Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-79
414 Az országgyűlés képviselőházának 79 Károly: De ez így van!) Amikor ennek az .elégedetlenségnek szörnyű drámai kirobbanása volt Hódmezővásárhelyt, azután az általános sztrájkok alkalmával, mindig azt tapasztaltuk, hogy a magyar középosztály egyáltalán, nem igen tudta megérteni ezeknek a mozgalmaknak az okát. Külföldi bujtogatőkat kerestek. Itt a képviselőházban a függetlenségi és 48-as párt egyik illusztris tagja említette meg, hogy a kormánynak szaporítani kellene a titkos rendőröket és meg [kellene figyeltetni az országhatárokat, mert az ő érzése az, hogv Magyarországra a szocializmust ^külföldről hozzák be. mintha akár egy morva, akár ee-v cseh, akár egy német szociáldemokra agitátor fel tudta ivolna bujtani a színmagyar mezőgazdasági munkásokat. A silány munkabér, a rossz bánásmód, az elefámt munkájáért juttatott cinegekoszt volt az az ok, amely ezeket a munkásokat fellázította és a hatóságokkal szemben renitensekké tette. Hogy milyen volt itt -a hangulat és milyen részben rína is, azt engedjék meg egy történelmi anekdotával igazolnom. A múlt század 40-es éveiben itt Pesten »Életkének« címmel lap jelent meg. Ebben a lapban olvassuk, hogv • az 1830-as esztendőkben egy felvidéki megyében igen nagy éhínség pusztított. Az emberek fahéjból Őrölt lisztből sütött kenyeret ettek és egyébként is nagy nyomorúság volt. Ugyanakkor az egyik uraság külországból egy falka kutyát (hozatott, ezeknek meleg istállót építtetett es ezekéit a kutyákat 'hússal és kenyérrel táplálta. A falu vénei ezen természetesen szörnyen felháborodtak és zúgolódtak, amiről azt írj,a az újság, hogy »szájuk azonban Isten segedelmével bedugatott«. A magyar dolgozó néo szája is bedugatott, szervezkedése megakadályoztatott. Ezért van ma ilyen rettenetes ros^z helyzetben. Olyan mélyre süllyedt a mezőgazdasági munkásság életszínvonala, hogv aligha hiszem, hogy ezt a mélyen lesüllyedt életszínvonalat ezzel a törvénnyel valamenynyire is fel lehetne emelni. Évtizedeken át lefojtva tartották azt az erőt, amely lehetővé tette volna a munkabérek emelését. Ma is 'halljuk a gazdaközönség részéről azt a kifogást és az előttem beszélt képviselőtársamnak, Laky Dezsőnek felszólalásából is kicsengett az, hogy vájjon bírja-e a mezőgazdaság ezeket a béreket 1 ? ^ Amikor erről ( van szó. mindig eszembe jut ifjúságom, amikor én is űztem a szerintem nagyon becsületes agitátor és lázító foglalkozását (Derültség. — Egy hang jobb felől: Azóta abbahagyta? — Báró Vay Miklós: Most kik folytatják?) és az ipari munkások szervezkedése során a. munkaadóktól ugyanazokat az érveket hallottam, amelyeket ma a arázdák mondanak, hogy tudniillik, ha a munkabéreket emelni kell, tönkre fog menni a magyar inar s nem marad itt semmi. Láttam annakidején szakszervezeti titkár koromban, hogy egy kaíoitaüsta leborult a földre és azt mondta: »Uraim, vége mindennek. S ezt eery 5%-os béremelés miatt mondta. Vége mindennek! (Zàj a jobboldalon.) és csodák csodája, nem lett vége mindennek, az ipar erősebb, mint valaha, mindamellett, hogy ma lényegesen nagyobb munkabéreket fizet rövidebb munkaidő mellett, mint 30 esztendővel ezelőtt. Az ipar Magyarországon ma erősebb, mint valaha, nem is beszélve a ^gyáriparról, mely hála a vámvédelemnek és hála a kartelvédelemnek és egyéb hathatós állami támogatásnak, igazán hatalmasan fejlődött. Amikor olosó a munkaerő, akkor semmiféle ..