Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-66
Az országgyűlés képviselőházának 66. "Eri, biztosi) Az egész ország létalapja a mezőgazdasági termelés, az agrártermelés, és min- ! den ennek a következménye. Ezt látjuk akkor, ; ha felidézem azt a hosszú évtizedekre nyúló , politikai harcot, amely a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes rendezése körül folyt még a háború előtt. Már az 1901-ben megalakuló országgyűlés trónbeszédében, mint egyik legsürgősebb feladat, ott állott a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes rendezése, a kamara ; felállítása, de mégis évekig húzódott el a kérdés, míg végül a háború után, a függetlenné vált Magyarországon az 1920. évi törvény alapján létrejöhetett a Mezőgazdasági Kamara. (vitéz Hertelendy Miklós: Tizennyolcadik törvény !) Azért kívánom felemlíteni ezt az egy tényt, Itogy világossá tegyük, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet törvényes rendezésétői a háború előtti feudális Magyarország — valljuk he őszintén — félt. (Ügy van! a baloldalon!) Félt azért, mert ha ezt tisztességesen oldják meg, ott felsorakozhatott volna az agrártermelés színe-java, a magyar kisgazdatársadalom, a magyar parasztság (Matolcsy Tamás: Most is félnek!) Én azt látom, hogy a mezőgazdaság érdekképviselete miatti rettegés megvolt .a megalakulásig. Mi történt azonban azutáni ,.|. •r A Mezőgazdasági Kamara megalakulása után ennek a rendszernek olyan volt a felépítése, hogy az nem felelt meg a kívánalmaknak. A jelenlegi igazgató lir, aki az egész vihart felidézte, s akinek már nem volna szabad az igazgatói székben ülnie, (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon.) azt írja a mezőgazdasági .kamarák szervezéséről, hogy (olvassa): »A törvényes érdekképviseleti szervezet felépítése, rendje, tagozódása és életműködése a legmodernebb népi alapokon nyugszik. Alulról épül felfelé a közbizalom, az agrárközéleti kiválasztódás sokszoros szűrőjén keresztül egészen az or szagos jellegű csúcstagozatig. E szerint — mondja az iagzgató úr — a kisgazdatársadalom abszolút többséggel és befolyással bír a törvényes érdekképviseleti szervezet minden tagozatában«. (Ellenmondások.) T. Ház! Arról nem kívánok beszélni, hogy a magyar parasztság ötmillió főnyi tömegének a vezetője a csúcsszervezetben vagy egy KhuenHéűerváry gróf, vagy egy másik nagybirtokos néhányezer holddal, vagy ahogy az elmúlt évek során volt, az elnöke Almásy Imre gróf úr, vagy utána Hoyos Miksa gróf úr, és csak egyszer sikerült pár évre Mecsér Andrást megválasztani. Ezt azért vagyok kénytelen hangsúlyozni, mert a Kamara felépítése olyan, hogy végső soron nem tud érvényesülni benne az a gondolat, amelyet itt lefektettek. Legyen szabad ennek súlyos következményeire rámutatnom. (vitéz Hertelendy Miklós: A célt kell tekintenünk! — Egy hang a baloldalon: Ez volt a cél! — vitéz Hertelendy Miklós: A gazdaérdek, a haszonnal való gazdálkodás lehetősége a cél!) T. Ház! Ennek az lett a következménye, hogy a mezőgazdasági kamara, mint az agrárérdekképviselet legfőbb szerve, nem tudott hathatósan eljárni azokban a kérdésekben, amelyekben hivatása lett volna eljárni. Innen van *z. hogyha még van ebben az országban agrárolló, és sajnos, van, sőt mindjobban kinyílik, akkor ennek az agrárollónak a nyílása egyenesen vádolja a mezőgazdasági érdeképviseletet, a kamarát. (Ügy van! a baloldalon.) Mert ha ez az érdekképviselet komoly lenne, akkor aa iparral meg tudta volna vívni a harcot, és ülése 1939 december 13-án, szerdán. 