Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-82

Az országgyűlés képviselőházának 8í az országnak, két-három esztendő múlva elgáncsolták s ezzel útját állták annak, hogy a szolidarizmus szerepe a magyar politikai életben tovább fejlődhessen. Minderről nem szabad megfeledkezni. Ezekről nagyon keveset be szélnek, de én beszélek azért, mert a magyar politikai történelem ezeket a tényeket állapítja meg s nekünk nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindaz, amit most látunk, nem a külföldről jött, hanem anna'k mélyre- j ható gyökerei igenis a magyar talajban vannak' T. Képviselőház! Ugyanennek a politikai korszaknak a történetéhez tartozik Budapest székesfőváros városházának Wolff Károly által keresztény kézbe történt átvétele is. Ez az ! irányzat azonífoan megtorpant és most külföldi ösztönzésre volt szükség, hogy ebben az országban ismét a szolidarizmus jegyében folyjon a politika, abban az irányban, hogy észrevegyük a szegény magyar népet is, az elhanyagoltat, az elesettet s hogy arról is gon- \ doskodjunk, akiről eddig nem gondoskodtunk. ; Ez az irányzat külföldön Olaszországiban indult meg, különösen a korporáriós törvény megalkotásával s miután közel volt, folytatódott Jugoszláviában Olaszországiban már • 1926-ban, Jugoszláviában pedig 1928/29-ben ; hoztak olyan rendelkezést, aimeîy szerint minden községiben meg kell szabni a mezőgazdasági munkások legkisebb munkabérét, azonban ott tovább is mentek és a mértéket is megszabták, nem számszerűleg ugyan, hanem , megállapították mennyi 'az az ellenérték, amely a gazdasági 'munkás családjának eltartására elegendő. Ez a megállapítás ebből iá törvényjavaslatból hiányzik. Már pedig a politikai szolidaritásinak és felebaráti szeretetnek érvényesülnie kell a magyar politikában is. Ezt a szükséges mértéket nekünk is meg kell szabnunk, s törvényben kell megállapítanunk azt, hogy mindenkinek joga van a munkához és pedig úgy, hogy annak béréből úgy Ő. mint családja megélhessen. Jugoszlávia után Németország következett, ahol gazdasági kerületekre osztva az országot, hatóságilag állapították meg a legkisebb munkabéreket, örömmel üdvözlöm tehát a miniszter urat, hogy bizonyosan nem kis ellenállások legyőzése árán, idehozta a törvényjavaslatot és legalább evvel megnyugtatta a széles néprétegeket, amelyek odriig ki voltak szolgáltatva a munkapiac ár- ; hull ámzásainak. Hiányzik azonban valami ebből a javaslathói s ez a családi munkabér megállapítása. Mint előbb a jugoszláv példa alapján mondottam, ezt a munkaibért olyan arányiban kellene megállapítani, amilyen arányban a munkás családi körülményei folytán annak szüksége jelentkezik. Természetesen ennek is megvan a határa és nem lehet ezen a téren a végletekig menni. De hogy ezt az elvet nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem általában le kellene fektetni, az ma már nem kétséges, különösen akkor, amikor arra kell törekednünk, hogy minél több magyar ember legyen, aki megvédhesse az ország határait és fegyverben álljon akkor, /ha a haza 'érdéke kívánja. T

% Ház! E javaslatnak három irányban látom igen kedvező hatását. Egyik a nemzeti szempont általában, mert mint 'említettem, ez a társadalmi réteg az, amely a legszaporább, amely a legtöbb kis magyart produkálja és relatíve legjobb és legtöbb katonát ad s amelyik eddig csendesen, nyugodtan várta sorsának javulását és soha nem tagadta meg köte'. ülése 1940 február18-án, kedden. 487 lességét, amikor a haza védelmére hívták. De látom e törvényjavaslat előnyét gazdasági szempontból is. Ezt abban látom, hogy alkalmas lesz a belső fogyasztás emelésére, hiszen ha megjavul a munkás keresete, többet fogyaszt és^ így az a nagy búzaexport, amire annyira^ ráfizetünk, redukálódni fog és a gazdasági élet, a mezőgazdasági művelési ágak más irányban fognak átalakulni. Látom még egy harmadik irányban is előnyét a javaslatnak, és pedig szociális irányban, hogy t. i. azt a nagy feszültséget, amely ma a társadalmi osztályok, mezőgazdasági munkásság és polgári osztály, mezőgazdasági munkásság és ipari munkásság között jelentkezik, mindenesetre, e;gy lépést előrehaladva, alkalmas enyhíteni akkor, amikor arra a legnagyobb szükség van, mert a mai világpolitikai viszonyok között ebben az országiban, rendre, nyugalomra, összetartásra és a lelkek kibékülésére van szükség. r "Ügy látom, hogy ez a javaslat ezekben az irányokban igyekszik előrehaladni. Azonban mégis van egy kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A javaslat gondoskodik az ellenőrzésről, azonban az ellenőrzésen kívül, amelyet ez a javaslat statuál, szükség van általános, sokkal nagyobb ellenőrzésre. Itt van a 17

; §., amelyben elő van írva, hogy a munkabérhatározatoknak egy példányát haladéktalanul fel kell terjeszteni a földmívelésügyi miniszterhez. Nagyon helyes rendelkezés, azonban a széles néprétegek méltán igényelhetik azt, hogy évenként legalább egvszer beszéljünk- róluk itt, a törvényhozás házában is. Es ezért arra kérem a miniszter urat, hogy egészítse ki ezt a pontot azzal, hogy e felterjesztett határozatokat a miniszter tartozzék ideterjeszteni az országgyűlés színe elé, hogy az országgyűlésnek legalább egy napon — a munkások nanján — legyen alkalma arra, hogy munkabérkérdésekről tanácskozhassék. A nemzeti lelkiismeret ellenőrzése alá k,ell helyezni ennek a társadalmi rétegnek kereseti viszonyait, mert egészen biztos, hogy ki fognak termelni a változó idők olyan helyzeteket, amelyekben szüksés- lesz arra. hogy itt a nemzet nyilvánossága előtt részesüljön bírálatban ennek a törvénynek időnkénti végrehajtása. Annál is inkább szüksé«? van erre. mert aki a politikai élet hullámzását tekinti, és visszafelé is lapoz a politika történetében, láthatja, hogy a politikai irányzatok változnak. Ez a mai hangulat, amely ma van, alkalmas arra. hogy ilyen tÖrvénviavaslatok kerüljenek a Törvényhozás színé elé, de ez a hangulat meg is változhatik és lehet, hogy jön egy reakció, amelv rossz szemmel fogia nézni ennek a törvénvnek az intézkedéseit. Ezért szükség lesz arra. hosrv a törvény végrehajtásának èredménvét legalább egyszer egy esztendőben Ht megtárgvaliuk, hogy az esetleges anomáliákat kiküszöböljük és a munkavállalóknak lepyen meg az a lelki megnyugvásuk, hogy az ő ügvükkel az ország törvénvhozása egy évben legalább egy nanon foglalkozik- az a nap legyen a, mezőgazdasági munkások napja. T Ház! Müitán ez a törvén vja va slat űgv égés ziehen, mint egyes rendelkezéseiben az' ország gazdasági és s^oHális éledére való hatásában előnyösnek ígérkezik, ezért elismeréssel a 'miniszter úrnak ez irányban kifeitett tevéken vsé^e iránt, a törvényjavaslatot elfogadom. (HehipftlAs.) •ßliiKk* A földmívelésügyi miniszter űr kíván s^ó^ni. vitéz gróf Teleki Mihály föHim'velísügyí 73*