ülése 19 40 február 1-én, csütörtökön. újítás nem kell. Minek kell ma a földbirtokon újítás? Nem kell gépet venni, mert az eleven gép, a munkás olcsóbb, mint a holt, amely csak üzemanyag segítségével indul. Nem kell invesztálni, oljc'só a munkaerő. Éppen az olcsó munkaerő az, aimely hátráltatja a mezőgazdaságnak korszerű felszerelését. Laky t. képviselőtársam valóban igazat mondott, amikor azt állította, hoigy nagyon sürgősen hozzá kell látnunk, hogy a 'mezőgazdaságot úgy állítsuk át, hogy töbibet termeljünk és több embernek tudjon kenyeret adni. Ameddig a munkabérek olyan alacsonyak, mint amilyen alacsony színvonalon ma állnak, nem érdemes a mezőgazdaságot fejleszteni, mert az alacsony munkabérek sok mindenért kárpótolják az embert. En tehát csak üdvözölni tudnám, ha átéreznénk a hatását ennek a törvényinek, hogy ennek a törvénynek segítségével 'mégis lehetséges lesz majd a munkabéreket valamennyire emelni. De, t. Képviselőház a mezőgazdasági munkásságnak más baja is van, nemcsak az, hogy szervezkedni nem engedik és nem teszik lehetővé, hogy egyenlő erővel álljon szembe, tömegerővel álljon szembe a gazdák gazdasági erejével, hanem az is, hogy sok van belőlük. Kevesebb * kell, mint amennyi van és azért nincs értéke. Egy kapitalista állaimban, ha a piacon sok az áru és kevesen keresik, iákkor anníak az árunak értéke esik. Ha kevés van az illető áruból és sok kell, akkor az ár természetszerűen emelkedik. Mármost Magyarországon mindig történik gondoskodás arról, hogy egy óriási mezőgazdasági munkás-tartaléksereg álljon rendelkezésre, amely a béreket nyomja, vagy legalábbis nem teszi lehetővé a bérek olyan emelkedését, amely emelkedés mellett tisztességes ruhát, valamirevaló rendes bútort, lakást és elég jól tápláló élelmet tudjon megszerezni a munkás. Gesztelyi Nagy László t. képviselőtársam szerint 300—350.000 azoknak a magyar földmunkásoknak száma, akik a legnagyobb nyári időben sem jutnak munkához. Matolosy Mátyás t. képviselőtársunk számítása szerint pedig 118 millió munkanap marad évenként felhasználatlanul a mezőgazdaságban. Békés megyében az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági keresőknek csak 50% "ÉL, El törpebirtokosok és mezőgazdasági napszámosok munkaképességének pedig 43%-a volt csak kihasználva. A 6/^ millió k&tasztrális holdat kitevő nagybirtokterület munkaerőszükséglete Vüsalk 94 millió munkanap, amikor a 8^ millió holdnyi kisbirtok ennek háromszorosát igényli, 265 millió munkanapot. A meglévő munkaerőnek ez a gyenge kihasználása kapitalista termielőmód mellett, amikor nem a közérdek, hanem a magánérdek a domináló szempont, természetszerűleg nyomasztóan hat a bérekre és ez a hatás a béreken meg is látszik. T. Ház! Legyen szabad még egy szempontot felhoznom a mellett, hogy mennyire káros ez a gazdálkodási mód. Fokozza a munkaerőkínálatot még a mezőgazdaságiban dívó embertelenül hosszú munkaidő, — napszállattól napnyugtáig kell rendes körülmények között dolgozni — az aratásnál, betakarításnál pedig s néhány egyéb idényszerű nagyobb munkálatnál a munkaidő még ennél jobban is kitolódik. (Haulik György közbeszól. — Zaj.) En csak a tényt állapítom meg. Elnök: Kérem, méltóztassanak a párbeszédeket abbahagyni. Malasits Géza: Habárról beszélünk, hogy miért nem akar a mezőgazdasági munkás tejen dolgozni vagy olcsó bérért, ínségbérért ha-