73 itt agrárollónak lenni nem lett volna szabad. (Ügy van! a baloldalon.) T. Ház! Az a meggyőződésem, hogy igenis a kamara felépítésében van a hiba, mert há Hoyos Miksa gróf úr ugyanakkor, amikor a kamara elnöke volt, az ipari érdekeltség oldalán a szeszkartelben is helyet foglalt, akkor nem lehet érdektelenségről beszélni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a bal- és a szélsőbalodalon. — Za) a jobboldalon.) Ezzel tisztában kell lenni. {Folytonos zaj a jobboldalon. — Péchy László: Hát Mecsér mit csinált 1 — Egy hang a szélsőbaloldalon: Kukoricát exportált! ) T. Ház! Rá kívánok mutatni arra, hogy ennek eredendő oka nem abban rejlik, hogy az elnöki székbe azok ültek be. akikről beszéltem, hanem a kamara egész felépítésében rejlik a hiba. Kérdem az igen t. miniszter urat, mi szükség volt az 1937 : XVII. tc.-re. amely a kamara felépítését úgy módosította, hogy az eredetileg: öt kúria helyett hét kúriát hozott be? Eredetileg az öt kúria közül egy munkáskúriá, volt, három kisgazdakúria volt és csak az ötödik kúria volt a száz holdon felüliek kúriája, tehát csak egyötödrészében szerepelt a nagybirtokosság, nagyon természetesen és az agrártársadalom megoszlásának megfelelően. Jött azonban az 1937. évi törvény, amely hét kiiriát csinált úgy, hogy meghagyta a munkáskúriát, meghagyta a három kisgazdakúriát, de hozott egy középbirtokos kúriát, hozott es:y nagybirtokos kúriát és hozott egy gazdatiszti kúriát. (Zaj a jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: Mind gazdaérdeket képvisel, mert csak egy gazdaérdek van!) Tévedés. Éppen azért hangr sxílyoztam azt. amit elmondtam, mert én a kamára felépítésében, a mezőgazdaság képviseletében igenis a feudális szellemet látom és a törvény ezt a szellemet erősítette meg. (Zaj ù jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: A személyeskedésben van hiba! — Zaj balfelől. — Elnök csenget.) Ez nem személyeskedés, ; ez azoknak a rejtelmes erőknek a megkeresése, amelyeknek megkeresése nélkül nem tudjuk ezt a kérdést helyesen, az agrártársadalom érdekében megoldani. (Ügy van! Űay van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rá kell itt mutatnom arra, hogy amint a háborúelőtti rendszer félt r egy demokratikus, egy néni felépítésű agrárképviselettől és ezért húzták ezt a kérdést 3901-től egészen a háborúig, ugyanúgy merem állítani, hogy az 1920. évi törvény alapián felépült kamara módosítására azért volt szükség, hosry a népi erők felvonulását, amely esetleg erős dinamikával járt volna, meerakadnlyn^zák (Zaj a jobboldalon. — Egy hang jobb felől: Elcsépelt frázis! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem! Valóság!) és e helyett iírenis azt a rendszert hozzák be, amelynek eredményekén-pen az elnöki székben csak ilyen jelöl,tek ülhetnek, amilyenek eddig ültek. é T. Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy ha a magyar parasztságnak, a kisgazdatársadalomnak komoly^ rétege felkerülhet a kamarába és szava tényleg döntő lesz, akkor, ahogy az igazgató űr elméleti alánon mondja, ott olyan botrányok nem fognak történni, mint amilyenek a közelmúltban történtek. Én a magyar parasztságot nem láttam mé~ it-veti kérdésekben sem botrányosan viselkedni, mert mindig komolyan tudott viselkedni és mindig szem előtt tartotta a komoly érdekeket, (vitéz He^+ejendv MiklÓR« Az alelnök is kisgazda! — Plósz István: Vállalom a felelősséget mindazért, amit csináltam! -f- Zaj a baloldalon.) Elnök:'Gsendet kérek, képviselő urak! 11*
