Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-82

495. Az országgyűlés kepviselőkázánafi kodnak ehhez, azt mondották: van elég munkás, aki erre önként vállalkozik, nekik ez így kényelmesebb; ha van munkás, miért ne így alkalmazzák őket? — Jellemző ez az egész helyzetre! Hogy egyébként mit jelentett ez, megállapította ugyancsak Gaál Jenő, hogy példáiul Nagylakon egy lánc földért — ez 2400 négyszögöl -v. egy harmados munkás 15 forint értéket áldoz s ezzel szemben kap 13 forint 33 krajcár értéket. A mezőgazdasági munkáskérdésnek ilyetén fejlődéséhez okul szolgált még az a körülmény iá, hogy a lakosság túlságosan erősen szaporodott. De közvetve okot szolgáltattak erre azok •a birtokosok is, akik annakidején már ezt megelőzőleg birtokaik köré munkásokat, zselléreket telepítettek, hogy legyen munkaerejük. Ezek a zsellérek ugyanis évtizedek folyamán megszokták, hogy azon a birtokon, ahol laknak, okvetlenül munkát kell kapniok, megsokasodván azonban, a tesrmélés pedig visszamenvén, sokuknak nemigen akadt munkája. Ez is elkeseredést váltott ki bennük. Továbbá amint az előbb is említettem, a zsellérek nagy részének földéhsége kielégítetlen maradt. Mindenhol, ahol egy kis föld megmozdult, azt a nagyobb, a tehetősebb gazdák vették meg, akiknek volt pénzük; az árakat felverték, mert ők maguk meg tudták fizetni a magas árakat is. Isy minden földre rátették a kezüket és a zsellérek soha nem juthattak abba ä helyzetbe, hogy földet vegyenek. Ez is növelte a lelki elkeseredést. Hozzájárult ezenkívül a békéscsabai Népbank bukása is, ahol mégtévedt tisztviselők^ sikkasztottak. Ugyanakkor ugyanis emelték az útadót, '"' mégpedig egyforma mértékben mindenki számára, a szegény nép számára is, és a szegény nép azt hitte, hogy azért emelték — ahogyan ők mondják — az urak az útadót, hogy abból az elsikkasztott pénzeket pótolják. Természetesein ez izgatók hatása alatt történt. Végül az örökváltság igazságtalanságai és egyeseknek és a hatóságoknak bánásmódja szintén hozzájárult az elkeseredés növeléséhez, Gaál Jenő például megállapítja, hogy voltak olyan hatóságok is, amelyek előtt soha másnak, mint a munkaadónak igazsága nem volt. Ezzel végigmentém azokon az okokon, amelyek az 1897. évi sztrájkot okozták, és végigmentem az agrár szociális mozgalmak történetén is, természetesen amennyire a rendelkezésemre álló idő ezt lehetővé tette. Ha ezeken az okokon végigtekintünk és ezeket az okokat megállapítjuk, ezzel megállapítottuk r nagyjából a segítés módj-ait is. A segítés módjai között elsőként szerepel az intelligencia közreműködése azoknak az intelligens elemeknek a szerepe tudniillik, akik bármilyen vonatkozásban is tevékenykedhetnek a munkáskérdések körül, illetve a munkássággal kapcsolatban. Idetartoznak a birtokosok, a nagybirtokosok, de azok a hivatali funkcionáriusok és egyéb szakközegek is, akiknek például e törvény végrehajtásában is erős szerepük lesz, akik lehetnek a munkabérmegállapító bizottságok vezetői, azok ellenőrzői, vagy azok szakértő közreműködői. Hadd olvassam fel itt,intő jel gyanánt dr. Gaál Jenő országgyűlési képviselőnek, az alföldi munkásmozgalom alapos ismerőjének a Tudományos Akadémia számára készített jelentéséből azt a részt, amely az intelligencia szerepével foglalkozik, már csak azért is, mert hiszen ez ma aktuális lesz ezzel a törvénnyel kapcsolatban is. Azt mondja Gaál (olvassa); »De a -82. ülése 1940 február 13~án, kedden. tisztességes értelmiség is legyen okos a tömeggel szemben. Határozottan többet kellene azzal foglalkoznia, de nem úgy, hogy azt bármilyen irányban is kizsákmányolni, vagy csak felhasználni akarná, hanem hogy annak javát közvetlen haszon nélkül mozdítsa elő és jóakaratának tudatát csepegtesse a népbe. Azt mondtam, közvetlen haszon nélkül és nem azt, hogy önzetlenül, mert közvetett előnye itt az értelmiségnek általában, de különösen a vagyonos értelmiségnek igen világos. A szerencse kedvezése őket oly helyzetbe juttatta, hoigy polgárosult századunk minden jótéteményét élvezhetik, az emberi életet teljesen kihasználhatják. Ne feledkezzenek meg hát azokról, akik nincsenek ily kedvező helyzetben és ha javaiknak még méltányosság alakjában való megosztásáról velők szó nem is lehet — igyekezzenek embertársaikat látni bennök, kik iránt kötelességeik vannak, nem csupán humanizmuísból, nem főleg, mert a vallás parancsolja, nem is leginkább azért, mert másként, mint hazafiak sem tölthetik be helyeket, hanem mivel ez nyilvánvaló érdekük...« t Ellenőrizni kell azután a munkásegyletek működését is, azonkívül itt a földreformtörvény is,— amelyet már legalább is a képviselőház megalkotott — amely három irányban javít a munkások helyzetén. Először is; (házhelyet juttat, másodszor bérlethez juttatja az igénylőiket, amelyet tőlük elvenlni, ha jól viselkednek és ha fizetik a 'bérleti összeget, &oha tö'bjbé nem lehet, végül pedig a jobb tenímelés, a belterjes gazdálkodás beállításával több munka alkálimat is »biztosít. Ez a törvény egyik láncszeme a szociális mezőgazdasági törvényhozásnak, beleilleszkedik a többi törvény sorozatába és így együttesen igenis nagyon jó szolgálatokat fog tenni a mezőgazdasági munkásság ügyének. Sajnos, beszédemet be kell fejeznem, tovább nem beszélhetek. Kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a legnagyobb örömmel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. ~ A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Horváth Ferenc képviselő úr, mint a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója kíván jelentést tenni. Horváth Ferenc előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel beterjesztem a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését a magyar állam 1937/38. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek úgy a zárszámadásra, mint a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1937/38. év első, illetőleg második félévének végén mutatkozó eltérésekre vonatkozólag beadott 20. és 21. számú jelentései tárgyában. Kérem a t. Házat, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt annakidején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nyireő Andor! Elnök: Nyireő Andor képviselő úr nincs itt; jelentkezése töröltetik. Ki a következő szónok? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Plósz István. (Nincs itt!) Elnök: Plósz István képviselő úr sines jelen, az ő jelentkezése is töröltetik.