Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-82

495. Az országgyűlés kepviselőkázánafi kodnak ehhez, azt mondották: van elég mun­kás, aki erre önként vállalkozik, nekik ez így kényelmesebb; ha van munkás, miért ne így alkalmazzák őket? — Jellemző ez az egész hely­zetre! Hogy egyébként mit jelentett ez, megálla­pította ugyancsak Gaál Jenő, hogy példáiul Nagylakon egy lánc földért — ez 2400 négy­szögöl -v. egy harmados munkás 15 forint ér­téket áldoz s ezzel szemben kap 13 forint 33 krajcár értéket. A mezőgazdasági munkáskérdésnek ilyetén fejlődéséhez okul szolgált még az a körülmény iá, hogy a lakosság túlságosan erősen szaporo­dott. De közvetve okot szolgáltattak erre azok •a birtokosok is, akik annakidején már ezt meg­előzőleg birtokaik köré munkásokat, zselléreket telepítettek, hogy legyen munkaerejük. Ezek a zsellérek ugyanis évtizedek folyamán megszok­ták, hogy azon a birtokon, ahol laknak, okvet­lenül munkát kell kapniok, megsokasodván azonban, a tesrmélés pedig visszamenvén, sokuk­nak nemigen akadt munkája. Ez is elkesere­dést váltott ki bennük. Továbbá amint az előbb is említettem, a zsellérek nagy részének földéhsége kielégítetlen maradt. Mindenhol, ahol egy kis föld megmoz­dult, azt a nagyobb, a tehetősebb gazdák vet­ték meg, akiknek volt pénzük; az árakat fel­verték, mert ők maguk meg tudták fizetni a magas árakat is. Isy minden földre rátették a kezüket és a zsellérek soha nem juthattak abba ä helyzetbe, hogy földet vegyenek. Ez is növelte a lelki elkeseredést. Hozzájárult ezen­kívül a békéscsabai Népbank bukása is, ahol mégtévedt tisztviselők^ sikkasztottak. Ugyan­akkor ugyanis emelték az útadót, '"' mégpedig egyforma mértékben mindenki számára, a sze­gény nép számára is, és a szegény nép azt hitte, hogy azért emelték — ahogyan ők mondják — az urak az útadót, hogy abból az elsikkasztott pénzeket pótolják. Természetesein ez izgatók hatása alatt történt. Végül az örökváltság igaz­ságtalanságai és egyeseknek és a hatóságoknak bánásmódja szintén hozzájárult az elkeseredés növeléséhez, Gaál Jenő például megállapítja, hogy voltak olyan hatóságok is, amelyek előtt soha másnak, mint a munkaadónak igazsága nem volt. Ezzel végigmentém azokon az okokon, ame­lyek az 1897. évi sztrájkot okozták, és végig­mentem az agrár szociális mozgalmak történe­tén is, természetesen amennyire a rendelkezé­semre álló idő ezt lehetővé tette. Ha ezeken az okokon végigtekintünk és ezeket az okokat megállapítjuk, ezzel megállapítottuk r nagyjá­ból a segítés módj-ait is. A segítés módjai kö­zött elsőként szerepel az intelligencia közre­működése azoknak az intelligens elemeknek a szerepe tudniillik, akik bármilyen vonatkozás­ban is tevékenykedhetnek a munkáskérdések körül, illetve a munkássággal kapcsolatban. Idetartoznak a birtokosok, a nagybirtokosok, de azok a hivatali funkcionáriusok és egyéb szakközegek is, akiknek például e törvény vég­rehajtásában is erős szerepük lesz, akik lehet­nek a munkabérmegállapító bizottságok veze­tői, azok ellenőrzői, vagy azok szakértő közre­működői. Hadd olvassam fel itt,intő jel gyanánt dr. Gaál Jenő országgyűlési képviselőnek, az alföldi munkásmozgalom alapos ismerőjének a Tudo­mányos Akadémia számára készített jelentésé­ből azt a részt, amely az intelligencia szerepé­vel foglalkozik, már csak azért is, mert hiszen ez ma aktuális lesz ezzel a törvénnyel kapcso­latban is. Azt mondja Gaál (olvassa); »De a -82. ülése 1940 február 13~án, kedden. tisztességes értelmiség is legyen okos a tömeg­gel szemben. Határozottan többet kellene azzal foglalkoznia, de nem úgy, hogy azt bármilyen irányban is kizsákmányolni, vagy csak fel­használni akarná, hanem hogy annak javát közvetlen haszon nélkül mozdítsa elő és jóaka­ratának tudatát csepegtesse a népbe. Azt mondtam, közvetlen haszon nélkül és nem azt, hogy önzetlenül, mert közvetett előnye itt az értelmiségnek általában, de különösen a va­gyonos értelmiségnek igen világos. A szeren­cse kedvezése őket oly helyzetbe juttatta, hoigy polgárosult századunk minden jótéteményét élvezhetik, az emberi életet teljesen kihasz­nálhatják. Ne feledkezzenek meg hát azokról, akik nincsenek ily kedvező helyzetben és ha javaiknak még méltányosság alakjában való megosztásáról velők szó nem is lehet — igye­kezzenek embertársaikat látni bennök, kik iránt kötelességeik vannak, nem csupán hu­manizmuísból, nem főleg, mert a vallás pa­rancsolja, nem is leginkább azért, mert más­ként, mint hazafiak sem tölthetik be helyeket, hanem mivel ez nyilvánvaló érdekük...« t Ellenőrizni kell azután a munkásegyletek működését is, azonkívül itt a földreformtör­vény is,— amelyet már legalább is a képvi­selőház megalkotott — amely három irányban javít a munkások helyzetén. Először is; (ház­helyet juttat, másodszor bérlethez juttatja az igénylőiket, amelyet tőlük elvenlni, ha jól visel­kednek és ha fizetik a 'bérleti összeget, &oha tö'bjbé nem lehet, végül pedig a jobb tenímelés, a belterjes gazdálkodás beállításával több munka alkálimat is »biztosít. Ez a törvény egyik láncszeme a szociális mezőgazdasági törvényhozásnak, beleilleszke­dik a többi törvény sorozatába és így együt­tesen igenis nagyon jó szolgálatokat fog tenni a mezőgazdasági munkásság ügyének. Sajnos, beszédemet be kell fejeznem, tovább nem beszélhetek. Kijelentem, hogy a törvény­javaslatot általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául a legnagyobb örömmel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. ~ A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Horváth Ferenc képviselő úr, mint a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója kí­ván jelentést tenni. Horváth Ferenc előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel beterjesztem a zárszámadásvizs­gáló bizottság jelentését a magyar állam 1937/38. évi zárszámadásáról és a m. kir. leg­főbb állami számvevőszéknek úgy a zárszáma­dásra, mint a törvényhozás által az 1937/38. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1937/38. év első, illetőleg második félévének végén mutatkozó eltérésekre vonat­kozólag beadott 20. és 21. számú jelentései tár­gyában. Kérem a t. Házat, hogy a jelentés ki­nyomatását és szétosztását elrendelni és napi­rendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt annakidején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Nyireő An­dor! Elnök: Nyireő Andor képviselő úr nincs itt; jelentkezése töröltetik. Ki a következő szónok? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Plósz Ist­ván. (Nincs itt!) Elnök: Plósz István képviselő úr sines jelen, az ő jelentkezése is töröltetik.

Next

/
Thumbnails
Contents