsányi László: Ügy van!) Meggyőződésem szerint tehát semmi akadálya sem lehetett annak, hogy a törvényes követelményeknek megfelelő összes pályázókat jelöljék, mert. a választás ilyen körülmények között, amikor az ellenzéki jelölt kirekedt a választási küzdelemből, nem választás, hanem az én véleményem szerint megfutamodás a férfias, egyenes, becsületes politikai küzdelem elől. (Ügy van! balfelöl.) T. Képviselőház! Amikor a törvény szellemére vagyok bátor rámutatni a községi törvény szempontjából, tisztelettel felhívom még a figyelmet arra is, hogy a tűzharcos törvény szelleme is azt követelhette volna, hogy ;a pálvázó, aki tűzharcosságát és hadifogságát is igazolta, legalább szintén jelöltessék. Ez sem történt meg. Egy vidéki kisgazdapályázót szintén mellőztek, pedig hogy az illetőnek alkalmas jelöltnek kellett lennie, azt mutatja például az is, hogy a szolnoki választókerületben a kisgazdapárt pótképviselője. Amikor én ezeket az aggodalmaimat^ idehozom, a t. Ház pártatlan megítélése alá bocsátom és a belügyminiszter úr színe elé, őszintén mondva, az a reményem és bízom benne, hogy a jövőben megváltozik az a választási rendszer, amely kibontakozik és amely arra mutat, hogy egy hivatalos pályázó mellé még két esélytelen pályázót tesznek, mert ez alkotmányos sérelem... KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Szöllősi Jenő: ...ezt alkotmányo« szempontból, a törvényesség szempontjából aggályosnak tartom, mert ma nekem, holnap neked, holnapután a harmadiknak gyermekével vagy hozzátartozójával történhetik ugyanez. Nem vagyok hajlandó elismerni, hogy egy ilyen fontos alkotmányjogi kérdést egyáltalán pártszempontból lehessen kezelni! Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni 1 ? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Igen!) A belügyminiszter urat illeti a szó. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő úr bejegyzett interpellációjából szereztem tudomást arról, hogy Makón december 9-én polgármesterválasztás volt. Ennek a polgármesterválasztásnak a körülményeit a törvényesség szempontjából azonnal megvizsgáltam. A vizsgálat eredmenye a következő. , Törvénytelenség- a választásnál nem történt. (Szóllosi Jenő: Nem történt!) Történt az„ nogy^ a kijelölő választmány, amely — mint méltóztatnak tudni — a törvény érteimében az alispán elnöklete akti két, a képviselőtestület által választott tagból és két,' az alispán által delegált tagból áll, egyhangúlag határozott. Az egynangú határozatban tehát resztvettek azok is, akiket a képviselőtestület delegált a kijelölő választmányba, (Szöllősi Jenő: tTgy Van!) vagyis azok, akik a képviselőtestület többségének véleményét képviselték a kijelölő választmányban. (Szöllősi Jenő: Ez igazi) A kijelölt választmány egyiiaagú határozata úgy szólt, hogy három pályázót jelölnek. Ez a határozat a törvényesség szempontjából nem kifogásolható, (Szöllősi Jenő: Ügy van!) mert a törvény •.írtelmében a kijelölő választmány nem köteles több pályázót jelölni, mint hármat. (Szöllősi Jenő: Ügy Van!) Ha a kijelölő választmány ezt a határozatát nem egyhangúan hozta volna, ha azt láttam volna, hogy a kijelölő választmánynak az alispán által delegált tagjai erőszakolnak egy határozatot a képviselőtestület által delegált tagokkal szemben, akkor még némi kétségem merülhetett volna fel ennek az eljárásnak korrektsége tekintetében, de miután mind az autonómia által választott tagok, mind a delegált tagok egyhangú álláspontja jutott a jelölésben kifejezésre, ezért a jelölés ellen annak a törvényessége és korrektsége szempontjából semmiféle kifogást nem tudok emelni. Most még csak annak vizsgálata marad hátra, hogy vaijon olyanokat jelölt-e ez a Kijelölő választmány, akiknek megvan a törvényes kvalifikációjuk és nem hagy ott-e ki a jelölésből olyanokat, akiket törvény vagy más jogszabály értelmében jelölnie tellett volna. Ezt a kérdést is megvizsgáltam és ebből a szempontból is teljesen rendben van a dolog. Az, hogy ezek a jelöltek és a nem jelölt pályázók milyen politikai pártoknak a tagjai, engem, mint belügyminisztert, nem érdekel es nem is érdekelhet, mert ebből a szempontból a választáshoz nem szólhatok hozzá. (Szóllosi Jenő: Sajnos, érdekelt mást odalent!.) Ennélfogva meg kell állapítanom azt, hogy a választás téliesen törvényesen és kifogástalanul folyt le s az egyik jelöltet a képviselőtestületi ules nagy többsége tényleg polgármesterré valaszMost még marad egy kérdés a képviselő úr interpellációjából, hogy mit szolok en ahhoz, hogy az alispán részt vett egy bizalmas 12
